Az embereket mindig rendkívüli módon izgatta a kérdés, vajon mi történik az olyan titokzatos helyeken, mint Mekka és Lhásza, vagy épp Fort Knox zárt kapui mögött.
Aki manapság a kínai fővárosban, Pekingben felkeresi az egykori császári palota turistalátványossággá vált épületegyüttesét, szabadon és akadálytalanul mozoghat. Régebben egészen más volt a helyzet: a külvilágtól falak határolták el a Tiltott Várost, és aki azon átmászott, az életét tette kockára.
Csak a császári család, személyzetük és válogatott udvaroncok léphettek be a nagy kiterjedésű körzetbe, és az elvégzett munkát követően újból sürgősen el kellett távozniuk. De mire kellett a császárnak egy százhektáros terület, 800 épülettel és 9000 szobával? És miért maradt fenn még mindig egy olyan terület a Tiltott Városban, ahová a nagyközönség számára szigorúan tilos a belépés? A válasz egyszerű: a tiltott helyek a hatalom kifejezésére szolgálnak. Az uralkodók és diktátorok az iránti csillapíthatatlan vágya jelenik meg bennük, hogy saját világukban éljenek, elkülönülve a köznéptől és annak gondjaitól.
Luxuskörülmények között
Bármennyire elítélték is a kínai kommunisták a császári dinasztiát, a múlt század közepén győztesen megvívott forradalmuk után átvették az uralkodóház státusszimbólumait, és minden ideológiai fenntartás nélkül használták is azokat. Mao Ce-tung és utódai tökéletesen magától értetődőnek tartották azt, hogy maguknak foglalják le a Tiltott Város legbelső körzetét
Mao csaknem ugyanolyan életmódot folytatott itt, mint az előző arisztokrata tulajdonosok: dőzsölt, élvezte a mesterséges tavakkal és patakokkal, jól ápolt kertekkel körülvett idilli környezetet, a fényűzően berendezett termeket, valamint a szép nőket, akiket az ország minden részéből hoztak ide számára.
A Tiltott Város
Tibetben még szigorúbb szabályok voltak érvényben. Az istenkirályok, a dalai lámák uralkodása idején idegeneknek a fővárosa, Lhásza egész területére tilos volt belépniük. Először 1946. január 15-én kísérelte meg kér európai, hogy bejusson a zárt városba; Heinrich Harrer, kutatóúton lévő tudós és kísérője, Peter Aufschnaitter az Indiában lévő brit hadifogolytáborból elmenekülve, két és fél év bolyongást követően jutottak el Lhásza falaihoz, és találtak ott sok hiábavaló kísérlet után menedékre.
 |
| Az istenkirály titokzatos székhelye A tibeti főváros, Lhásza az óriási Patola- palotával, az istenkirály dalai láma egykori székhelyével. Régebben az idegeneknek Lhásza egész területére tilos volt belépniük. |
Kincsek biztonságban
Létezik azonban egy másik tiltott hely is, ahol biztosan nem nyújtanak senkinek menedéket. A Kentucky szövetségi államban lévő Fort Knoxba, az Egyesült Államok szimbolikus széfjébe csak a kormány kiválasztott maroknyi munkatársa léphet be. Nem csoda, hiszen több mint 4500 tonna aranyat, megszámlálhatatlan mennyiségű gyémántot és platinát tárolnak itt, Amerika „páncélszekrényében”. A második világháború alatt itt őrizték többek között az Amerikai Alkotmány eredeti példányát, a Magna Charta Libertatumot, a brit koronaékszereket és számos egyéb kincset is.
 |
| Amerika páncélszekrénye Az amerikai hadsereg, elektromos kerítések, videokamerák őrzik Fort Knoxot és a 28 acélkamrát. |
A vallások hatalma
A keresztény és nem keresztény templomok általában impozáns, fényűző és a legnagyobb pompával berendezett épületek. Az adott vallás istensége iránt érzett tisztelet kifejezésére szolgálnak, és egyúttal a vallás és képviselőinek korlátlan hatalmát, valamint befolyását is hangsúlyozzák. Az impozáns, a vallás hatalmát megtestesítő templomok építéséhez emberemlékezet óta hatalmas erőfeszítésekre volt szükség.
Máig megfejtetlen rejtély, hogyan sikerült a régi egyiptomiaknak a többtonnás obeliszkeket, a piramisok építéséhez szükséges kőtömböket és a Luxor melletti Karnak templomának megépítéséhez kiválasztott, több mint 20 m magas oszlopokat messziről az építkezés helyszínére szállítaniuk és ott felállítaniuk.
 |
| Imádkozó férfiak egy mecsetben Az iszlám vallásban néhány szigorú tabu uralkodik. A mecsetben a férfiak csak egymás társaságában imádkozhatnak, a nők számára pedig a templom oldalsó szárnyában kijelölt külön helyen nyílik lehetőség erre. |
Szinte tökéletes álca
Ez a tilalom nem hagyta nyugodni Heinrich von Maltzahn Ázsia-kutatót. Egy algériai útlevél birtokában elhatározta, hogy felfedi a szent mecset titkát. Bejutott a városba, és számos hívő társaságában körbejárta a szent kerületet. Sőt még a Kábát is sikerült megérintenie, anélkül hogy feltűnést vagy bizalmatlanságot keltett volna. Amikor azonban elment egy fürdőbe, hogy a port és az izzadságot lemossa magáról, lelepleződött: nem volt körülmetélve, így hanyatt-homlok menekülnie kellett.
Ufók az 51-es körzetben
Nyomós érvek késztették arra az Egyesült Államok nemzetbiztonságáért felelős vezetőket, hogy a nevadai sivatagban, Las Vegastól, a játékparadicsomtól 190 km-nyire északra egy 10 000 km-nél nagyobb területet a hermetikuson elzárt 51. számú övezetté nyilvánítsanak. Itt a kutatók állítólag ufókat és a Földre érkezett földön kívüli élőlényeket tanulmányoztak. Az ufók létezéséről nem állnak rendelkezésre egyértelmű bizonyítékok, azt viszont biztos, hogy Lockheed repülőgépkonszern itt fejlesztett és próbált ki olyan kémrepülőgépeket, mint például a legendás hírű U2 vagy az ellenséges radarok számára „láthatatlan”, Lopakodó elnevezésű bombázó.
 |
| 51-es Körzet |
Az Afrika déli részén fekvő Namíbia gyémántbánya-társaságát viszont gazdasági okok indították arra, hogy tiltott övezetté nyilvánítsák a tengerparti Lüderitzhez közeli kísértetváros, Kolmanskop körül elterülő, feltárás alatt lévő bányaterületeket. Az „1-es számú gyémántövezetben” (Diamond Area One) még mindig napi 2000 karát gyémántot termelnek ki, és eközben természetesen senki nem vágyik kíváncsi látogatókra.