Életünk fontos része, egészségünk záloga, ám nem mindenki számára természetes a nyugodt, pihentető alvás. Az alvászavarok sokfélék, és kezelésük is szerteágazó. A jó hír, hogy a legtöbb probléma orvosolható, legalábbis tünetmentessé tehető, Kielégítő alvással pedig élhetőbb az élet.
Az alvás-ébrenlét ciklus (cirkadián ritmus) szerveződése jellemző az emberre és fejlettebb állatfajokra is. Az alvás során regenerálódik az agy, rögzülnek és feldolgozódnak az emléknyomok, érik az idegrendszer, segítséget kapunk a stressz elleni küzdelemhez és a hangulatszabályzáshoz is. Az alvásnak két típusát különböztetjük meg. A REM-fázisban zajlik az álomtevékenység, ilyenkor a légzés frekvenciája és mélysége nő, az izomtónus csökken. A non-REM-fázis az úgy nevezett lassú szemmozgások időszaka, az izomtónus, a szívfrekvencia, a vérnyomás alacsonyabb, mint normálisan. Az egészséges alvás során 5-6-szor követi egymást a két fázist.
AZ ALVÁS ZAVARAI
Azok, akik nem élik meg ilyen kiegyensúlyozottan az éjszakáikat, valószínűleg valamilyen alvászavarral küzdenek. A legfőbb problémák a fokozott alváskésztetés vagy hiperszomnia, az álmatlanság vagy inszomnia, az alvásfüggő légzészavarok, és a nyugtalan láb szindróma.
Az alvásfüggő légzészavar
Ez a betegség érinti a legtöbb embert, hiszen 2-5 százalékra tehető az előfordulása az össznépességben, de a veszélyeztetett 45-60 éves korosztályban eléri a 15 százalékot is. Ennek a ténynek azért van nagy jelentősége, mert az említett korcsoport esélyesebb leginkább az agyi érbetegségekre, szívinfarktusra.
Az alvási apnoe szindróma pedig ismert önálló rizikófaktora ezen két, vezető halálokot jelentő érkatasztrófának (vagyis nem az alváshiány okozza közvetlenül a stroke-ot, hanem az átalvási zavart eredményező éjszakai légzészavar.) A kóros horkolással járó alvási apnoe betegségre akkor is gondolni kell, ha a vérnyomás reggel magasabb, mint a lefekvés előtt, ilyenkor a magasvérnyomás közvetlen oka az alvászavar.
A jellemző tünet minden esetben a hangos, egyenlőtlen horkolás és a nappali álmosság. Ha horkolás mellett észlelt légzéskimaradások száma meghaladja a harmincat óránként, vagyis az alvónak minden második percben elakad a lélegzete több mint 10 másodpercig, orvoshoz kell fordulni, mert súlyos betegségről lehet szó. Másrészt a horkolás mellett jelentkező légzéskimaradásokat nem szabad összekeverni a gyomorsav visszacsorgás (reflux) okozta éjszakai fulladásos köhögéssel, hiszen ez utóbbi sokkal lassabban rendeződik, kellemetlenebb. Az alvás alatti apnoéra hajlamosíthat a túlsúly, a férfi nem , az idősebb életkor, a pajzsmirigy alulműködés, az esi alkoholfogyasztás, hölgyeknél a változókor.
Hiperszomnia
A fokozott alváskésztetés gyakran az elégtelen alvás következményeként jelenik meg nappal, de önálló betegségként is előfordul. Gyakran traumatikus események után vagy a depresszió atípusos formáinál jelenik meg, amikor a beteg szinte problémamegoldó stratégiaként menekül az alvásba. Mindenképpen kivizsgálást érdemel, hogy mi áll a háttérben, akár valódi alvászavarról, akár pszichés tünetről van szó.
Inszomnia
Az álmatlanság gyakran előfordul pszichés okokból, szorongás, depresszió tüneteként. Sok egészséges ember azonban, túlterheltsége, stresszes életmódja miatt, annyira túlpörög napközben, hogy emiatt nem tud elaludni. Az őr problémájuk az, hogy a napi gondokat az ágyukba viszik, ilyenkor a le nem vezetett feszültség okozza az alvászavart. Ha ez egy-két napig tart, például egy váratlan esemény miatt, az nem okoz problémát, de ha a panasz tartóssá válik, kialakulhat az úgynevezett pszichofiziológiai inszomnia. Ilyenkor az alvászavarban szenvedő beteg agyában rögzül a gondolat, hogy alvászavara van, a negatív élménytől való rettegés pedig élete legfőbb kudarcává válik, amely krónikus betegséghez vezethet. Gyakori oka az álmatlanságnak az élénkítőszerekkel történő visszaélés, a túlzott kávé-, fekete tea-, kólafogyasztás, elalvás előtti italozás, vagy az esti dohányzás. A drogosok körében is fontos tünet lehet az éjszakai nemalvás, és a következményes nappali aluszékonyság. Fiatalok, sőt gyerekek szüleinek is fontos tudni, hogy az éjszakai internetezés is egyenes út az álmatlansághoz.
Nyugtalan láb szindróma
Aki ebben a betegségben szenved, megtanulja, hogy csak úgy tudja megszüntetni a lábában keletkező kellemetlen érzést, ha megmozgatja végtagjai. Ez tévénézés közben nem okoz gondot, ám lefekvés után a nyugtalanító, gyakran kellemetlen érzet a beteget nem engedi elaludni, nem ritkán éjszakai járkálásra készteti. Erre a panaszra az altató nem használ. A háttérben állhat vashiány, cukorbetegség, terhesség, gerincsérv vagy egy lappangó súlyos betegség. Éppen ezért a tünetet alváslaborban feltétlenül ki kell vizsgálni. Ha megvan az elsődleges ok, szerencsés esetben megszüntethető a kínzó érzés, egyéb esetben elérhető tünetmentesítő gyógyszer is.
Narkolepszia
A hírhedt alvászavar meglehetősen ritka, hiszen csupán 0,02-0,03 százalék a népesség körében ám meglehetősen sok szenvedés forrása lehet, és rengeteg veszélyt is rejt magában. A betegség során az alvás-ébrenlét normál menetébe tör be a REM-fázis, amely alvásrohamokat okoz. Ehhez társulhat még a kataplexia, amikor a beteg hirtelen, tónustalanul összeesik és alvásba zuhan, vagy akár ébrenlétben van. Előfordulhat egyfajta bénultság-érzés elalvás előtt és ébredés után, valamint ekkortájt jelentkezhetnek alvás élményközeli hallucinációk is. A betegség gyógyszeres terápiájaként fejlesztették ki az emfetamint, amelynek származékait ma is használják gyógyszeres kezeléshez. Ennél ma már sokkal hatékonyabb szer is létezik, modafinil nevű hatóanyaggal, amely sajnos Magyarországon – átmeneti forgalomban helyezést követően – jelenleg újból nem érhető el. A narkolepsziások ezekkel a szerekkel szinte teljesen tünetmentesíthetők.
MIKOR KELL ORVOSHOZ FORDULNI?
Ha már hetek óta észleljük az elalvási vagy átalvási zavart, ha napközben aluszékonyak vagyunk, normális alvásidőtartam mellett, ha a környezet által jelzett horkolásunk hangos, minden testhelyzetben jelentkezik, ha éjszaka elakad a lélegzetünk, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, elsődlegesen a háziorvoshoz.
A háziorvosnak az alvászavar egyéb belgyógyászati okainak, mint az asztma, vagy a refluxbetegség, esetleg a szívelégtelenség kizárása után ajánlott alváslaborba utalnia a beteget. Feltétlenül szükséges az alváslaboratóriumi vizsgálat, ha bármilyen, éjszaka jelentkező rosszullét lépett fel korábban, mint például az agyi infarktus vagy szívritmuszavar, ha a beteg vérnyomása az éjszakai és reggeli órákban magas, sokszor gyógyszer szedése mellett is. A teljes éjszakai alvásvizsgálatra közel egy évet, konzultációra egy-két hónapot kell általában várni. A súlyos panaszokkal bíró betegeket természetesen akár egy héten belül ki tudnak vizsgálni a különböző alvásdiagnosztikai központok.
A KIVIZSGÁLÁS MENETE
Az alvásdiagnosztikai központban alvásszakértői szakképesítésű neurológusok dolgoznak, akik a panaszok és a valószínűsített diagnózis alapján további vizsgálatokat rendelnek el. Az alvásvizsgálatok döntően éjszaka történnek, de egyes alvászavarok, mint az álmatlanság vagy a kifejezett napközbeni aluszékonyság esetében nappali vizsgálatokra is sor kerülhet. Az alváslaboratóriumi vizsgálatok részét képezi továbbá az alvó vagy nem alvó ember panaszainak felmérését szolgáló kérdőívek és a pszichológiai vizsgálat is. A műszeres mérések mellett gyakran van szükség kiegészítő gégészeti vagy laboratóriumi vizsgálatokra.
Éjszakai mérések
Az úgynevezett sok élettani paramétert vizsgáló poliszmnográfia esetében a test felületére több (12-16) féle érzékelőt kell rögzíteni, az alvás minél részletesebb megfigyelése érdekében. Az adatokat számítógépen rögzítik, amelyet másnap a beteggel együtt szakember értékel ki. A legfontosabbakat kiemelve vizsgálni lehet az agyi elektromos tevékenységet (EEG), az alvás alatti szemmozgások és az izomtónus elemzése alapján az alvás szerkezetét, az alvó és környezet által nem érzékelt mikroébredéseket, az alvás alatti szívritmust, légzést, véroxigén szintet, légzési erőkifejtést, végtagmozgásokat, horkolást, mindezt pedig az alvó ember testhelyzetének függvényében. A vizsgálatokat külön szobában minden esetben infrakamerás megfigyelés egészíti ki.
Ez sok mérőeszköz természetesen úgy van kialakítva, hogy a lehető legkevésbé zavarják az alvásra érkező beteget.
Műszeres terápiák
Alvási apnoe betegség esetén gyógyszeres, műtéti és műszeres terápia is lehetséges. Súlyos éjszakai légzészavaroknál a leggyakoribb választás egy CPAP (angol rövidítés alapján, folyamatos pozitív légúti nyomás) készülék beállítása, majd használata. A CPAP egy orrmaszkon keresztül szobalevegőt befújó kisméretű, csendes ma már gyakran számítógép által vezérelt automatikus működésű készülék, amely a túlnyomás létrehozásával képes nyitva tartani az alvás alatt összezáródni „akaró” garatot, megszüntetve ezzel az alvásfüggő légzészavart.
Enyhébb esetekben, amikor a horkolás hátterében a beteg mélyharapása áll – ilyenkor az alsó fogsor és a nyelv hátrébb helyezkedik el –, a harapás alvás alatti korrekciójára alkalmas eszközt javasolnak. Ha a horkolást elhízás okozza, az ajánlott fogyás is meghozhatja a gyógyulást. Gyermekkori horkolásnál forduljunk gégészhez, mert a leggyakrabban a megnagyobbodott orrmandula okozhatja a panaszt.
Fontos megjegyezni, hogy a leletet és a panaszt mindenképpen együtt kell értékelni, hiszen előfordulhat az is, hogy súlyos paraméterek mellett is panaszmentes valaki. Azonban ha óránkénti légzéskimaradások száma meghaladja a 30-at, illetve ismert szívbetegség vagy magas vérnyomás komplikálja az esetet, nem kerülhető el a terápia alkalmazása. Jellemzően az ilyen férjeket a feleségük küldik kivizsgálásra a zavaró horkolása miatt.
A műszeres segítség kellemes mellékhatása lehet, hogy az elhízottak súlyt is veszíthetnek, hiszen az alvási apnoe miatt felborult alvásszerkezet miatt hiányzik a mélyalvás fázisa. Pedig éppen ekkor termelődnek azok a hormonok, amelyek elősegítik a fogyást. Azzal, hogy a szerkezet használata visszaadja a normál alvást, a jelentős súlytöbblettel bírók akár húsz-harminc kilótól is megszabadulhatnak. A fogyás további jutalma pedig az lehet, hogy a horkolás végérvényesen megszűnik, és nem szükséges tovább használni az eszközt.
Gyógyszeres terápiák
Altatót kizárólag abba az esetben lehet tünetileg felírni, ha a betegnek elalvászavara van. Átalvási zavar esetén viszont tilos az altató használata, mert lehet, hogy primer alvászavarról, például légzéskimaradásról van szó. Ilyen esetben kötelező a vizsgálat. Az alváslaborban történő kivizsgálás után kiderülhet, hogy három hétnél hosszabb ideig tart az elalvászavar. Ilyenkor érdemes altatót javasolni, de meg kell próbálni az okot is kideríteni.
Ha fény derül például a háttérben álló szorongásra, akkor ezt kell kezelni gyógyszerrel vagy pszichoterápiával. Ebben az esetben az altató csupán kezdeti segítségnek számít. Sokan vannak azonban, akik félnek az altatótól, amely így a negatív placebo hatás miatt esetleg még hatástalan is marad. Holott az új generációs altatók nem adnak okot a félelemre, nem alakulhat ki tőlük függőség, gyorsan lebomlanak. Bár az évekig tartó gyógyszerszedés természetesen itt sem ajánlott.
GYÓGYULÁSI ESÉLYEK
Az alvás tekintetében nagyon hatékony tünetmentesítő kezelések léteznek, amelyek az életminőséget is jelentősen javítják. A kiváltó ok felismerése és sikeres gyógyítása, vagy az eredményes életmódváltás, jó esélyt adhat a gyógyulásra.
KÖLTSÉGEK
Kivizsgálás: (konzultáció, azt követően éjszakai vizsgálat) egy magán alváscentrumban Budapesten: 90-100 ezer Ft.
Légzészavarra javasolható készülék: 100-180 ezer Ft, TB-támogatással, a készülék típusától és tudásától függően.
TANÁCSOK EGÉSZSÉGES ALVÁSHOZ
• Alakítsunk ki rendszeres életformát, amelyben szerepel az aktív mozgás is.
• A lefekvés körülményeit nyugodtak és többnyire azonosak legyenek, a fekhely kényelmes, lehetőleg természetes anyagú.
• A szoba hőmérséklete 16-20 fok közé essen.
• Este lehetőség szerint relaxáljunk, vegyünk melege fürdőt, olvassunk, és találjunk időt a nap eseményeire való visszapillantásra.
• Fogjuk vissza a kávéfogyasztást, a dohányzást, a késő esti étkezést és alkoholfogyasztást, és internetezni se kezdünk hozzá ebben a napszakban.
Az alvás-ébrenlét ciklus (cirkadián ritmus) szerveződése jellemző az emberre és fejlettebb állatfajokra is. Az alvás során regenerálódik az agy, rögzülnek és feldolgozódnak az emléknyomok, érik az idegrendszer, segítséget kapunk a stressz elleni küzdelemhez és a hangulatszabályzáshoz is. Az alvásnak két típusát különböztetjük meg. A REM-fázisban zajlik az álomtevékenység, ilyenkor a légzés frekvenciája és mélysége nő, az izomtónus csökken. A non-REM-fázis az úgy nevezett lassú szemmozgások időszaka, az izomtónus, a szívfrekvencia, a vérnyomás alacsonyabb, mint normálisan. Az egészséges alvás során 5-6-szor követi egymást a két fázist.
AZ ALVÁS ZAVARAI
Azok, akik nem élik meg ilyen kiegyensúlyozottan az éjszakáikat, valószínűleg valamilyen alvászavarral küzdenek. A legfőbb problémák a fokozott alváskésztetés vagy hiperszomnia, az álmatlanság vagy inszomnia, az alvásfüggő légzészavarok, és a nyugtalan láb szindróma.
Az alvásfüggő légzészavar
Ez a betegség érinti a legtöbb embert, hiszen 2-5 százalékra tehető az előfordulása az össznépességben, de a veszélyeztetett 45-60 éves korosztályban eléri a 15 százalékot is. Ennek a ténynek azért van nagy jelentősége, mert az említett korcsoport esélyesebb leginkább az agyi érbetegségekre, szívinfarktusra.
Az alvási apnoe szindróma pedig ismert önálló rizikófaktora ezen két, vezető halálokot jelentő érkatasztrófának (vagyis nem az alváshiány okozza közvetlenül a stroke-ot, hanem az átalvási zavart eredményező éjszakai légzészavar.) A kóros horkolással járó alvási apnoe betegségre akkor is gondolni kell, ha a vérnyomás reggel magasabb, mint a lefekvés előtt, ilyenkor a magasvérnyomás közvetlen oka az alvászavar.
A jellemző tünet minden esetben a hangos, egyenlőtlen horkolás és a nappali álmosság. Ha horkolás mellett észlelt légzéskimaradások száma meghaladja a harmincat óránként, vagyis az alvónak minden második percben elakad a lélegzete több mint 10 másodpercig, orvoshoz kell fordulni, mert súlyos betegségről lehet szó. Másrészt a horkolás mellett jelentkező légzéskimaradásokat nem szabad összekeverni a gyomorsav visszacsorgás (reflux) okozta éjszakai fulladásos köhögéssel, hiszen ez utóbbi sokkal lassabban rendeződik, kellemetlenebb. Az alvás alatti apnoéra hajlamosíthat a túlsúly, a férfi nem , az idősebb életkor, a pajzsmirigy alulműködés, az esi alkoholfogyasztás, hölgyeknél a változókor.
Hiperszomnia
A fokozott alváskésztetés gyakran az elégtelen alvás következményeként jelenik meg nappal, de önálló betegségként is előfordul. Gyakran traumatikus események után vagy a depresszió atípusos formáinál jelenik meg, amikor a beteg szinte problémamegoldó stratégiaként menekül az alvásba. Mindenképpen kivizsgálást érdemel, hogy mi áll a háttérben, akár valódi alvászavarról, akár pszichés tünetről van szó.
Inszomnia
Az álmatlanság gyakran előfordul pszichés okokból, szorongás, depresszió tüneteként. Sok egészséges ember azonban, túlterheltsége, stresszes életmódja miatt, annyira túlpörög napközben, hogy emiatt nem tud elaludni. Az őr problémájuk az, hogy a napi gondokat az ágyukba viszik, ilyenkor a le nem vezetett feszültség okozza az alvászavart. Ha ez egy-két napig tart, például egy váratlan esemény miatt, az nem okoz problémát, de ha a panasz tartóssá válik, kialakulhat az úgynevezett pszichofiziológiai inszomnia. Ilyenkor az alvászavarban szenvedő beteg agyában rögzül a gondolat, hogy alvászavara van, a negatív élménytől való rettegés pedig élete legfőbb kudarcává válik, amely krónikus betegséghez vezethet. Gyakori oka az álmatlanságnak az élénkítőszerekkel történő visszaélés, a túlzott kávé-, fekete tea-, kólafogyasztás, elalvás előtti italozás, vagy az esti dohányzás. A drogosok körében is fontos tünet lehet az éjszakai nemalvás, és a következményes nappali aluszékonyság. Fiatalok, sőt gyerekek szüleinek is fontos tudni, hogy az éjszakai internetezés is egyenes út az álmatlansághoz.
Nyugtalan láb szindróma
Aki ebben a betegségben szenved, megtanulja, hogy csak úgy tudja megszüntetni a lábában keletkező kellemetlen érzést, ha megmozgatja végtagjai. Ez tévénézés közben nem okoz gondot, ám lefekvés után a nyugtalanító, gyakran kellemetlen érzet a beteget nem engedi elaludni, nem ritkán éjszakai járkálásra készteti. Erre a panaszra az altató nem használ. A háttérben állhat vashiány, cukorbetegség, terhesség, gerincsérv vagy egy lappangó súlyos betegség. Éppen ezért a tünetet alváslaborban feltétlenül ki kell vizsgálni. Ha megvan az elsődleges ok, szerencsés esetben megszüntethető a kínzó érzés, egyéb esetben elérhető tünetmentesítő gyógyszer is.
Narkolepszia
A hírhedt alvászavar meglehetősen ritka, hiszen csupán 0,02-0,03 százalék a népesség körében ám meglehetősen sok szenvedés forrása lehet, és rengeteg veszélyt is rejt magában. A betegség során az alvás-ébrenlét normál menetébe tör be a REM-fázis, amely alvásrohamokat okoz. Ehhez társulhat még a kataplexia, amikor a beteg hirtelen, tónustalanul összeesik és alvásba zuhan, vagy akár ébrenlétben van. Előfordulhat egyfajta bénultság-érzés elalvás előtt és ébredés után, valamint ekkortájt jelentkezhetnek alvás élményközeli hallucinációk is. A betegség gyógyszeres terápiájaként fejlesztették ki az emfetamint, amelynek származékait ma is használják gyógyszeres kezeléshez. Ennél ma már sokkal hatékonyabb szer is létezik, modafinil nevű hatóanyaggal, amely sajnos Magyarországon – átmeneti forgalomban helyezést követően – jelenleg újból nem érhető el. A narkolepsziások ezekkel a szerekkel szinte teljesen tünetmentesíthetők.
MIKOR KELL ORVOSHOZ FORDULNI?
Ha már hetek óta észleljük az elalvási vagy átalvási zavart, ha napközben aluszékonyak vagyunk, normális alvásidőtartam mellett, ha a környezet által jelzett horkolásunk hangos, minden testhelyzetben jelentkezik, ha éjszaka elakad a lélegzetünk, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, elsődlegesen a háziorvoshoz.
A háziorvosnak az alvászavar egyéb belgyógyászati okainak, mint az asztma, vagy a refluxbetegség, esetleg a szívelégtelenség kizárása után ajánlott alváslaborba utalnia a beteget. Feltétlenül szükséges az alváslaboratóriumi vizsgálat, ha bármilyen, éjszaka jelentkező rosszullét lépett fel korábban, mint például az agyi infarktus vagy szívritmuszavar, ha a beteg vérnyomása az éjszakai és reggeli órákban magas, sokszor gyógyszer szedése mellett is. A teljes éjszakai alvásvizsgálatra közel egy évet, konzultációra egy-két hónapot kell általában várni. A súlyos panaszokkal bíró betegeket természetesen akár egy héten belül ki tudnak vizsgálni a különböző alvásdiagnosztikai központok.
A KIVIZSGÁLÁS MENETE
Az alvásdiagnosztikai központban alvásszakértői szakképesítésű neurológusok dolgoznak, akik a panaszok és a valószínűsített diagnózis alapján további vizsgálatokat rendelnek el. Az alvásvizsgálatok döntően éjszaka történnek, de egyes alvászavarok, mint az álmatlanság vagy a kifejezett napközbeni aluszékonyság esetében nappali vizsgálatokra is sor kerülhet. Az alváslaboratóriumi vizsgálatok részét képezi továbbá az alvó vagy nem alvó ember panaszainak felmérését szolgáló kérdőívek és a pszichológiai vizsgálat is. A műszeres mérések mellett gyakran van szükség kiegészítő gégészeti vagy laboratóriumi vizsgálatokra.
Éjszakai mérések
Az úgynevezett sok élettani paramétert vizsgáló poliszmnográfia esetében a test felületére több (12-16) féle érzékelőt kell rögzíteni, az alvás minél részletesebb megfigyelése érdekében. Az adatokat számítógépen rögzítik, amelyet másnap a beteggel együtt szakember értékel ki. A legfontosabbakat kiemelve vizsgálni lehet az agyi elektromos tevékenységet (EEG), az alvás alatti szemmozgások és az izomtónus elemzése alapján az alvás szerkezetét, az alvó és környezet által nem érzékelt mikroébredéseket, az alvás alatti szívritmust, légzést, véroxigén szintet, légzési erőkifejtést, végtagmozgásokat, horkolást, mindezt pedig az alvó ember testhelyzetének függvényében. A vizsgálatokat külön szobában minden esetben infrakamerás megfigyelés egészíti ki.
Ez sok mérőeszköz természetesen úgy van kialakítva, hogy a lehető legkevésbé zavarják az alvásra érkező beteget.
Műszeres terápiák
Alvási apnoe betegség esetén gyógyszeres, műtéti és műszeres terápia is lehetséges. Súlyos éjszakai légzészavaroknál a leggyakoribb választás egy CPAP (angol rövidítés alapján, folyamatos pozitív légúti nyomás) készülék beállítása, majd használata. A CPAP egy orrmaszkon keresztül szobalevegőt befújó kisméretű, csendes ma már gyakran számítógép által vezérelt automatikus működésű készülék, amely a túlnyomás létrehozásával képes nyitva tartani az alvás alatt összezáródni „akaró” garatot, megszüntetve ezzel az alvásfüggő légzészavart.
Enyhébb esetekben, amikor a horkolás hátterében a beteg mélyharapása áll – ilyenkor az alsó fogsor és a nyelv hátrébb helyezkedik el –, a harapás alvás alatti korrekciójára alkalmas eszközt javasolnak. Ha a horkolást elhízás okozza, az ajánlott fogyás is meghozhatja a gyógyulást. Gyermekkori horkolásnál forduljunk gégészhez, mert a leggyakrabban a megnagyobbodott orrmandula okozhatja a panaszt.
Fontos megjegyezni, hogy a leletet és a panaszt mindenképpen együtt kell értékelni, hiszen előfordulhat az is, hogy súlyos paraméterek mellett is panaszmentes valaki. Azonban ha óránkénti légzéskimaradások száma meghaladja a 30-at, illetve ismert szívbetegség vagy magas vérnyomás komplikálja az esetet, nem kerülhető el a terápia alkalmazása. Jellemzően az ilyen férjeket a feleségük küldik kivizsgálásra a zavaró horkolása miatt.
A műszeres segítség kellemes mellékhatása lehet, hogy az elhízottak súlyt is veszíthetnek, hiszen az alvási apnoe miatt felborult alvásszerkezet miatt hiányzik a mélyalvás fázisa. Pedig éppen ekkor termelődnek azok a hormonok, amelyek elősegítik a fogyást. Azzal, hogy a szerkezet használata visszaadja a normál alvást, a jelentős súlytöbblettel bírók akár húsz-harminc kilótól is megszabadulhatnak. A fogyás további jutalma pedig az lehet, hogy a horkolás végérvényesen megszűnik, és nem szükséges tovább használni az eszközt.
Gyógyszeres terápiák
Altatót kizárólag abba az esetben lehet tünetileg felírni, ha a betegnek elalvászavara van. Átalvási zavar esetén viszont tilos az altató használata, mert lehet, hogy primer alvászavarról, például légzéskimaradásról van szó. Ilyen esetben kötelező a vizsgálat. Az alváslaborban történő kivizsgálás után kiderülhet, hogy három hétnél hosszabb ideig tart az elalvászavar. Ilyenkor érdemes altatót javasolni, de meg kell próbálni az okot is kideríteni.
Ha fény derül például a háttérben álló szorongásra, akkor ezt kell kezelni gyógyszerrel vagy pszichoterápiával. Ebben az esetben az altató csupán kezdeti segítségnek számít. Sokan vannak azonban, akik félnek az altatótól, amely így a negatív placebo hatás miatt esetleg még hatástalan is marad. Holott az új generációs altatók nem adnak okot a félelemre, nem alakulhat ki tőlük függőség, gyorsan lebomlanak. Bár az évekig tartó gyógyszerszedés természetesen itt sem ajánlott.
GYÓGYULÁSI ESÉLYEK
Az alvás tekintetében nagyon hatékony tünetmentesítő kezelések léteznek, amelyek az életminőséget is jelentősen javítják. A kiváltó ok felismerése és sikeres gyógyítása, vagy az eredményes életmódváltás, jó esélyt adhat a gyógyulásra.
KÖLTSÉGEK
Kivizsgálás: (konzultáció, azt követően éjszakai vizsgálat) egy magán alváscentrumban Budapesten: 90-100 ezer Ft.
Légzészavarra javasolható készülék: 100-180 ezer Ft, TB-támogatással, a készülék típusától és tudásától függően.
TANÁCSOK EGÉSZSÉGES ALVÁSHOZ
• Alakítsunk ki rendszeres életformát, amelyben szerepel az aktív mozgás is.
• A lefekvés körülményeit nyugodtak és többnyire azonosak legyenek, a fekhely kényelmes, lehetőleg természetes anyagú.
• A szoba hőmérséklete 16-20 fok közé essen.
• Este lehetőség szerint relaxáljunk, vegyünk melege fürdőt, olvassunk, és találjunk időt a nap eseményeire való visszapillantásra.
• Fogjuk vissza a kávéfogyasztást, a dohányzást, a késő esti étkezést és alkoholfogyasztást, és internetezni se kezdünk hozzá ebben a napszakban.