A görögdinnye méltán népszerű táplálék hazánkban és szerte a világon. Mielőtt azonban sorra vesszük érdemeit, megkíséreljük eloszlatni a dinnyével kapcsolatos tévhiteket.
Alapvető tévedésként ivódott a köztudatba, hogy a dinnye gyümölcs, pedig valójában a tökfélék családjába tartozó zöldség. Valószínűleg a Kalahári-sivatagból származik, nem Görögország a hazája. Megtévesztő nevének eredője etimológiai természetű: egyes feltételezések szerint a gölödin, azaz gombóc tájszóból gyúrta a köznyelv végérvényesen görögdinnyévé.
Felesleges sulykolni, hogy minden zöldség és gyümölcs nagyon egészséges. Most dinnyeszezonban talán még is érdemes, ha finom ízén és szomjoltó hatásán túlmutató érveket is gyűjtünk fogyasztása mellett.
A görögdinnye latin neve – citrullus lanatus – citrullintartalmára utal. A citrullin esszenciális aminosavakká alakul a szervezetben, ami jót tesz a szívünknek, keringésünknek és immunrendszerünknek. Húsa piros színét a likopinmolekuláknak köszönheti, mely anyag antioxidáns hatású, ezáltal jelentős szerepe lehet a daganatos megbetegedések megelőzésében is. Kilencvenszázalékos víztartalma folytán méregtelenít, szoptatós anyáknál pedig serkenti a tejtermelést. Fogyókúrázóknak is ajánlható, hiszen kalóriaszegény, mégis laktató.
A legfinomabb görögdinnye Heves megyéből kerülhet az asztalunkra. A választásnál ügyeljünk a mély, kongó hangra és a fonnyadt indára! Előzzük meg Lőrincet! Jó dinnyézést mindenkinek!