A borkészítésnek a folyamat kezdetétől meg kell adni a módját. A kőszegi bortermelők meg is teszik ezt. Küldöttségük április 24-én, Szent-György-napon fölmegy a szőlőkbe, hogy friss hajtásokat – ahogy hagyományosan mondják: jövéseket – a tőkékről. Ezeket a városháza elé viszik, ahol bemutatják a város első emberének, a polgármesternek. Ő ilyenkor megfogadja, hogy jó gazdája lesz a városnak. Az ünneplők ezután a Jurisics-vár lovagtermébe vonulnak, ahol a város legjobb grafikusa a hajtásokról vázlatokat rajzol a Szőlő Jövések Könyvébe, később pedig ki is festi őket.
Így történik ez évről évre, immár 272 esztendeje: 1740-ben kezdték el a dokumentálást. A könyv már-már középkori kódexre hasonlít, hiszen kézzel írták és rajzolták valamennyi oldalát. Az első kötet 1990-ben betelt (azóta a Vármúzeumban őrzik). De hogy ne szakadjon meg a több mint negyed évezredes hagyomány, az első mintájára új könyvet nyitottak a kőszegiek. Az Európában egyedülálló könyvbe – hasonlóan régi emlékről nem tudunk másutt – a hajtások rajza mellé bejegyezték a szőlőjövéstől a szüretig tapasztalt legfontosabb információkat. Ez a szőlőhajtásokban elmesélt várostörténet Kőszeg múltjának egyik legbecsesebb emléke.
|
Ki
Gondolná?
Jó
bornak is kell a cégér – mondjuk. Vajon honnan származik ez a szólás?
Kőszegen már a 17. században számos házi borkimérés működött, ugyanis a városbizonyos
időszakokban megengedte a gazdáknak, hogy saját borukat árulhassák. Ezeket a
helyeket zöld gallyakból kötött, németül Zeiglernek, magyarul cégérnek
nevezett csokor vagy koszorú jelezte. Ahol vörösbort mértek, ott a gallyakat
vörösszalaggal kötötték át, ahol fehéret, ott pedig fehér szalag volt a
díszítés.
Ugyanerre
a vidékre jellemző érdekesség, hogy a borkímérőket, a hauerket később babtermelőnek,
ponzichternek nevezték. Különös oka van a névváltásnak: a 19. század vége
felé a filoxérajárvány olyan súlyos pusztítást vitt végbe a szőlőkben, hogy a
kőszegi borkimérések kénytelenek voltak soproni bort árulni – és mert a
soproni bortermelők a szőlősorok között babot termesztettek, az addig
használt hauer kifejezést felváltotta a soproni szőlősgazdákra utaló
ponzichter szó.
|