Az észak-amerikai newfoundlandi tó egy lapos tetejű hegyek között kanyargó, erősen bevájt kanyon mélyén fekszik.
 |
| MÉLY HASADÉK Gleccser vájta ki az a hasadékot, amelyben a Western Brook-tó található. |
A tó nem nevezhető kicsinek, mivel 16 km hosszan nyúlik be a hegyek közé, és 166 m mély. A szurdok, amelyben meghúzódik, még a jégkorszakban képződött, amikor egy gleccser kimélyített és kiszélesített egy akkor még létező folyóvölgyet, majd röviddel a tengerpart előtt megtorpant. Amikor vagy 11 ezer évvel ezelőtt a jég végül visszahúzódott a vidékről, a szakadék mélyén kialakult a Western Brook-tó.
A jégkorszak elmúlta után 6000 évvel jelentek meg emberek ezen a területen, akik fókákra, halakra, madarakra és rénszarvasra vadásztak. Később, Kr. u. az első századokban a dorset eszkimók telepedtek le a Western Brook-tó partján. Házaik falát földből készítették, tűzhelyet építettek benne, és valószínűleg a kajakhoz hasonló, fából és bőrből készült csónakokon közlekedtek.
Látvány a mélyből
Napjainkban kirándulóhajók viszik körbe nyáron a látogatókat a Western Brook-tavon, és megmutatják nekik a kanyon oldalában lezúduló vízeséseket. A tavat egy mocsaras síkságon keresztül lehet megközelíteni, ahol Newfoundland növényi jelképe, a rovarevő kancsóvirág nő.
