A tengerekben és a szárazföldön is találhatóak olyan állatok és növények, amelyek gyógyító anyagok forrásai, fájdalomcsillapító és egészségmegőrző szerepük van.
Gyógyszerek gyilkos mérgekből
Az állatvilág szúró-bénító méregkeverői, a kígyók, skorpiók, békák, medúzák és hangyák egész sor méreganyagot és olyan váladékot termelnek, melyekkel hatásosan képesek megbénítani, illetve megölni zsákmányukat. A kutatók legújabb felfedezése szerint ezek a mérgek gyógyászatban is használhatók.
GYILKOS VAGY GYÓGYÍTÓ Ez a dél-amerikai mokasszinkígyófaj évente mintegy 600 ember halálát okozza. Mérge azonban gyógyszerek előállításához is felhasználható. |
A csörgőkígyók mérge például számos gyógyszer alapanyaga. A brazíliai gödörkésarcú viperák mérge, amely a véredények összehúzódását s így a vérnyomás emelkedését idézi elő, magas vérnyomásban szenvedő betegek kezelésére alkalmas gyógyszerek alkotóeleme. India és Délkelet-Ázsia Russel-viperájának mérgét vérzékeny betegek véralvadás-kontrolljára használják, míg a maláj mokasszinkígyó mérgét a trombózis ellen. Az afrikai mambák, köztük a halálos mérgű fekete mamba (kb. 4 m) mérgéből a kutatók olyan fehérjéket különítettek el, melyek az agyi megbetegedések kezelésében segítenek.
Mérgekből fájdalomcsillapítók
Bizonyos békafajok bőrváladékaiban olyan anyagokat találtak, melyek hatékonyan csillapítják a fájdalmat. A Közép-Amerikában honos élénk színű nyílméregbéka bőrmérgéből pl. a morfiumnál hatásosabb fájdalomcsillapítót állítottak elő.
A tudósok kutatták bizonyos pókfajok toxinjait is, melyek segítségével a pókok akár 3 hétre megbénítják áldozatukat anélkül, hogy annak életfunkciói leállnának. Ezek a váladékok hasznosak lehetnek olyan gyógyszerek előállításában, melyek hosszabb időszakokra megnyugtatják a beteget, akár nagyobb operációk alatt, káros mellékhatások nélkül.
Helyi gyógymódok az ausztráliai esőerdőből
Az ausztráliai Brisbane-baen élő két orvos, apa és fia, Joseph és Thomas Bancroft az 1870-es években tudomást szereztek egy kábító főzetről, melyet a bennszülöttek állítottak elő. Elhatározták, hogy megvizsgálják a kelet-ausztráliai esőerdőkben honos kis fa vízben áztatott kérgéből nyert főzetet.
A helybeliek által parafaként használt Duboisia-fával folytatott további kísérletek olyan rendkívül hatékony pupillatágító gyógyszert eredményeztek, amely a szemsebészetben alkalmazható. Más orvosok gyulladás- és lázcsillapításra is használták.
A XX. század elejétől azonban a szintetikus gyógyszerek fejlődésével a Duboisia és más helyi gyógymódok is kezdtek háttérbe szorulni. A második világháború idején azonban a gyógyszerkészletek nagymértékben kimerültek, és az ausztrál kutatók ismét a természetes gyógyszereket adó esőerdőkhöz „folyamodtak”. Találomra tesztelni kezdtek bizonyos növényeket, és ennek során csaknem 500 alkaloidot (hatásos mérget, melyet bizonyos növények a leveleikkel táplálkozó állatok elleni védekezésként termelnek) fedeztek fel.
Azt is felfedezték, hogy a trópusi esőerdőkben több olyan növény él, amely méreganyagot termel, mint a mérsékelt égövi erdőkben. Ennek oka az, hogy a trópusi rengetegben lényegesen több állatfaj verseng egymással a táplálékért, így a növényeknek jobb védekezési módokat kell alkalmazniuk.
A Duboisia levelei több alkaloidot tartalmaznak. Ezek egyike a hiosyciamin, amely rendkívül jó hatásfokkal alkalmazható a mozgáskoordinációs zavarok, az idegsokk és gyomorpanaszok kezelésében, valamint a rák terápiás kezelésének mellékhatásai ellen. Így történt, hogy a Duboisia termesztése újra kereskedelmi vállalkozás lett, s a két Duboisia-faj hibridjének hioszciaminban gazdag porított levélzetét ma is exportálják a világ több gyógyszergyárába.
Biotáplálék és gyógyerő a tengerekből
A nedvesen tartott sebek gyorsabban és jobban gyógyulnak, mint azok, amelyeket a hagyományos gézkötés alatt szárazon tartanak. Ennek ismeretében az 1960-as években a tudósok olyan anyagot kezdtek keresni, amely biztosítani tudná ezt a nedves környezetet.
A Skóciában elő barnamoszatból előállított vegyi anyag, a kalcium-alginát kétszer olyan nedvszívó, mint a pamutgéz, és így sebkötöző anyagokhoz használják. Ha rostszálai rákerülnek a sebre, felszívják a váladékokat, és olyan rugalmas gélt képeznek rajta, amely meleg, nedves környezetet teremt.
TENGERI GYÓGYÍR Az ehető zöldkagylók gyulladásgátló anyagot tartalmaznak. |
Ez a nem szövött szerkezetű kötőanyag nem pusztán a természetes gyógyulási folyamatot segíti elő, hanem cseréléskor sós oldattal lemosható anélkül, hogy megsértenénk a regenerálódó szöveteket. Ezek az angliai cég által forgalmazott tengerimoszat kötözőanyagok igen hatékonyak operáció után visszamaradó sebek és nehezen gyógyuló sérülések (égési sebek, horzsolások) kezelésében.
Az ehető zöldkagyló, amely Új-Zéland viszonylag szennyezetlen vizeiben él, gyulladáscsökkentő anyagot termel. Jelenleg olyan embereken próbálják ki, akik reumás eredetű ízületi gyulladásban, illetve csontízületi gyulladásban szenvednek.
Segítség a szívnek
Az eszkimók körében szinte ismeretlen a reumás ízületi gyulladás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Ez minden bizonnyal az általuk nagy mennyiségben fogyasztott olajos halnak köszönhető.
A halolaj 2-5-ször hatékonyabban csökkenti a vér koleszterinszintjét, mint a növényi olajok. A magas koleszterinszint a szív- és keringési betegségek egyik fő okozója, mivel lerakódik, s a megvastagodott érfalak korlátozzák a vár áramlását. A halolaj fogyasztásával a vér hígul és lassabban alvad. Úgy vélik, a gyulladásos állapot, például az ízületi gyulladás enyhítésére is képes.
A csukamájolajat már régóta ismerik jótékony hatásairól. |
A csukamájolaj gazdag A- és D-vitaminokban, melyek létfontosságúak az egészséges szem, bőr, fogazat és csontozat alakulásában. A halhús magas B-vitamin tartalma (főleg niacin és B6 vitamin) segíti a szervezetet a fehérje feldolgozásában, és fontos szerepet játszik a bőr és az idegrendszer megbetegedéseinek elhárításában.