Most egy olyan heti sorozatot indítunk, mely több, mint 80 éve keletkezett, főként háztartáshoz köthető tanácsokról szól. Ezek az igazi retro érzést adó tippek, még nagyanyáink számára váltak igazán hasznára, de van egy-két praktika, amit ma is tudunk használni. Most az első részt olvasgathatjuk, amely a fehérneműkhöz kapcsolódó tanácsokat ad. Minden SZERDÁN! :)
Vastartalmú víz nem jó a mosáshoz, mert megsárgítja a ruhát. Tegyünk tehát a vízbe egyenlő mennyiségű timsót, szódát és boraxot; A vastartalmú réteg az edény fenekén marad s a tiszta víz különválik. Vagy: 3 rész terpentinolaj és 7 rész spiritusznak, ha a vastartalmú vízbe öntjük, ugyanez a hatása.
Hogy a kemény víz meglágyuljon, minden liter vízhez egy kávéskanálnyi boraxot teszünk. Mésztartalmú víznél úgy járunk el, hogy összetört tojáshéjat teszünk kis fehér mollzacskóban az edény aljára, amelyben a ruhát kifőzzük.
Nagymosás. A mosott ruhát éjszakára, vagy hosszabb időre sohase hagyjuk cinküstben, mert a fehérnemű ettől foltokat kap. Ha szappanpehellyel mosunk, azt oldjuk fel meleg vízben, mielőtt a fehérneműre öntjük. Ha a szappanpehely darabosan, hideg vízbe kerül a ruha közé, a fehérneműben sárgás foltokat idéz elő és nem is tisztít kellőképpen.
 |
| Nagyanyáink alapvető mosási kelléke a mosószappan és a reszelő volt. |
Hol tartsuk a szennyest. Sok családnál még ma is az a szokás, hogy a szennyes batyuba kötve, ládában, vagy szekrényben a hálószobában áll. Ez lehet kényelmes, de semmiképpen sem kellemes, főleg pedig rendkívül egészségtelen. A szennyes ruha mindig rossz szagot áraszt. Legjobb, ha erre a célra megfelelő nagyságú ládát szerzünk be, amelyen néhány lyuk van, hogy a ruha szellőződhessen. Természetesen tanácsos a ládára lakatot vagy erős zárat tétetni. Ez a láda csak valami mellékhelyiségben vagy a padláson állhat. Még jobb, ha a kamrában vagy padláson jókora faliszekrényt csináltathatunk erre a célra, amelynek több fiókja, vagy külön rekesze van. Itt azután mindjárt kiválogatva rakhatjuk el a szennyest s mosás előtt nem kell külön rakosgatni az egyes fajtákat. Megjegyzendő, hogy a nedves ruhát előbb mindig gondosan meg kell szárítani, mielőtt a többi szennyes közé tennénk. A rekesz vagy szekrény előtt függöny lóghat.
Szakadt ruhák. Minden háziasszonynak gondoskodnia kellene róla, hogy a ruha, mielőtt mosásba kerül, gondosan meg legyen foltozva. A mosásban a legkisebb foszlásból, szakadásból nagy lyuk lehet, amit aztán már nehéz megjavítani. Azonkívül sokkal kényelmesebb a számunkra, ha mosás után a ruhát nem kell még javítgatni, hanem azonnal berakhatjuk a szekrénybe.
A ruha beáztatása. A ruhát már a mosást megelőző estén gondosan összeszámoljuk és külön rakjuk. Azután a szükséges edényeket megtöltjük langyos, gyengén szalmiákszeszes vagy szódás vízzel, de tehetünk bele valamilyen jó mosóport is. Aztán a következő módon rakjuk bele a ruhát a kész lúgba: külön kerülnek a finom ruhaneműek, gallérok, kézelők, ingek, batiszt holmi stb. A második edénybe az ágyneműt, asztalneműt, durvább fehérneműt áztatjuk. Ugyanígy teszünk a színes ruhákkal is. A zsebkendőket szintén ajánlatos külön tenni. Harisnyát nem szabad beáztatni. A beáztatandó ruhaneműt darabonként jól bedörzsöljük kenőszappannal, gondosan ügyelve különösen a piszkosabb helyekre. Színes holmit, kötött anyagokat nem szabad szódás vízben áztatni.
A mosáshoz csak a legjobb anyagot használjuk. Olcsó szappan, vagy szappanpor nem takarékoskodás. Ne dörzsöljük erősen és ne keféljük a ruhát.
Fémből készült gombok, csattok, kapcsok mosás előtt feltétlenül lefejtendők, mert ettől lesz rozsdafoltos a ruha. Éppen úgy vigyázni kell arra is, hogy az edény máza, amelyben a ruhát mossuk, ép legyen.
Jó erre a célra hidrogénsuperoxyd is. Mielőtt beletesszük az edénybe a ruhát, egy kanálnyit öntünk belőle a vízbe. Több megárthatna. A kezet jól meg kell mosni utána s nagyon óvakodjunk, nehogy tiszta hidrogénsuperoxyd kerüljön a ruhára. Minden átdörzsölés után tiszta langyos vízbe rakjuk át a fehérneműt, így könnyen lejön róla a szennyes szappanhab.
Harisnyát, kötött holmit minden előzetes beáztatás nélkül langyos szappanos vízben mossunk át. Nem szabad sem szappanozni, sem erősen dörzsölni az ilyen anyagot s arra is ügyeljünk, hogy a víz ne legyen túlságosan forró. Finom férfiinger csak öt percig főzünk s a vízbe egy kevés poralakú boraxot teszünk, minden literre egy evőkanállal. Legjobb az ilyesmit szappangyökérben kimosni. Fővő vízbe sohase öntsünk hideg vizet, mert ettől a szenny belekeményedik a ruhába.
Öblögetés, szárítás. A ruhát addig kell öblíteni, míg az öblítővíz egészen tiszta marad, tehát 3-4-szer legalább. Először langyos vízben öblítünk, hogy a szappan egészen kioldódjék belőle. Így nem lesz a ruha szappanszagú. Minden ruhát egyenként mártogatunk meg í vízben. Gyakran a hanyag öblítés az oka, hogy a ruha színe sárgás. Az utolsó öblítővízbe kevés kékítőt teszünk. Túl erős kékítőtől szürke lesz a ruha. Azonkívül fontos, hogy a kékítő alaposan el legyen a vízben keverve, mielőtt a ruha belekerülne. Mindig csak egy darabot tegyünk a kékítőbe, a ruha ne álljon benne. Ha a háziasszony kezén akármilyen apró seb van, nem szabad kékítőbe nyúlnia, mert könnyen vérmérgezést kaphat. Tehát vigyázzunk!
 |
| A jó öreg kékítő bizony vérmérgezést is okozhat! |
A moll- és hasonló kézimunkákat, hogy kissé keményebbek legyenek, ajánlatos cukros vízben öblíteni. Literenként két kanál cukrot keverhetünk el a vízben.
A fehérneműből beáztatás előtt ki kell mosni a vér-, tinta-, másolóceruza- stb. foltokat, mert ezek a foltok a lúgban feloldódnak és a többi ruhát is megfogják.
A száradni fölterített ruha sokszor megfagy. Hogy ezt elkerüljük, tegyünk az utolsó öblítővízbe konyhasót. 4-5 liter vízre egy marék sót számítsunk.
A ruhát gyepen úgy fehérítjük, hogy öblítés után rövidre nyírt gyepre terítjük, konyhasót szórunk rá és tiszta vízzel öntözzük. Ha a fehérnemű megszáradt, megint vizet öntünk és sót szórunk rá. Ezt többször ismételjük, de időközben a ruhát egyszer-kétszer meg is fordítjuk.
Fehérítés. Természetes fehérítés a pázsiton való öntözés és szárítás. Mesterséges fehérítő eszközök a klórvizen kívül: A ruhát koncentrált 30%-is hidrongényhyperoxidos oldatban főzzük körülbelül öt percig, aztán néhány órán keresztül – például éjszakára – állni hagyjuk benne. Végül kiöblítjük, bekékítjük és felakasztjuk.
Keményítés, vasalás. Hogy a gallér, kézelő stb. szép fényes legyen, nem szabad takarékoskodnunk a keményítővel. Nagyon jó, ajánlható keményítőanyag körülbelül 12 gallér, 6 pár kézelő és 6 férfiing számára a következő: 125 gr. jó rizskeményítőt 2 liter hideg vízben feloldunk s 2 evőkanál forró vízben feloldott boraxot teszünk hozz. 3-4 nap fehér zselatint is tehetünk hozzá, amit a borax-szal együtt előbb 10 percig főztünk s langyosan keverünk a keményítőhöz. Ha zselatint is teszünk a keményítőbe, ajánlatos a keményítést néhány órával a vasalás előtt végezni, ha nem, akkor lehet azonnal utána is vasalni. Zselatin helyett egy mogyorónyi vasalóviaszkot is tehetünk a keményítőbe, forró vízben felolvasztva. Ha a feloldott keményítőhöz nem hideg, de forró vizet teszünk, nem ragad a vasaló a ruhához s a ruha fényesebb lesz.
 |
| Akkoriban sokkal körülményesebb volt a fehérneműk kivasalása! |
Ha a vasaló ragad, egészen finom dörzsölőpapírral simítjuk többször végig a vasalót, vagy pedig teljesen tiszta stearinnal csiszoljuk végig.
Megpörkölt fehérneműre hagymalevet csöpögtessünk. Ha a szálak még nem égtek el, a foltok ettől eltűnnek. Ecet és só is használ. A folt alá fehér rongyot tegyünk s ha a folt eltűnt, mossuk ki a ruhát.
Hogy a fehérnemű foltokat ne kapjon különösen, hogy penészes ne legyen, nagyon jó, ha a kivasalt vagy mángorolt fehérneműt nem tesszük azonnal a szekrénybe, hanem először szétrakjuk, hogy kissé kiszellőződjék és kiszáradjon. A frissen vasalt ruha egy kicsit mindig nedves. Éppen így fontos az is, hogy a frissen vasalt ruhát mindig alulra tegyük, hogy nem mindig ugyanazokat a darabokat haszánljuk. Így elkerüljük azt is, hogy a ruha megsárguljon.
Hogyan lesz a fehérnemű jó illatú? Keverjük össze törött ibolyagyökeret, szárított rózsaszirmokat és muskátlileveleket, tegyük kis zacskóba s helyezzük el a fehérnemű között. Ugyanígy illatosíthatjuk a fehérneműt bármilyen illatszerrel átitatott s zacskóba tett vattadarabkával vagy illatos párnácskával is.
Betegek fehérneműje. A ragadós betegségben szenvedők szennyesét mosás előtt fertőtleníteni kell. Ehhez elegendő, ha olyan vízben öblítjük át, amelybe 3-4 rész hidrogénhyperoxidot teszünk.
Megsárgult fehérnemű. Ha a ruha sokáig áll, megsárgul. Az ilyen vászonneműt 3-4 napra tiszta iróban hagyjuk állni s utána tiszta vízben kimossuk. Ha egy-két napig meleg boraxos vízben áztatjuk, akkor is megfehéredik. Ugyanezt a célt eléri még az ember a következővel: felfőzzük egy kevés hidrogénhyperoxis hozzáadásával s úgy bánunk vele, mint a többi ruhával nagymosáskor, t. i. újra felfőzzük és átmossuk. Tíz liter vízre körülbelül 140-150 g hidrogénhyperoxidot veszünk. Óvatos elbánás mellett ez a szer teljesen ártalmatlan. Egyébként elkerülhetjük a megsárgulást, ha az öblítővízbe kevés sót teszünk.
Keményített férfiinget vagy gallért sokszor lehetetlen begombolni, mert a gomblyukak olyan kemények, hogy a gombot, a nélkül hogy az inget összegyűrjük vagy bepiszkítsuk, nem lehet rajtuk keresztülnyomni. Ilyenkor nedvesítsük meg a gomblyukakat belülről tiszta vízzel. A gomblyukak két-három perc alatt megpuhulnak, a gombot könnyűszerrel betehetjük s a fehérnemű amellett tiszta marad és nem gyűrődik.
Hideg keményítő. Ha jobban szeretjük a hideg keményítőt, 4 kanál legfinomabb keményítőt 4 kanál boraxporral és 8 kanál feloldott tragantgumival keverünk össze egy tálban, kevés meleg vizet öntünk hozzá s gondosan megmosott kezünkkel összegyúrjuk, míg el nem simul. Most 1 liter hideg vizet teszünk hozzá s jól megkeverjük. Ebbe az oldatba mártjuk bele sorra a ruhadarabokat.
Kicsavargatni azonban nem szabad, csak kinyomkodni, mert ezáltal nem egyenlően oszlik el rajta a keményítő. Ha azt akarjuk, hogy az ingek fényesek legyenek, öt százalék stearinsavat is teszünk a keverékhez. Az üzletekben kész csomagokban is kapni keményítőt, de ez nem mindig megfelelő. A kikeményített ruhát nem tiszta kendőbe göngyöljök és egy darabid pihenni hagyjuk, mielőtt vasalnánk. A vasalóruha ne legyen túlságosan puha, a vasalót pedig minél forróbbra készítsük. Hideg vasalóval nem lehet keményített ruhát vasalni, mert könnyen ragad s a ruha bepiszkolódik. Ajánlatos a vasalandó ruhára először tiszta rongydarabot teríteni, nehogy hozzáragadjon a vasaló. Balkezünkkel vasalás közben állandóan szorosan kell tartanunk a ruha végét, hogy sima legyen a vasaló alatt s ne ráncosodjék össze. Ha mégis így történne, tiszta, nedves ruhával azonnal be kell a helyet vizesíteni s újra átvasalni. Jó ilyen nedves rongyocskát mindig kéznél tartani. Először a baloldalán, aztán váltogatva hol a jobb-, hol a baloldalán vasaljuk a ruhát. Mikor megszáradt, nedves ruhácskával végigsímitjuk a jobboldalát s átmegyünk rajta, keményen megnyomva a vasalót. Így kap fényt a ruha. Ha a gallérokat és kézelőket már mind kivasaltuk, következik a kerekítés. Vagy leszorítjuk a vasalóval az egyik végét s úgy emelkül fel a másikat, vagy óvatosan, a középtől kezdődőn, kerekítjük. a behajtás helyét megnedvesítjük s kerekítés előtt vasaljuk le. Az összeragadt gomblyukakat gondosan kitágítjuk, nehogy baj legyen vele, mikor a férj fel akarja venni. Ha a forró keményítőbe egy csipetnyi timsót is teszünk, könnyebb vasalni.
Csecsemőkelengye
6 ingecske
6 kabátka
6 pelenka
12 mullpólya
6 erősebb pólya
1 gumilepedő a gyermek és
1 gumilepedő az ágy számára
1 nagy gumilepedő az anyának
3 pólyakendő
6 előke
1 pár karkötőszalag
2 pólyakötő
1 szopóüveg
2 frottírtörülköző
1 szivacs
1 mosdóruha
1 bölcső vagy kosár
3 kis párnahuzat
kötözőpólya, sósborszesz, steril vatta, hőmérő, hintőport, cinkkenőcs, jó szappan, fertőtlenítőszer, új körömkefe, új mosdótál, beöntőkészülék.