Minden fagylalt ugyanúgy végzi: édesen olvad szét a nyelven. Vajon honnan származik a fagylalttölcsér? A feltalálására vonatkozó történetek mind egy helyre vezetnek: Missouri államba, az 1904-es St. Louis-i világkiállításra.
Az egyik változat szerint egy jégkrémárus kifogyott a tálkákból, s a szomszédos standon közel-keleti ostyát árusító szír bevándorló, Ernest Hamwi segítette ki. Egy másik szír bevándorló azt állítja, ő találta ki, hogy az ostyát még forrón felcsavarják, majd megszilárdulása után bekanalazzák a jégkrémet. A harmadik jelentkező Charles Menches volt cirkuszi akrobata, aki állítólag leválasztotta egy jégkrémszendvics egyik ostyáját, hogy vázát rögtönözzön belőle, s a másik darabból tölcsért formált. Hamwi és Menches később valóságos fagylalttölcsérbirodalmat építettek ki.
 |
| Italo Marchiony szabadalmi rajza |
A tolongásban senki sem figyelt egy korábbi jelentkezőre: öt hónappal a világkiállítás előtt Italo Marchiony édességkészítő szabadalmi oklevelet kapott: „Találmányom… egy formázó szerkezet jégkrémes csészék és hasonlók készítéséhez.” Bezzeg ha tölcsért írt volna...