Tolna megye különleges természeti adottságú vidéke Gemenc, amely Siótól délre, a Duna hullámterén, mintegy 50 ezer hektáron terül el. Burjánzó erdeinek látványa egy őserdő képét idézi, több mint százéves kocsányos tölgyek, fehér fűzfák és jegenyefák fogadják az idelátogatót.
Az ártéri erdők, a sűrű, szinte áthatolhatatlan bozótosok, illetve kis tavak és a Duna holtágai számos állatnak – vaddisznónak, gímszarvasoknak, őzeknek, nyulaknak, fácánoknak – biztosítanak táplálékban gazdag élőhelyet. Itt található Magyarország egyik legnagyobb, több mint 20 ezer hektáros vadászterülete is, ahol 1986-ban ejtették el azt a gímszarvasbikát, amelynek trófeája – agancsának mérete, átmérője, az elágazások száma, mintázata és tömege alapján – világrekord lett.
Gemencen e sport kedvelői nagy- és apróvadra egyaránt vadászhatnak, mégpedig többféle módon. A tapasztalt vadászok egyedül is „cserkelhetnek”, azaz gyakran megállva, lassan cserkészhetik be a kiszemelt szarvast, őzet, vagy a magaslesről figyelhetik ki prédájukat. Esetleg „barkácsolhatnak” is, amely a lovas fogattal vagy szánnal történő vadkövetést jelenti: míg az állat a lovas kocsira figyel, a vadász leterítheti. Az apróbb állatok elejtésének klasszikus módja a hajtóvadászat és az ún. terelés. Magyarországon a sikeres vadászat után a trófeát, agancsot, vaddisznóagyarat az elejtést követő 30 napon belül trófeabírálaton kell bemutatni. A különösen értékes trófeákat az illetékes minisztérium nemzeti érékké nyilváníthatja, s így joga van állami tulajdonba venni.
Tudtad?
A "nagyvad és az "apróvad" elnevezés történelmi eredetű, nemcsak az állatok méretét jelentette, hanem az elejtésükhöz fűződő jogot is. Nagyvadra csak a nagyurak, a kisebb, értéktelenebb állatokra az alacsonyabb rangúak, kisnemesek, polgárok is vadászhattak.
Az ártéri erdők, a sűrű, szinte áthatolhatatlan bozótosok, illetve kis tavak és a Duna holtágai számos állatnak – vaddisznónak, gímszarvasoknak, őzeknek, nyulaknak, fácánoknak – biztosítanak táplálékban gazdag élőhelyet. Itt található Magyarország egyik legnagyobb, több mint 20 ezer hektáros vadászterülete is, ahol 1986-ban ejtették el azt a gímszarvasbikát, amelynek trófeája – agancsának mérete, átmérője, az elágazások száma, mintázata és tömege alapján – világrekord lett.
 |
| Gímszarvas a gemenci erdőben |
Gemencen e sport kedvelői nagy- és apróvadra egyaránt vadászhatnak, mégpedig többféle módon. A tapasztalt vadászok egyedül is „cserkelhetnek”, azaz gyakran megállva, lassan cserkészhetik be a kiszemelt szarvast, őzet, vagy a magaslesről figyelhetik ki prédájukat. Esetleg „barkácsolhatnak” is, amely a lovas fogattal vagy szánnal történő vadkövetést jelenti: míg az állat a lovas kocsira figyel, a vadász leterítheti. Az apróbb állatok elejtésének klasszikus módja a hajtóvadászat és az ún. terelés. Magyarországon a sikeres vadászat után a trófeát, agancsot, vaddisznóagyarat az elejtést követő 30 napon belül trófeabírálaton kell bemutatni. A különösen értékes trófeákat az illetékes minisztérium nemzeti érékké nyilváníthatja, s így joga van állami tulajdonba venni.
Tudtad?
A "nagyvad és az "apróvad" elnevezés történelmi eredetű, nemcsak az állatok méretét jelentette, hanem az elejtésükhöz fűződő jogot is. Nagyvadra csak a nagyurak, a kisebb, értéktelenebb állatokra az alacsonyabb rangúak, kisnemesek, polgárok is vadászhattak.