Szeged, a Szobrok Városa

„Semmi sincs a helyén”

Szeged a városszerkezet kialakításában, a paloták építésében, a terek kiképzésében is Párizs és Budapest példáját követte. Az uralkodói pár (Erzsébet királyné és Ferenc József) leginkább a köztéri szobrokat hiányolta épülő-szépülő városainkból, és az első köztéri műalkotásokat ők ajándékozták a fővárosnak. Szeged szoborállításban sem akart lemaradni Budapest mögött. Ez a magyarázata annak, hogy a Budapestnél kisebb területű városban lépten-nyomon szobrokba ütközik az ember a gyönyörű tereken.

Szeged közterületeinek furcsa érdekessége, hogy általában kevésbé jól látható helyen áll az adott tér névadójának szobra. Széchenyit például a róla elnevezett téren nyolc más figura közül kell kiválasztani, Dugonics szobrát pedig nehezebben találjuk meg, mint a téren szintén felállított József Attila-szobrot. A Klauzál téren nem Klauzál, hanem Kossuth Lajos van inkább előtérben, az Aradi vértanúk terén Rákóczi lova ágaskodik, rajta a fejedelemmel, és Rooseveltre emlékező műalkotást is hiába keresnénk az egykori amerikai elnökről elnevezett téren. Mennyi szobor, és e rövid sétánkon a templomok és a múzeumbelsők igényes faragványait még meg sem említettük!

Szobor az Aranycsapatnak
Szeged az egyetlen magyar város, amely (a Tisza-parti klinikák melletti sétányon, a Sellőház előtt) emlékművet állított a Puskás Ferenc vezette Aranycsapatnak. A szobrot Maár Márton szobrászművész készítette, és honorárium elfogadása nélkül ajándékozta a városnak. A másfél méteres kőből készült szobron az Aranycsapat tagjainak neve olvasható, rajtuk kívül még 11 olyan labdarúgóé is, akik az Aranycsapat korszakában magukra, ölthették a válogatotti mezt, s természetesen a szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv sem maradhat ki a felsorolásból. A bronzból formázott futball-labdát tizenkét futballcipő veszi körbe.

Szeged jótevője
Klebelsberg Kunó 1921-ben a Kolozsvári Egyetemet, 1923 után a csanádi püspökséget mentette át Szegedre, támogatta, ösztönözte a Dóm tér kiépítését, a Nemzeti Emlékcsarnok létesítését. Vallás- és közoktatásügyi miniszterként 5000 népiskolát alapított, hogy minden tanya öt kilométeres körzetébe jusson egy. Szegeden 12 iskolát és 37 tanítói lakást létesített. A klinikákat kiépíttette, hazahívta Cambridge-ből Szent-Györgyi Albertet. Szobra a Széchenyi téren áll.

A Széchenyi tér szobrai
A téren elsősorban azok emlékét őrzi a szobor, akik sokat segítettek Szegedért. Különös módon idesorolják az annyi bajt és áldást egyaránt hozó Tisza folyót is. A tér szobrai:

Tisza Lajos (Fadrusz János, 1904),

Vásárhelyi Pál (ifj. Mátrai Lajos, 1905),

Deák Ferenc (Zala György, 1914),

Széchenyi István (Stróbl Alajos, 1914),

A Romboló Tisza és az Áldást hozó Tisza (Pásztor János, 1930),

Szent István és Gizella (Kligl Sándor, 1996),

Klebelsberg Ottó fejszobra (Melocco Miklós, 2000) fent.

Két oroszlán őrzi a dómot
A dóm bejáratát két kőoroszlán védi, s mancsukban mindkettő egy-egy koronát őriz: ha a bejárattal szemben állunk, akkor a bal oldali a magyar, a jobb oldali pedig a pápai koronára vigyáz.

A cigányprímás és a királyné
A Közművelődési Palota mögötti parkban a világ valószínűleg egyetlen cigányprímásszobra látható: Dankó Pista (Margó Ede, 1912). Szent István király és Gizella királyné szobra (Kligl Károly, 1996) fent) a szegedi városháza előtti parkban, a Grünn Orbán-ház előtt áll.