Szívesen bosszantja a bírálóit John Wamsley: „Én szeretem a macskát, de egy egészet nem bírok megenni.” A szókimondó férfi macskáról alkotott rossz véleménye az őshonos ausztráliai állatok iránti szeretetéből fakad – élete 70 évének java részét az ő megmentésüknek szentelte.
|
John Wamsley, macskaprém sapkában |
Az elvadult macskák, a nyulak és a rókák voltak az okai, hogy Wamsley már kisfiúként természetvédő lett. A betolakodó fajok kiszorították az őshonos állatokat a szülőháza mögötti birtokról, amelyhez 68 hektárnyi bozótos is tartozott. „Igazi csodavilág volt – meséli. – A bandikutok, a patkánykenguruk mindenütt előfordultak, s amikor kezdtek eltűnni, senki nem aggódott. Elhatároztam tehát, hogy teszek valamit.”
Földet vásárolt, s kerítéssel kirekesztette az elvadult állatokat. A betolakodó fajokat kiirtotta a helyükbe őshonosokat telepített – e stratégiáját ma már többen alkalmazzák. Első vadmenedékén, az Adeladide melletti Warrawonban az őshonos állatok gyorsan magukra találtak. Wamsley ezután létrehozott egy céget (
Earth Sanctuaries Ltd. - ESL), hogy újabb területek védelmét finanszírozza.
|
Bilby vagy Közönséges erszényesnyúl |
|
Fehérszemű mézevő |
Egyesek úgy vélik, a természetvédelmet meglehetősen kockázatos magánbefektetőkre bízni, mert túl nagy a haszon kísértése. Wamsley szerint viszont a gazdasági érdekeket is be kell vonni a természetvédelembe. „Nekünk mérhető eredményeink vannak. Az ESL rendkívül sikeres.”
Wamsley módszere segített megmenteni némelyik veszélyeztett ausztrál állatot, például az ecsetfarkú patkánykengurut, az erszényeshangyászt és a közönséges erszényesnyulat. Más fajok ma a betolakodóktól védett miniatűr ökológiai rendszerekben élnek.
A Sydney közelében fekvő Waratag az ESL legújabb parkja, s Wamsley máris keresi a következő területet. Azt reméli, hogy idővel a kontinens egy százalékáról sikerül kiszorítania az idegen fajokat. „Amíg élek, ezért fogok küzdeni” – ígéri.
|
Négyujjú erszényesnyest |
|
Tüskésfarkú gekkó |
|
Nyergesnyúl |