Sokan úgy vélik, hogy a Hold hatalmas, sőt félelmetes erővel bír. A tudósok valóban számos új és izgalmas – a Hold, az ember és a természet között fennálló – összefüggés nyomára bukkantak.
A Hold mindig is izgatta a fantáziánkat. Az embert és a természetet egyaránt befolyásoló, a feltételezések szerint mágikus erejét régóta mítoszok és legendák lengik körül. Annyi már bizonyos, hogy a Földünket kísérő égitest gravitációs vonzása hatással van a tengerszint ritmusos változására, az árapály jelenségére. Ebből kiindulva jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon miért ne befolyásolhatná a Hold az élettelen természet többi részét, valamint az élőlényeket is, amelyeknek jelentős hányada nem más mint víz?
Arnold L. Lieber amerikai orvos feltételezése szerint testünkben nemcsak hogy apály és dagály, de még „szökőár” is előfordulhat. A kutató ezeket a miniatűr árvizeket teszi felelőssé azokért a feszültségekért, kedélyingadozásokért, illetve az ingerlékenységért, amelyek különösen telihold idején jelentkeznek. „Mi mással magyarázhatnánk – véli Lieber – azt a nyugtalanságot és idegességet, amelyet egyesek holdtöltekor éreznek? Ilyenkor sokan rosszul alszanak, az emberek mintegy 40 százalékánál alvászavarokat okoz Hold ciklikus váltakozása.
Növekvő mértékű alkoholfogyasztás
Az apró feszültségek, amelyek egy átlagos estén pár perc alatt elsimulnának, ilyenkor akár hatalmas vitát is gerjeszthetnek. A telihold hatása a szexuális vágyat is fokozza. Érdekes, hogy a könyvesboltokban kimutathatóan több erotikus témájú könyvet adnak el azokon a napokon, amikor az éjszakai égbolton feltűnik a kerekre hízott égitest.
Úgy látszik, Földünk eme égi kísérője még az alkoholfogyasztásra is hatással van. Közvetlenül az újhold, illetve a telihold beköszönte előtt a rendőrök számottevően nagyobb gyakorisággal mértek magas véralkoholszintet az autósok körében. „A mértéktelen szeszfogyasztás összefügg a Hold járásával” – legalábbis a vizsgálatok eredmények alapján ezt állítják igazságügyi orvos szakértők a németországi Tübingenben. E kijelentésüket 50 holdhónap alatt vett 16 495 vérminta alkoholszintjének elemzésére alapozzák.
A bizonyítékok még hiányoznak
Korábban magától értetődő volt, hogy az emberek hittek a Hold sokféle hatásában. Nem lehet véletlen például az, hogy a Hold latin elnevezéséből, a Lunából ered a „hangulat” szó német megfelelője, ami úgy hangzik: Laune. Már a rómaiak is úgy vélték, hogy a Hold befolyásolja a kedélyállapotunkat, biztosak voltak benne, hogy ingadozó kedvünk összefügg a Hold járásával. „Őrültség lenne kizárzni a holdciklusnak a földi életre gyakorolt hatását” – jelentette ki Wolf Singer, a frankfurti Max Planck Agykutató Intézet professzora. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a megfigyelések közötti összefüggések még nem jelentenek tényleges bizonyítékokat. „Ezt csak akkor állíthatnánk, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodna, hogy a Hold változása közvetlen hatással van a Földön lejátszódó biológiai folyamatokra” – mondta Singer professzor. Azok a tudósok sem tagadják tehát a Hold emberre gyakorolt hatását, akik ma még nem találtak egyértelmű bizonyítékot sem ellene, sem mellette.
Az érzékeny természet
Az orvostudomány egyik ága, a kronobiológia az emberi, illetve az állati szervezetekben zajló különböző életfolyamatok ciklikus – másodpercenkénti, napi, havi vagy akár éves – lefolyásával foglalkozik.
A kronobiológusok úgy vélik, hogy a természet érzékenyen reagált a teliholdra. Ilyenkor a szúnyogok gyakrabban csípnek, a patkányok agresszívebbé válnak, a halak leúsznak a mélyebb vízrétegekbe. A tudósok megfigyelték, hogy a tenger egyes élőlényei, például az algák az apállyal és a dagállyal együtt mozognak. Az egysejtű kovamoszat például apálykor kimászik a homokból, a dagály beállta előtt néhány pillanattal pedig ismét eltűnik. Viszont azt tapasztalták, hogy az élőlények mozgása független a tengervíz járásától. Az algák „holdórájának” létezését egy egyszerű kísérlet is igazolta: az algák mozgásukban a tengertől távol, egy laboratóriumban felállított homokládába áttelepítve is követték az apály és a dagály váltakozását.
Egy másik vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy az éjjelek és a nappalok váltakozása, valamint a különböző erősségű holdfény hatással van az emberi szervezetre. Már a legcsekélyebb holdfény is erősen befolyásolja különböző hormonok termelését, annak ellenére, hogy a Hold fénye a legvilágosabb éjszakákon is csupán 0,25-0,5 lux erősségű, míg a Nap fényereje tiszta égbolt esetén a 100 000 luxot is eléri.
Titokzatos telihold
Egy teliholdas, felhőtlen éjjelen valóban világos van. Az ugyan igaz, hogy az elektromos világítás korszakában kisebb különbséget érzékelünk a nappalok és az éjszakák között,de a biológiai óránk ettől függetlenül működik, és ez a tudatalattinkra is hatást gyakorol.
A kronobiológusok még ennél is tovább mennek. Nem tartják véletlennek, hogy a női nemi ciklus átlagosan 29,5 nap hosszúságú, vagyis pontosan megegyezik a holdciklus időtartamával. Több kultúrában teliholdkor tartották a termékenység ünnepét. Vajon véletlenül? Vagy a régi kultúrák is ismerték és kihasználták a Hold erejét? A vizsgálatok abból indulnak ki, hogy régebben sok nő peteérése egybeesett a holdtöltével.
Alvás teliholdkor
A kronobiológusok újabb felismerései különösen akkor válnak izgalmassá, ha felidézzük egy amerikai biológus hatvanas évek végén végzett kutatásait. A bostoni egyetem professzora, Edward Dewn olyan nőket vont be vizsgálataiba, akiknek rendszertelen volt a havivérzésük. Úgy vélte, a Hold fénye megoldást jelenthet a nemi ciklus szabályozására.
A professzor a vizsgálatot a havi ciklus közepén kezdte. A résztvevőket három-négy napon át gyenge, a Holdéhoz hasonló fény mellett altatta. Elmélete be is igazolódott: úgy tapasztalta, hogy a kísérletben részt vevő nők ciklusa rendeződött. A vizsgálat bebizonyította, hogy még a gyenge holdfény is hatással lehet az emberre.
Az szintén tény, hogy a nők képesek haviciklusuk tudatos befolyásolására. Ehhez mindössze annyit kell tenniük, hogy egy negyed éven át a teliholdat megelőző és az azt követő egy-egy éjjel gyenge fényforrás – egy 15-25 wattos izzó elegendő – mellett alszanak. Ha a vérzés kezdetét újhold idejére tolják el, ki tudják használni annak regeneráló és energiaközvetítő hatását, így közérzetük javul. Szervezetük fokozatosan átáll: peteérésük teliholdkor következik be, vérzésük pedig újholdkor kezdődik. Egyetlen orvos és kutató sem tudott még tudományos magyarázattal szolgálni erre a jelenségre, habár ez az átállás az említett módszerrel szinte minden fogamzóképes korú nőnél előidézhető.
Az orvostudomány is hasznosítja
A természeti népek gyakran figyelembe veszik a Hold változásait, amikor bizonyos szertartások elvégzésének idejéről döntenek. Már Hippokratész is meggyőződéssel hirdette a csillagok, a Hold és az ember közérzete között fennálló összefüggést, akárcsak Hildegard von Bingen, a természetgyógyászat úttörője. Paracelsus összefüggésbe hozta a gyógynövények hatékonyságát a holdfázisokkal. Napjainkban is sok orvos-természetgyógyász használja fel a diagnózis megállapításában és a kezelésben a Hold emberi szervezetre gyakorolt hatására vonatkozó ismereteket.
Mindez csak elmeszülemény lenne?
A kételkedők azonban nehezen hagyják magukat meggyőzni a Hold rajongói által. Számukra túlságosan valószerűtlennek tűnik, hogy ez a kis égitest, Földünk állandó kísérője befolyásolhatná a sorsunkat és az egészségünket. Ezoterikus kitalációnak tartják az asztrológiát alapul vevő orvostudományt. De minden gyanakvás és kételkedés ellenére léteznie kell egy nyomvonalnak, amelyen elindulva talán megválaszolható lesz minden kérdés, amely a Holddal és hatásaival kapcsolatban felmerül.
A Genfben működő atomfizikai kutatóállomás, a CERN munkatársai hónapokon át töprengtek azon, hogy vajon mi állhat egy, a kísérleteiket minduntalan megzavaró, minimális, de állandóan jelen lévő hatás hátterében. Az éppen végzett kutatásuk során a legmodernebb technikai színvonalon felszerelt laboratóriumokban egy hatalmas berendezés segítségével próbálták meg választ kapni atomfizikai kérdésekre. Elemi részecskéket csaknem fénysebességgel ütköztettek egymással egy óriási, 27 km hosszú gyorsítóban. Az ütközések kapcsán fellépő jelenségeket vizsgálva szerettek volna visszakövetkeztetni a 15 milliárd évvel ezelőtt a kozmoszban lejátszódott folyamatokra.
A kísérleteket meg-megzavaró okot csak akkor találták meg, amikor véletlenül rájöttek, hogy az energiaingadozás görbéi pontosan követik az apály-dagály ciklikus váltakozását, amelyet naponta kétszer a Hold idéz elő. Kiderült: a kísérletekben a neutronok már a legminimálisabb gravitációs ingadozás következtében könnyebbek, illetve nehezebbek lettek. Mivel természetesen az emberi szervezet sejtjeiben is megtalálhatók a neutronok, e felfedezés alapján sokan arra a következtetésre jutottak, miszerint feltehetőleg testünkben is lejátszódhatnak hasonló változások.
Hatás az idegekre
A biológiai kutatások eredményei alátámasztják azt e feltételezést, miszerint a holdfázisok váltakozása hatással van az emberi idegrendszerre is. Mérésekkel megállapították ugyanis, hogy idegeink hálózatán gyenge elektromos áram folyik keresztül, amelynek erőssége elektromágneses térbe kerülve megváltozik. Ez a változás az ingerküszöböt átlépve idegi választ vált ki. Az a tény pedig, hogy a Föld mágneses tere- még ha igen csekély mértékben is – a Hold állása szerint folyamatosan változik, vitathatatlan.
„Ezek a kismértékű ingadozások már elegendőek ahhoz, hogy az ember feszültebb hangulatba kerüljön” – állítja Robert Becker, a New York állambeli syracusei egyetem professzora. Idegszöveteinkben megtalálhatóak olyan csomópontok, amelyek felerősítik a jeleket. Ezek megnövelik az elektromos impulzusok intenzitását, minek következtében idegrendszerünk már a bennünket körülvevő mágneses mező minimális ingadozásaira is érzékenyen reagál.
A hatodik érzék?
Mi igaz vajon azokból a hatásokból, amelyeket sokan a Holdnak tulajdonítanak? Lehetséges, hogy a holdjáráshoz igazodó viselkedést egyszerűen csak megtanultuk az idők folyamán? Ugyanakkor nem meglepő-e, hogy alacsonyabb rendű élőlények, mint a baktériumok, a tengeri állatok, a szúnyogok vagy a patkányok is fogékonyak a Hold változásaira, hat rájuk a gravitáció, az elektromágnesesség, a sötétség és világosság váltakozása? Csak az ember veszítette volna el fejlődése során ezt a képességét? Netán az úgynevezett holdérzékenység azonos a rejtélyes hatodik érzékkel, és intuitív alapon működik?
Meg kell állapítanunk, hogy az eddig összegyűjtött adatok nem elegendőek a Hold szervezetünkre gyakorolt hatásának egyértelmű bizonyítására. Egyesek talán attól félnek, hogy az asztrológia helyet kaphat az elismert tudományok között. A Hold mindenesetre ezután is vonzza az emberek képzeletét, és mindenki, aki megpróbálka megfejteni a titkát, ugyanarra a következtetésre jut: ha a Hold hatásait racionális, szigorúan tudományos alapon akarja vizsgálni, akkor nem jut eredményre. A Holddal kapcsolatos kérdések is azt mutatják, hogy még számos természeti jelenségre nem tudunk egyértelmű magyarázatot adni.
Hogyan hatnak ránk a holdfázisok?
Újhold. Ekkor növekszik bennünk az életerő, ez a legalkalmasabb időszak az újrakezdéshez, a böjthöz vagy a fogyókúrához. A megbékélés és a meditáció ideje; a gyomirtás is ilyenkor a legeredményesebb.
Növekvő Hold. Az újholdkor született elhatározások megvalósításának ideje, a szállítás, építkezés, erőgyűjtés időszaka. Jó hatása érvényesül az állattenyésztésben, a pénzügyi tevékenységekben és a kandallóépítésben. A növények is gyorsan nőnek.
Telihold. Ekkor a legerősebb a Hold hatása. Minden megtelik energiával. Ilyenkor ajánlatos mézet gyűjteni, gyümölcsöt befőzni, zöldséget eltenni. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a vita ebben az időszakban könnyen tettlegességig fajulhat.
Fogyó Hold. A megkönnyebbülés időszaka, ilyenkor le kell tenni a terheket. Itt az ideje, hogy megszabaduljunk a testi és lelki problémáktól. Megfelelő időszak a műtétekhez vagy a fogorvosi kezelésekhez
A Hold mindig is izgatta a fantáziánkat. Az embert és a természetet egyaránt befolyásoló, a feltételezések szerint mágikus erejét régóta mítoszok és legendák lengik körül. Annyi már bizonyos, hogy a Földünket kísérő égitest gravitációs vonzása hatással van a tengerszint ritmusos változására, az árapály jelenségére. Ebből kiindulva jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon miért ne befolyásolhatná a Hold az élettelen természet többi részét, valamint az élőlényeket is, amelyeknek jelentős hányada nem más mint víz?
Arnold L. Lieber amerikai orvos feltételezése szerint testünkben nemcsak hogy apály és dagály, de még „szökőár” is előfordulhat. A kutató ezeket a miniatűr árvizeket teszi felelőssé azokért a feszültségekért, kedélyingadozásokért, illetve az ingerlékenységért, amelyek különösen telihold idején jelentkeznek. „Mi mással magyarázhatnánk – véli Lieber – azt a nyugtalanságot és idegességet, amelyet egyesek holdtöltekor éreznek? Ilyenkor sokan rosszul alszanak, az emberek mintegy 40 százalékánál alvászavarokat okoz Hold ciklikus váltakozása.
Növekvő mértékű alkoholfogyasztás
Az apró feszültségek, amelyek egy átlagos estén pár perc alatt elsimulnának, ilyenkor akár hatalmas vitát is gerjeszthetnek. A telihold hatása a szexuális vágyat is fokozza. Érdekes, hogy a könyvesboltokban kimutathatóan több erotikus témájú könyvet adnak el azokon a napokon, amikor az éjszakai égbolton feltűnik a kerekre hízott égitest.
Úgy látszik, Földünk eme égi kísérője még az alkoholfogyasztásra is hatással van. Közvetlenül az újhold, illetve a telihold beköszönte előtt a rendőrök számottevően nagyobb gyakorisággal mértek magas véralkoholszintet az autósok körében. „A mértéktelen szeszfogyasztás összefügg a Hold járásával” – legalábbis a vizsgálatok eredmények alapján ezt állítják igazságügyi orvos szakértők a németországi Tübingenben. E kijelentésüket 50 holdhónap alatt vett 16 495 vérminta alkoholszintjének elemzésére alapozzák.
A bizonyítékok még hiányoznak
Korábban magától értetődő volt, hogy az emberek hittek a Hold sokféle hatásában. Nem lehet véletlen például az, hogy a Hold latin elnevezéséből, a Lunából ered a „hangulat” szó német megfelelője, ami úgy hangzik: Laune. Már a rómaiak is úgy vélték, hogy a Hold befolyásolja a kedélyállapotunkat, biztosak voltak benne, hogy ingadozó kedvünk összefügg a Hold járásával. „Őrültség lenne kizárzni a holdciklusnak a földi életre gyakorolt hatását” – jelentette ki Wolf Singer, a frankfurti Max Planck Agykutató Intézet professzora. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a megfigyelések közötti összefüggések még nem jelentenek tényleges bizonyítékokat. „Ezt csak akkor állíthatnánk, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodna, hogy a Hold változása közvetlen hatással van a Földön lejátszódó biológiai folyamatokra” – mondta Singer professzor. Azok a tudósok sem tagadják tehát a Hold emberre gyakorolt hatását, akik ma még nem találtak egyértelmű bizonyítékot sem ellene, sem mellette.
Az érzékeny természet
Az orvostudomány egyik ága, a kronobiológia az emberi, illetve az állati szervezetekben zajló különböző életfolyamatok ciklikus – másodpercenkénti, napi, havi vagy akár éves – lefolyásával foglalkozik.
A HOLD AZ ÁRAPÁLY URA Az apály és a dagály idején mért tengerszintek különbsége elérheti a 13 m-t is. Az a hajós, aki ezt nem veszi figyelembe, könnyen a szárazföldön talál- hatja magát. |
Egy másik vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy az éjjelek és a nappalok váltakozása, valamint a különböző erősségű holdfény hatással van az emberi szervezetre. Már a legcsekélyebb holdfény is erősen befolyásolja különböző hormonok termelését, annak ellenére, hogy a Hold fénye a legvilágosabb éjszakákon is csupán 0,25-0,5 lux erősségű, míg a Nap fényereje tiszta égbolt esetén a 100 000 luxot is eléri.
Titokzatos telihold
Egy teliholdas, felhőtlen éjjelen valóban világos van. Az ugyan igaz, hogy az elektromos világítás korszakában kisebb különbséget érzékelünk a nappalok és az éjszakák között,de a biológiai óránk ettől függetlenül működik, és ez a tudatalattinkra is hatást gyakorol.
A kronobiológusok még ennél is tovább mennek. Nem tartják véletlennek, hogy a női nemi ciklus átlagosan 29,5 nap hosszúságú, vagyis pontosan megegyezik a holdciklus időtartamával. Több kultúrában teliholdkor tartották a termékenység ünnepét. Vajon véletlenül? Vagy a régi kultúrák is ismerték és kihasználták a Hold erejét? A vizsgálatok abból indulnak ki, hogy régebben sok nő peteérése egybeesett a holdtöltével.
Alvás teliholdkor
A kronobiológusok újabb felismerései különösen akkor válnak izgalmassá, ha felidézzük egy amerikai biológus hatvanas évek végén végzett kutatásait. A bostoni egyetem professzora, Edward Dewn olyan nőket vont be vizsgálataiba, akiknek rendszertelen volt a havivérzésük. Úgy vélte, a Hold fénye megoldást jelenthet a nemi ciklus szabályozására.
A professzor a vizsgálatot a havi ciklus közepén kezdte. A résztvevőket három-négy napon át gyenge, a Holdéhoz hasonló fény mellett altatta. Elmélete be is igazolódott: úgy tapasztalta, hogy a kísérletben részt vevő nők ciklusa rendeződött. A vizsgálat bebizonyította, hogy még a gyenge holdfény is hatással lehet az emberre.
A FÉNY MEGVÁLTOZTATJA A NŐI NEMI CIKLUST A nők egyszerű módszerrel tudatosan befolyásolhatják és stabilizálhatják menstruációs ciklusukat, ha telihold előtt és után gyenge fényforrás mellett alszanak. |
Az orvostudomány is hasznosítja
A természeti népek gyakran figyelembe veszik a Hold változásait, amikor bizonyos szertartások elvégzésének idejéről döntenek. Már Hippokratész is meggyőződéssel hirdette a csillagok, a Hold és az ember közérzete között fennálló összefüggést, akárcsak Hildegard von Bingen, a természetgyógyászat úttörője. Paracelsus összefüggésbe hozta a gyógynövények hatékonyságát a holdfázisokkal. Napjainkban is sok orvos-természetgyógyász használja fel a diagnózis megállapításában és a kezelésben a Hold emberi szervezetre gyakorolt hatására vonatkozó ismereteket.
Mindez csak elmeszülemény lenne?
A kételkedők azonban nehezen hagyják magukat meggyőzni a Hold rajongói által. Számukra túlságosan valószerűtlennek tűnik, hogy ez a kis égitest, Földünk állandó kísérője befolyásolhatná a sorsunkat és az egészségünket. Ezoterikus kitalációnak tartják az asztrológiát alapul vevő orvostudományt. De minden gyanakvás és kételkedés ellenére léteznie kell egy nyomvonalnak, amelyen elindulva talán megválaszolható lesz minden kérdés, amely a Holddal és hatásaival kapcsolatban felmerül.
A Genfben működő atomfizikai kutatóállomás, a CERN munkatársai hónapokon át töprengtek azon, hogy vajon mi állhat egy, a kísérleteiket minduntalan megzavaró, minimális, de állandóan jelen lévő hatás hátterében. Az éppen végzett kutatásuk során a legmodernebb technikai színvonalon felszerelt laboratóriumokban egy hatalmas berendezés segítségével próbálták meg választ kapni atomfizikai kérdésekre. Elemi részecskéket csaknem fénysebességgel ütköztettek egymással egy óriási, 27 km hosszú gyorsítóban. Az ütközések kapcsán fellépő jelenségeket vizsgálva szerettek volna visszakövetkeztetni a 15 milliárd évvel ezelőtt a kozmoszban lejátszódott folyamatokra.
A kísérleteket meg-megzavaró okot csak akkor találták meg, amikor véletlenül rájöttek, hogy az energiaingadozás görbéi pontosan követik az apály-dagály ciklikus váltakozását, amelyet naponta kétszer a Hold idéz elő. Kiderült: a kísérletekben a neutronok már a legminimálisabb gravitációs ingadozás következtében könnyebbek, illetve nehezebbek lettek. Mivel természetesen az emberi szervezet sejtjeiben is megtalálhatók a neutronok, e felfedezés alapján sokan arra a következtetésre jutottak, miszerint feltehetőleg testünkben is lejátszódhatnak hasonló változások.
Hatás az idegekre
A biológiai kutatások eredményei alátámasztják azt e feltételezést, miszerint a holdfázisok váltakozása hatással van az emberi idegrendszerre is. Mérésekkel megállapították ugyanis, hogy idegeink hálózatán gyenge elektromos áram folyik keresztül, amelynek erőssége elektromágneses térbe kerülve megváltozik. Ez a változás az ingerküszöböt átlépve idegi választ vált ki. Az a tény pedig, hogy a Föld mágneses tere- még ha igen csekély mértékben is – a Hold állása szerint folyamatosan változik, vitathatatlan.
AZ IDEGSEJTEK A LEGKISEBB VÁLTOZÁSRA IS REAGÁLNAK A képen több idegsejt és annak kapcsolódási pontjai, a szinapszisok. Az idegsejthártyán keletkező feszültség erősségére hat a Hold is. |
A hatodik érzék?
Mi igaz vajon azokból a hatásokból, amelyeket sokan a Holdnak tulajdonítanak? Lehetséges, hogy a holdjáráshoz igazodó viselkedést egyszerűen csak megtanultuk az idők folyamán? Ugyanakkor nem meglepő-e, hogy alacsonyabb rendű élőlények, mint a baktériumok, a tengeri állatok, a szúnyogok vagy a patkányok is fogékonyak a Hold változásaira, hat rájuk a gravitáció, az elektromágnesesség, a sötétség és világosság váltakozása? Csak az ember veszítette volna el fejlődése során ezt a képességét? Netán az úgynevezett holdérzékenység azonos a rejtélyes hatodik érzékkel, és intuitív alapon működik?
Meg kell állapítanunk, hogy az eddig összegyűjtött adatok nem elegendőek a Hold szervezetünkre gyakorolt hatásának egyértelmű bizonyítására. Egyesek talán attól félnek, hogy az asztrológia helyet kaphat az elismert tudományok között. A Hold mindenesetre ezután is vonzza az emberek képzeletét, és mindenki, aki megpróbálka megfejteni a titkát, ugyanarra a következtetésre jut: ha a Hold hatásait racionális, szigorúan tudományos alapon akarja vizsgálni, akkor nem jut eredményre. A Holddal kapcsolatos kérdések is azt mutatják, hogy még számos természeti jelenségre nem tudunk egyértelmű magyarázatot adni.
Hogyan hatnak ránk a holdfázisok?
Újhold. Ekkor növekszik bennünk az életerő, ez a legalkalmasabb időszak az újrakezdéshez, a böjthöz vagy a fogyókúrához. A megbékélés és a meditáció ideje; a gyomirtás is ilyenkor a legeredményesebb.
Növekvő Hold. Az újholdkor született elhatározások megvalósításának ideje, a szállítás, építkezés, erőgyűjtés időszaka. Jó hatása érvényesül az állattenyésztésben, a pénzügyi tevékenységekben és a kandallóépítésben. A növények is gyorsan nőnek.
A Hold megjelenési formái a Naphoz és a Földhöz viszonyított helyzete szerint - újholdtól teliholdig. |
Fogyó Hold. A megkönnyebbülés időszaka, ilyenkor le kell tenni a terheket. Itt az ideje, hogy megszabaduljunk a testi és lelki problémáktól. Megfelelő időszak a műtétekhez vagy a fogorvosi kezelésekhez