Kína szívében, három csodás szurdokon méltóságteljesen hömpölyög keresztül a Föld második leghosszabb folyója.
A KELET FÁTYLA ALATT Ködfátyol a Xiling - a Jangce legkeletibb szurdoka - fölött. |
Hatalmas esőzések után előfordult, hogy a folyó óránként 32 km-es sebességgel száguldott, s vízszintje 50 m-rel is megemelkedett. Egy brit utazó, Isabella Bird 1897-ben a folyón lefelé hajózva így számolt be az útjáról: „Mint a villám száguldottunk lefelé, ahol sima felületű, emelkedő hullámok hátán, ahol elcsendesedtek az alattuk húzódó zúgók, hol magasra csapó habok tetején, ahol a zúgók kialakultak. Időnként félelmetes örvények mellett haladtunk el, ha bármelyikük magához ránt, ott pusztulunk”.
A 8 km hosszú Judang-szurdok a legrövidebb a Jangce három szurdoka közül. A szurdokok mintegy 190 km hosszan húzódnak Fengjie és Yichang között, a folyó Tibet és a tenger közötti 6300 km hosszú folyásának közepe táján. A világ második leghosszabb folyóját a kínaiak Chang Jiangnak, azaz Hosszú folyónak nevezik, a Jangce nevet Kínában ma már nem használják. Az európaiak azonban az egész folyót Jangcénak nevezik.
A három szurdokot a folyó hatalmas ereje váltja ki, miközben utat tört magának a terjedelmes Vörös-medence hegyek alkotta peremén át. A partot szegélyező sziklaormok némelyike különös formájú, a kínai legendák olyan neveken említi őket, mint a Bölcs nagyanyó forrása vagy a Holdat bámuló rinocérosz. A Judang-szurdok bejáratának mindkét oldalán 1000 évvel ezelőtt vaspilléreket ágyaztak be a sziklába, és közéjük láncokat feszítettek ki. Eleinte védelmi célokat szolgáló akadályként, később vámsorompóul szolgáltak.
Sziklalépcső
A Baiyan (Fehér Só)-hegy oldalában apró lyukak Z alakban kivájt sora alkotja a Meng Liang-lépcsőt. A lyukakba valaha a sziklalétre fokait ékelték, valószínűleg azok számára, akik ritka gyógynövényeket gyűjtöttek itt.
Átellenben a szikla meredeken kiugró szakaszát sajátos formája miatt Fújtató-szurdoknak nevezték el. Hajdanán a harcosokat temették el a hegytető közelében lévő barlangokba; a szűk hasadékok közé ékelődve ma is látható még néhány ősrégi koporsó.
A 40 km hosszú, festői szépségű Wu-szurdokot a tizenkét Tündér-csúcs fogja közre. A legenda szerint a csúcsok valaha Nyugat Istennőjének leányai voltak, akik a Menny Királynőjének megbízásából jöttek le a földre, hogy segédkezzenek a szurdokok létrehozásában. A meredek hegyoldalon helyenként megművelt teraszok zöldellő foltjait látni: itt gabonát és gyümölcsöt – almát, körtét, sárgabarackot, datolyaszilvát és kínai gesztenyét – termesztenek.
Gondosan megművelt teraszok vannak a harmadik, Xiling nevű, 75 km hosszan kanyargó szurdokban is, ahová sok esetben a parasztok csak kötélen tudtak leereszkedni.
Megszűnt a veszély
Valaha a Xiling-szurdok volt a legveszedelmesebb valamennyi között, szűk átjáróival, zátonyokkal, zúgókkal és örvényekkel.
Az 1950-es években a folyó közepén kitüremkedő hatalmas sziklákat fölrobbantották, hogy a folyót a hajózás számára biztonságosabbá tegyék. Az egyik szirtet, a Libafarok-sziklát Isabella Bird is említi, és leírja, hogy amikor a folyón felfelé utazott, a szirt 40 m-re emelkedett ki, ám négy hónappal később, amikor visszafelé jött, épp csak a teteje kandikált ki a vízből.
A mai utazók kompon juthatnak át a szurdokokon, de a régi idők utasai szél és evező hajtotta vitorlás dzsunkákon összezsúfolódva közlekedtek. A folyón fölfelé haladó dzsunkákat a kemény munkától izzadó hajóvontatóknak kellett kötéllel felhúzniuk. Az emberek vállán szíjak voltak átvetve, és így kellett nagy keservesen helyet keresniük a sáros parton, ahol megvethették a lábukat. Dávid atya, egy francia misszionárius csaknem ott lelte halálát az 1860-as években a Xiling-szurdokban, az örvénylő Xindan-zúgóban. Dzsunkája ugyanis, amelyet a folyón fölfelé vontattak, kis híján összeütközött egy sebesen lefelé száguldó hajóval.
Közvetlenül a Xiling-szurdok alatt a folyót jelenleg hatalmas Gezhoube-gát szabályozza, megfékezi folyását, mielőtt a Jangce szélesen elterülve folytatja útját Shanghai felé. Szerepét a tervek szerint hamarosan átveszi a jóval magasabbra építendő Három szurdok-gát, amelynek tervezését és építését sok vita kísérte. Az építkezést 2003-re fejezték be: működésbe léptek az erőmű 80 milliárd kW teljesítményre képes generátorai.