Máltán sok minden egyedülálló: a nyelv, az ételek, a kultúra, a közlekedés – a szigetcsoport ugyanis a Földközi-tenger szívében fekvő ősi olvasztótégely, egyben több évezredes történelem tanúja.
Hogyan ejtenéd ki azt a szót, hogy „Qawra”? Kaffra? Kuaffra? Tévedés! Egyszerűen csak „aura”. Ilyen egyszerű a máltai nyelv, amelyet a Földközi-tengerben fekvő szigeteken, Máltán, Gozón és Cominón beszélnek. A máltai nyelv egész könnyű, amennyiben valaki tud arabul, törökül, olaszul, angolul, és ehhez még néhány szófoszlányt franciául is. S ennek még az sem mond ellent, hogy Máltán kitűnő nyelviskolák működnek, amelyekben a legtisztább oxfordi angolt lehet elsajátítani, s ha kedvünk támad, még olaszul is megtanulhatunk, hiszen szinte minden máltai három nyelvet beszél: a máltai nyelv és az angol jelenti a hivatalos nyelvet, olaszul pedig majdnem mindenki tud.
Málta egy kis multikulturális világegyetem, amely Szicíliától 90 km-re fekszik déli irányban. Egy 316 km2-es területen – amely kisebb, mint Hamburg városa – zsúfolódik össze 350 000 lakos és 350 hatalmas templom. Föníciaiak, karthágóiak, rómaiak, bizánciak, arabok, normannok, kasztíliaiak, a johannita rend lovagjai, franciák és angolok voltak gyors egymásutánban a sziget urai, akik mind hátrahagyták kultúrájuk nyomait. Odüsszeuszt itt tartotta fogságban Kalüpszó nimfa, a kacér nők mitológiai anyja; Pál apostol Kr. u. 60-ban kerül hajótöröttként a szigetre; a római császárok Karthágó ellen folytatott hadjárataik során hajóhadaikkal itt tartottak pihenőt; Napóleon 1798-ban harc nélkül vette át a szigeteket a johannitáktól, Lord Nelson pedig szerelmes napokat töltött itt Lady Hamiltonnal.
 |
| Korabeli festmény, Napóleon beveszi Máltát |
Egyedi és különleges
Így jött létre Málta szigetén Európa egyik legkülönösebb országa, arab nyelvváltozatból származó, latin betűs írásmódú nyelvével, semmihez sem fogható erődítményrendszerével és templomaival, az angoloktól átvett bal oldali közlekedésével, egyedi konyhájával, amely – ha szerencsénk van – olasz jellegű, de ha nincs, akkor angol; angol roncstelepeken vett és később színesre mázolt buszaival, és katolikus egyházával, amelynél hatalmasabbat nem találunk a világban – még Írországban sem.
Töretlen életkedv
Valószínűleg nincs még egy olyan hely a Földön, ahol ennyire kis területen ilyen sok, az emberiség történelmének valamennyi korszakából származó műemléket tekinthetnénk meg: a kőkorszaktól egészen a közelmúltig. Nemrég még az egyiptomi piramisokat tartották a világ legrégebbi építményeinek, a legújabb kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a máltai megalitttemplom legkevesebb ötszáz, ha nem ezer évvel korábban épül, mint a gízai piramisok. Még ma is megoldatlan rejtély, milyen építészeti technikával tudták hat-hétezer évvel ezelőtt az óriási, több tonnás súlyú megalitsziklatömböket a Hagar Qim (kiejtése: Hádzsár Kim) templom építésénél egymáshoz illeszteni.
 |
| Hagar Qim bajárata |
S bár Máltán, a központi sziget keleti részén, az óriási természetes kikötők környékén a települések szinte egymásba érnek, a máltaiakban mégis szokatlan lokálpatriotizmus fejlődött ki. Olyannyira, hogy egy komoly La Valetta-i öregúr egyszer azt mondta: „Itt is úgy van, mint mindenütt a világon, a déliek egyszerűen megbízhatatlanabbak és lustábbak. Menjen csak el egyszer Marsaxlokkba.” Miközben Marsaxlokk, a festői halászfalu éppen csak hét kilométernyire fekszik La Valettától, a fővárostól.
 |
| Főváros és egyúttal a világ legnagyobb erődítménye Málta fővárosát 1566-ban alapították. La Valetta egy sziklás földnyelven fekszik, amelynek legmagasabb pontja 60m. A várost a világ leghatalmasabb erődítménye veszi körül. |