Kanada távoli rászán, az Északnyugati Területeken található ez a lenyűgöző szépségű, vad táj, amelyhez számos legenda fűződik.
Akinek azonnal gyorsabban kezd verni a szíve, ha olyan távoli, titokzatos vidékről hall, ahol zöldellő völgyek pompáznak a sarki hómezők szomszédságában, és az elhagyott aranybányákat vademberek és az erdő szellemei őrzik, annak a Nahannai folyónál tett kirándulás biztosan egy életre szóló élmény lesz. Ha az illető meghallja a környéken található helyneveket, mint a Halottak völgye, a Fej nélküli ember hegye, a Temetkezőhegy, az Ahonnan nincs visszatérés-völgy, amelyek mindegyikéhez egy történet fűződik, már el is kezd csomagolni az útra.
A terület érintetlenségét a kanadai kormány és az UNESCO intézkedése biztosítja, mely szerint a folyót és környékét a Világörökség részének tekintik, amelyet csak csónakkal vagy sportrepülővel szabad megközelíteni. Nagyon bölcs döntés volt ez, mivel a csodálatos folyóvidék lenyügöző, szűk kanyonjaival és hatalmas vízeséseivel csak így tudja megőrizni eredeti szépségét. A terület védelmét részben biztosítja a mérete is. A Nahanni folyó sziklás vadonú vízgyűjtő területe ugyanis akkora, mint Skócia fele. De sokan kerülik a század eleje óta kialakult rossz híre miatt is, amikor a környéken aranyásók jelentek meg.
1905-ben két testvér állítólag nagyon meggazdagodott itt. Egy évvel később fej nélküli csontvázukat a folyó mellett találták meg. Aztán 1915-ben egy elszánt svéd aranyásó lefejezett holttestére bukkantak az erdőben, egy harmadik férfit pedig halálra fagyva találtak meg, amint régen kihűlt tábortüze mellett térdelt.
Mások balsorsáról a folyón sodródó, felborult kenuk beszéltek. Legalább ötvenen haltak meg vagy tűntek el ezen a vad vidéken. Valószínűleg baleset vagy éhség végzett velük, de terjedtek rémtörténetek gonosz szellemekről, kincseket őrző, félig emberi szörnyekről is, akik rejtett, termékeny völgyekben élnek.
Veszélyes kanyonok
Minden nagyobb vadonhoz fűződik valamilyen nyugtalanító történet, de a Nahanni folyó vidékén ezt manapság már többnyire elfeledteti a táj lenyűgöző szépsége. A látogatók többsége úgy jut el ide, hogy befizet a 210 km-es motorcsónaktúrára Nahanni Butte-tól a Virginia-vízesésig. Az út a folyón felfelé vezet, a 28 km/h sebességű áramlással szemben.
MEGVALÓSULÓ ÁLOM
Egy Raymond Patterson nevű fiatal hivatalnok 1924-ben felmondott a londoni Nemzeti Banknál. Három évvel később már a kanadai Nahanni folyó vad vizeivel birkózott, majd eljutott a dübörgő Virginia vízeséshez, ahol előtte nem sok európai fordult meg.,
Ezzel egy gyermekkori álma teljesült, ugyanis régóta azt tervezte, hogy egyszer majd bejárja Kanada északi területeit, a világ egyik utolsó érintetlen vadonát. Évekkel később Patterson könyvet írt, Veszélyes folyó címmel. amelyben elbeszélte élményeit és a prémvadászoktól és aranyásóktól halott legendákat. Ezek eltűnt indián törzsekről szóltak, amelyeknek az uralkodója a Fehér Királynő volt, továbbá soha nem látott vademberekről, akik levágták a betolakodók fejét.
A könyv lelkesen ecsetelte a táj szépségét, és részben ennek is köszönhetően a Nahanni folyó vidékét később nemzeti parkká nyilvánították.
Az első kanyon bejáratánál a Kraus-hőforrás vize olyan mikroklímát alakított ki, ahol a kis réteken őszirózsa, ibolya és aranyvessző virít. Lehet, hogy ez szolgáltatta az alapot a régi kincskeresők titokzatos völgyekről szóló történeteihez?
Az első kanyonban mindkét oldalon 1200 m magas sárga, barna narancssárga színű barázdált mészkőfalak emelkednek, barlangok mélyedéseivel tarkítva. Az egyikben, a Valerie-barlangban több mint 100 Dall-vadjuh csontváza halmozódott fel 2000 év alatt, mivel itt kerestek menedéket télen, de éhen pusztultak. A kanyon felső vége a Halottak völgyébe torkollik, ahol 1906-ban a fej nélküli csontvázakat találták. A második kanyon, amely a Fej nélküli ember hegyén vezet keresztül, az a hely, ahonnan a leginkább meg lehet látni a Dall-vadjuhokat a szédítő magasságban lévő sziklapárkányokon, továbbá a folyóparton sziklákat görgető feketemedvéket és a sekély vízben gázoló jávorszarvasokat.
A csipkézett sziklájú harmadik kanyon a legszűkebb, és a Temetkezőhegyen hatol ál. A 900 m mély kanyon szűk volta miatt még mélyebbnek tűnik, és megfelelő előkészítője a Pokol kapujának, ennek a kettős hajtűkanyarral nehezített, csónakpusztító, örvénylő zuhatagnak. A következő kanyar után már láthatóvá válik a Virginia-vízesés, az egész utazás valóban elképesztő csúcspontja. Fent a magasban a Nahanni méltóságteljesen kanyarog egy lucfenyőkkel borított sziklaorom körül, majd kettéválik, és mennydörgésszerű robajjal zúdul le 90 m mélységbe; ez kétszerese a Niagara-vízesés magasságának.
A Rabbitkettle-hőforrások a vízeséstől valamivel feljebb vannak, a folyásiránnyal szemben, és kizárólag sportrepülőgéppel közelíthetők meg. A kanadai Északnyugati területek egyik legszebb látványosságát a szélesen elterülő, különleges színű kőteraszok jelentik, amelyek mindegyike legalább 23 m2-es . Ezek a teraszok körülbelül 10 ezer év alatt alakultak ki, miközben a hőforrások kimosták az ásványi anyagokat, és létrejött egyfajta mészkő, a tufa.
Mindegyik teraszon gőzölgő víztükör található, körülötte apró virágok és smaragdzöld moha.
 |
| KETTŐS MENNYDÖRGÉS A Nahanni folyó két ága a Virginia-vízesésnél 90 m magasból zúdul le a Pokol kapujának örvénylő vizébe. |
A terület érintetlenségét a kanadai kormány és az UNESCO intézkedése biztosítja, mely szerint a folyót és környékét a Világörökség részének tekintik, amelyet csak csónakkal vagy sportrepülővel szabad megközelíteni. Nagyon bölcs döntés volt ez, mivel a csodálatos folyóvidék lenyügöző, szűk kanyonjaival és hatalmas vízeséseivel csak így tudja megőrizni eredeti szépségét. A terület védelmét részben biztosítja a mérete is. A Nahanni folyó sziklás vadonú vízgyűjtő területe ugyanis akkora, mint Skócia fele. De sokan kerülik a század eleje óta kialakult rossz híre miatt is, amikor a környéken aranyásók jelentek meg.
1905-ben két testvér állítólag nagyon meggazdagodott itt. Egy évvel később fej nélküli csontvázukat a folyó mellett találták meg. Aztán 1915-ben egy elszánt svéd aranyásó lefejezett holttestére bukkantak az erdőben, egy harmadik férfit pedig halálra fagyva találtak meg, amint régen kihűlt tábortüze mellett térdelt.
Mások balsorsáról a folyón sodródó, felborult kenuk beszéltek. Legalább ötvenen haltak meg vagy tűntek el ezen a vad vidéken. Valószínűleg baleset vagy éhség végzett velük, de terjedtek rémtörténetek gonosz szellemekről, kincseket őrző, félig emberi szörnyekről is, akik rejtett, termékeny völgyekben élnek.
Veszélyes kanyonok
Minden nagyobb vadonhoz fűződik valamilyen nyugtalanító történet, de a Nahanni folyó vidékén ezt manapság már többnyire elfeledteti a táj lenyűgöző szépsége. A látogatók többsége úgy jut el ide, hogy befizet a 210 km-es motorcsónaktúrára Nahanni Butte-tól a Virginia-vízesésig. Az út a folyón felfelé vezet, a 28 km/h sebességű áramlással szemben.
 |
| JEGES MÉLYSÉG Az első kanyonban a Nahanni folyó utat vágott magának a Mackenzie- hegységen keresztül. A téli fagy októberben köszönt be és májusig tart. |
MEGVALÓSULÓ ÁLOM
Egy Raymond Patterson nevű fiatal hivatalnok 1924-ben felmondott a londoni Nemzeti Banknál. Három évvel később már a kanadai Nahanni folyó vad vizeivel birkózott, majd eljutott a dübörgő Virginia vízeséshez, ahol előtte nem sok európai fordult meg.,
Ezzel egy gyermekkori álma teljesült, ugyanis régóta azt tervezte, hogy egyszer majd bejárja Kanada északi területeit, a világ egyik utolsó érintetlen vadonát. Évekkel később Patterson könyvet írt, Veszélyes folyó címmel. amelyben elbeszélte élményeit és a prémvadászoktól és aranyásóktól halott legendákat. Ezek eltűnt indián törzsekről szóltak, amelyeknek az uralkodója a Fehér Királynő volt, továbbá soha nem látott vademberekről, akik levágták a betolakodók fejét.
A könyv lelkesen ecsetelte a táj szépségét, és részben ennek is köszönhetően a Nahanni folyó vidékét később nemzeti parkká nyilvánították.
Az első kanyon bejáratánál a Kraus-hőforrás vize olyan mikroklímát alakított ki, ahol a kis réteken őszirózsa, ibolya és aranyvessző virít. Lehet, hogy ez szolgáltatta az alapot a régi kincskeresők titokzatos völgyekről szóló történeteihez?
Az első kanyonban mindkét oldalon 1200 m magas sárga, barna narancssárga színű barázdált mészkőfalak emelkednek, barlangok mélyedéseivel tarkítva. Az egyikben, a Valerie-barlangban több mint 100 Dall-vadjuh csontváza halmozódott fel 2000 év alatt, mivel itt kerestek menedéket télen, de éhen pusztultak. A kanyon felső vége a Halottak völgyébe torkollik, ahol 1906-ban a fej nélküli csontvázakat találták. A második kanyon, amely a Fej nélküli ember hegyén vezet keresztül, az a hely, ahonnan a leginkább meg lehet látni a Dall-vadjuhokat a szédítő magasságban lévő sziklapárkányokon, továbbá a folyóparton sziklákat görgető feketemedvéket és a sekély vízben gázoló jávorszarvasokat.
 |
| ÖRÖK TAVASZ A jeges, zord sarkvidéki időjárási viszonyok között törnek a felszínre a Rabbitkettle ásványi anyagokban gazdag hőforrásai, és alakítanak ki mészkőhalmokat (tufát), melyeken megterem a smaragdzöld moha, a hízóka és több más virág. |
A csipkézett sziklájú harmadik kanyon a legszűkebb, és a Temetkezőhegyen hatol ál. A 900 m mély kanyon szűk volta miatt még mélyebbnek tűnik, és megfelelő előkészítője a Pokol kapujának, ennek a kettős hajtűkanyarral nehezített, csónakpusztító, örvénylő zuhatagnak. A következő kanyar után már láthatóvá válik a Virginia-vízesés, az egész utazás valóban elképesztő csúcspontja. Fent a magasban a Nahanni méltóságteljesen kanyarog egy lucfenyőkkel borított sziklaorom körül, majd kettéválik, és mennydörgésszerű robajjal zúdul le 90 m mélységbe; ez kétszerese a Niagara-vízesés magasságának.
A Rabbitkettle-hőforrások a vízeséstől valamivel feljebb vannak, a folyásiránnyal szemben, és kizárólag sportrepülőgéppel közelíthetők meg. A kanadai Északnyugati területek egyik legszebb látványosságát a szélesen elterülő, különleges színű kőteraszok jelentik, amelyek mindegyike legalább 23 m2-es . Ezek a teraszok körülbelül 10 ezer év alatt alakultak ki, miközben a hőforrások kimosták az ásványi anyagokat, és létrejött egyfajta mészkő, a tufa.
Mindegyik teraszon gőzölgő víztükör található, körülötte apró virágok és smaragdzöld moha.