A mai Arizona területén sok-sok ezer évvel ezelőtt óriási meteorit csapódott be; a helyén hatalmas lyuk keletkezett.
A Meteor-kráter pereme a körülette lévő síkságokról alacsony hegynek látszik, s nem árulja el, milyen óriási mélyedés tátong mögötte. Az 1,2 km átmérőjű és 180 m mély, 60 m-re kiemelkedő peremű kráter akkor keletkezett, amikor valamikor 5000-50 000 évvel ezelőtt becsapódott egy óriási meteorit. A kráter alja annyira hasonlít a Hold felszínéhez, hogy az Apollo űrhajósai itt gyakoroltak, és itt próbálták ki a holdjárókat is.
 |
| CSILLAGNYOM Az arizoniai síkságon lévő krátert egy óriási meteorit vájta ki. |
A tudósok becslése szerint a meteorit 72 000 km/h sebességgel közeledett, és a becsapódás ereje tízezerszer nagyobb volt, mint az 1945-ben Hirosimára ledobott atombombáé. Öt-hat millió tonna sziklát és földet repített a levegőbe, ami nyilván eltakarta a napot. A becsapódás után a nikkel és vas összetételű, 40 m átmérőjű és 300 ezer tonnás meteorit széthullott és megolvadt. Maradványait 10 km-es körzetben találták meg.
A kráterről egykor azt hitték, hogy vulkáni eredetű, de Daniel Barringer philadelphiai bányamérnök és geológus az elsők között ismerte fel, hogy ez meteoritkráter: vizsgálatát 1891-től végezte. Abban a hiszemben, hogy gazdag nikkel és vaslelőhelyre bukkant, 1902-ben bejelentette igényét a területre, és egy vagyont költött a fémek kibányászására, de sikertelenül. A krátert Barringer-kráter néven is ismerik, és az ma is a család tulajdonában van.
Nagy meteoritok átlagosan 1300 évente csapódnak be a Föld felszínére. A világ legnagyobb egyben maradt meteoritja, amely valószínűleg szintén a történelem előtti időkben csapódott be, 60 tonna súlyú, és Grönland nyugati részére zuhant.
 |
| "BOMBA"-ELTÁVOLÍTÁS A 30 tonnás meteoritot Peary sarkkutató vitte el Grönlandról az 1890-es évek végén. |