A Bisti-kőrengeteg

Kísérteties formájú sziklák állnak a vad, zord tájon, ahol valamikor dinoszauruszok csörtettek át a mocsaras esőerdőn.

Éjfél van. Teljes a csend – még tücsökciripelést vagy a békák kuruttyulását sem hallani. Az új mexikói fennsík fölött olyan tiszta az ég, hogy a hold és a Tejút kísérteties fénye világítja be a tájat. Aztán egy prérifarkas üvöltése veri fel a Bisti kőrengeteg csendjét, később újabb üvöltés, majd egy egész kórus csatlakozik hozzá. Utóbb egymás után elcsitulnak a hangok, csak a „hangadó” folytatja kísérteties előadását. Az „éneklő kutyák” éjszakai szerenádja csak fokozza a táj amúgy is furcsa voltát.

A Bisti homokdűnéi és kiszáradt folyómedrei között a természet gazdag fantáziájáról tanúskodó sziklaszobrok egy művészeti galéria benyomását keltik. Kar nélküli kőszörnyek egyensúlyozzák aránytalan fejüket vékony nyakukon. A hatalmas gombák mintha Alice Csodaországból szöktek volna meg, a furcsa oszlopok és hegyes csúcsok pedig akár Salvador Dali alkotásai is lehetnének. A szobrokat találóan vodunak nevezik; ez az afrikai szó „szellem”-et jelent. A szobrok között elszórva 80 millió éves kövületek hevernek: egy ciprus törzséé, pálmaleveleké és óriási dinoszauruszoké.

HOLDFÉNYES TÁJ A Bisti-kőrengeteg szellemszobrai szokatlanul csendes éjszakai
tivornyázóknak tűnnek, fejükön viharvert sziklasapkával.

A csendes és kopár tájon körültekintve, ahol a növénynek vagy állatnak semmi nyoma, nehéz elképzelni, hogy itt valamikor egy hatalmas beltenger közelében lévő párás mocsár terült el, nyüzsgő élőlényekkel. Dinoszauruszok csörtettek át a dús növényzetű gőzölgő esőerdőkön a vastag, hatalmas fák és páfrányok között, kacsacsőrű, ötszarvú óriások és vérszomjas, ragadozó tyrannoszauruszok, amelyek kisebb hüllőkkel táplálkoztak. Az első emlősök is itt élnek – oposszumhoz hasonló, patkány nagyságú lények.

A mocsár homokjában és agyagjában eltemetett állati csontok és növényi maradványok az évmilliók során homokkővé és agyagpalává alakultak. A rothadó növényzet fokozatosan tőzeggé és szénné változott át. A földlemezek mozgása és az éghajlati változások később a sziklák kiemelkedését és a magas és száraz fennsík kialakulását eredményezték. Aztán a szél és a felhőszakadásszerű esők a sziklákat azokká a „szellemekké” formálták, amelyek most benépesítik a Bistit, ahol napjainkig több mint 200 növény- és állatfaj megkövesedett maradványai kerültek a felszínre.

A Bisti-kőrengetegben a tudósok tanulmányozhatják a földtörténet egyik drámai fordulópontját. Az előkerült kövületek között dinoszauruszok és emlősök maradványai egyaránt megtalálhatók, jelezve, hogy vége a dinoszauruszok 140 millió éves uralmának, és megkezdődött a prémes, melegvérű emlősök korszaka.

PÁLMALENYOMAT Megkövült pálmalevél a Bisti-kőrengetegben.

Az ember viszonylag nem régen, csak Kr. e. 6000 évvel jelent meg és kezdett szerepet játszani ezen a kísérteties tájon. Vadászó és gyűjtögető életmódot folytató népek, később az anasazik keresték fel a Bisti forrásait,, és pattintottak eszközöket a sziklákból, hogy azok segítségével jussanak élelemhez.


Szent föld

Később navahók telepedtek le ezen a területen. Miután más őslakos törzsek elűzték őket eredeti lakóhelyükről, a nomád navahók a Bisti felé húzódtak vissza, és 1850 környékén érkeztek a forrásokhoz. Hogannak nevezett, fából és földből készült kunyhókban laktak, és a közeli füves fennsíkon legeltették juhaikat. Ma a navahók szent földként tisztelik a Bistit. A gyógyító varázslatokhoz a Bisti színes homokjából készítenek homokképeket, és hagyományos ünnepeikre innen származó, krétaszerű, fehér anyagból kevert festékkel kenik be magukat.

VÍZI ÚT Kiszáradt patakmedrek

Napsütéses időben a csodálatos környék élénk színei elkápráztatják a szemet – a homokkő és az agyagpala halvány rózsaszín, sötét gesztenyebarna és narancssárga csíkos árnyalatai, a krémszínű és citromsárga homok meg a sötétszürke kőszénréteg. A Bisit mindennél ékesebben bizonyítja, hogy a természetnek van szépérzéke.