Ki hinné, hogy a papír szennyezi a környezetet? Hiszen fából készül, amely a természetben apró összetevőivé alakul át, és ezek újra beépülhetnek a növényekbe. Előfordulhat azonban, hogy a papír évtizedekig sem bomlik le. A szemétlerakó helyeken több millió tonna papír terhelheti a környezetet.
Már az 1980-as évek elején fölfedezték a celluloszóma nevű molekulakomplexet, amely lebontja a növényi eredetű anyagokat, például a cellulózt és a pamutot. Később felderítették a celluloszóma szerkezetét, meghatározták fő összetevőit. A celluloszóma azonban nehezen bontja le a mesterséges cellulózszármazékokat, például a papírt.
Génsebészeti eljárásokkal és a különböző szerkezeti elemek kombinálásával a kutatók most mesterséges változatokat is előállítottak. Az egyik szintetikus celluloszóma egy tálkányi apróra vágott papírt – amely akár tízezer cukoregységet is tartalmazó, oldhatatlan cellulózláncokból áll – egy nap leforgása alatt oldható cukorsziruppá alakított át. Az új módszer még nem alkalmazható a gyakorlatban, de ígéretes eljárás lehet, hiszen úgy csökkenti a szennyezést, hogy közben hasznos anyagokat termel.
Ilyen cukormasszát lehet kinyerni a papírból... |
Génsebészeti eljárásokkal és a különböző szerkezeti elemek kombinálásával a kutatók most mesterséges változatokat is előállítottak. Az egyik szintetikus celluloszóma egy tálkányi apróra vágott papírt – amely akár tízezer cukoregységet is tartalmazó, oldhatatlan cellulózláncokból áll – egy nap leforgása alatt oldható cukorsziruppá alakított át. Az új módszer még nem alkalmazható a gyakorlatban, de ígéretes eljárás lehet, hiszen úgy csökkenti a szennyezést, hogy közben hasznos anyagokat termel.