Szemlátomást az állatok remek orvosok. Hatástalanítják a mérgeket, elűzik a rajtuk élősködő parazitákat, csillapítják a fájdalmat – s mindezt recept nélkül, a természet gazdag patikájából válogatva.
„Tulajdonképpen ez egyszerű. Úgy igyekeznek enyhíteni az állapotukon, hogy kipróbálják, ami a környezetükben elérhető” – állítja Cindy Engel biológus, aki könyvet írt arról, hogyan gyógyítják magukat a vadállatok.
Sok állat – az elefánt éppúgy, mint a patkány – agyagot eszik. Ez ugyanis egyfajta savlekötő szerként enyhíti a bélpanaszokat, semlegesíti a méreganyagokat. Más fajok baktériumölő vagy termékenységfokozó növényeket rágcsálnak. Egyes ennivalóknak egész sor jótékony hatása lehet, a kísérleti egerek keserű például maláriaellenes szerrel „kezelik” magukat. Egyes emlősök, újra meg újra megkóstolják a rossz ízű, de gyógyhatású ennivalókat, melyek nagy mennyiségben mérgezőek lennének.
A majmok egyben nyelik le a leveleket, hogy megszabaduljanak bélférgeiktől. Míg ez a magatartás véletlenül alakulhatott ki, s csak később tanították meg egymásnak, a keserű íz iránti vonzalmat a természetes kiválasztódás szabályozhatja: ha az állat elviseli e növények ízét, életben marad, s továbbadja az öngyógyítás képességét. Meglepő, hogy a különböző állatok, mind a medvék, a csimpánzok és a libák is, hasonló gyógyító módszerekkel élnek.
Állati bőr- és szőrápolás
Mérges rovarok A csuklyásmajmok mérges százlábúakat dörzsölnek szőrükbe, így tartva távol a mikrobákat és az élősködőket. (A madarak hangyákat használnak erre.)
Sár Az elefántok sárral kenik be sebeiket – ez talán csökkenti a fájdalmat, és védi a sérült bőrt.
Nyál A sündisznó nyálat, olajakat és gombákat, élősködőket elülő aromás növényeket kennek szét bőrükön.