Köztudott, hogy ősszel romlanak az útviszonyok: csökken a látótávolság, a csúszós aszfalt miatt megnő a fékút. Ám azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ilyenkor szarvasok, őzek, rókák tévedhetnek az úttestre – elsősorban szürkülettől hajnalig. Érdemes komolyan venni a „szarvastáblát”: évente 100-120 olyan baleset történik az országban, melyek során emberek sérülnek meg állattal ütköző kocsiban.
A szakemberek szerint ha a sofőr vadat lát az úton vagy annak közelében, feltétlenül lassítania kell: a szarvasoknál például gyakran vezértehén vezeti a csoportot, vagyis az első állatot olykor több is követi. Ezért ha vadat látunk, az a legbiztosabb, ha – a vészvillogó bekapcsolásával jelezve a mögöttünk érkezőnek – megállunk, s megvárjuk, amíg kellő távolságba kerül az állat.
Dudálni, reflektorral villogtatni felesleges, ez sokszor csak megrémíti a jószágot, így mozdulatlanná dermed. Ha pedig az állat bokrok közül ugrik elő, gyors döntésre, de óvatos manőverre van szükség: a kormány elrántása még nagyobb bajhoz vezethet.
A szakemberek szerint ha a sofőr vadat lát az úton vagy annak közelében, feltétlenül lassítania kell: a szarvasoknál például gyakran vezértehén vezeti a csoportot, vagyis az első állatot olykor több is követi. Ezért ha vadat látunk, az a legbiztosabb, ha – a vészvillogó bekapcsolásával jelezve a mögöttünk érkezőnek – megállunk, s megvárjuk, amíg kellő távolságba kerül az állat.
Dudálni, reflektorral villogtatni felesleges, ez sokszor csak megrémíti a jószágot, így mozdulatlanná dermed. Ha pedig az állat bokrok közül ugrik elő, gyors döntésre, de óvatos manőverre van szükség: a kormány elrántása még nagyobb bajhoz vezethet.