Az élőlények szervezetében a nap 24 órája alatt több biokémiai, fiziológiai és viselkedésbeli változás is végbemegy. A biológiai óraként ismert jelenséget a környezeti hatások irányítják, s ezek közül is a legfontosabb a fény.
A melatonin nevű hormon a tobozmirigyben termelődik, feladata a test alvás-ébrenlét ciklusának szabályozása. Az idegrendszer, a hormonrendszer és az immunrendszer működésére is hatással van. Amikor a retina, azaz a szem recehártyája fényt érzékel, ezt az információt a hipotalamusz területén található úgynevezett nucleus suprachiasmaticus (NSC) segítségével továbbítja a tobozmirigynek . Ekkor elindul a nappali időszámítás a szervezetben: megemelkedik a vérnyomás, és beindul a serkentő hatású hormonok, például a kortizol termelése.
Ne feljünk a sötéttől!
Amikor a nap végén leszáll a sötétség, (ha már nem látunk a szemünkkel) az NSC azt az információt küldi a tobozmirigynek, hogy eljött az ideje a melatonin termelésének, és a vérbe való kibocsátásának. Ahogy a vérben növekszik a melatonin hormon szintje, álmosak leszünk. A melatoninszint egész éjjel magas marad, 2 és 4 óra között éri el a csúcsot, majd fokozatosan csökken, egészen addig, amíg a reggeli napsütés meg nem szakítja a termelődését. Tréfásan a hormonok Drakulájának is nevezik, hiszen csak éjjel jelenik meg a szervezetben.
Kapcsoljuk ki a tévét!
Bár a tobozmirigy működésére biológiai óránk megszokott működése is hatással van, a melatonin nem kezd addig termelődni, amíg nem kerülünk sötét vagy legalább homályos környezetbe. A mesterséges fény, például az utcai világítás, a lámpafény vagy a bekapcsolt televízió fénye is elegendő lehet ahhoz, hogy akadályozza a melatonin termelődését, és felborítsa az alvási ritmusunkat. A televíziók kikapcsolásának lehetősége tehát szintén nem tesz jót a melatonin képződésének. Az alvás ugyanis önmagában nem előfeltétele a melatonin kiválasztásának, de a sötét igen.
A reggeli fény például a becsukott szemen keresztül is az agyba jut, és ott az NSC, a tobozmirigy melatonin termelését csökkenti, ezáltal elősegíti a szervezet ébredését.
A fény és a daganatok
Egy amerikai vizsgálat szerint – amelyet az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet és a Nemzeti Környezet-Egészségügyi Intézet munkatársai végeztek el – erőteljesebben fenyegeti a mellrák azokat a nőket, akik sokszor vannak kitéve mesterséges fény hatásának, vagy késő éjszakáig fennmaradnak. A kutatásban részt vevő nőktől a nap különböző óráiban, összesen háromszor vettek vérmintát, amelyet olyan patkányokba injekcióztak, amelyekbe mellrákos sejteket ültettek.
A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az éjjel 2 órakor vett vérminta, amelynek levételekor az érintett nők két órája teljes sötétségben voltak, 80 százalékkal lassította a rákos sejtek növekedését. Ezzel szemben a természetes vagy mesterséges fényben levett vérminták gyorsították a sejtek növekedését. Egyre több a bizonyíték arra, hogy az ember biológiai órájának megzavarása és a daganatos betegségek kialakulása között összefüggés fedezhető fel . A kutatócsoport szállította az első bizonyítékot arra nézve, hogy a fény voltaképpen rizikófaktor a rák kialakulása szempontjából. A tanulmány alátámasztja annak a harvardi vizsgálatnak a következtetéseit, amelyet nővéreken végeztek el, és amely szerint a váltott műszakban dolgozók erősebben ki vannak téve a rák kockázatának.
Segít a táplálék-kiegészítő?
Ugyanakkor az amerikai FDA (Egészségügyi Hivatal) szerint a főleg álmatlanság ellen használt, nyugtató hatású melatonin a beteg közel felénél, önmagában szedve is pozitív hatású, többek között az agyrák, a metasztatikus vastagbélrák, a tüdőrák illetve gyomorrák esetén.
Kényeztessük tobozmirigyünket!
• A melatonin a triptofán nevű aminosavból képződik, amelynek napi ajánlott adagja 1000 mg: a szója, a tofu, a diófélék, a bab, a lazac és a tej is nagy mennyiségben tartalmazzák. A melatonin-képződést a B3- és B6-vitaminok, valamint a kalcium, a magnézium és a cink is segítik.
• Korán reggel igyekezzünk legalább 20 percet természetes fényben, a szabadban eltölteni, ez segíti a helyes alvási-ébrenléti ritmus kialakulását.
• Sportoljunk rendszeresen!
• Ha lehetséges, kerüljük a váltott műszakban végzett munkát. A legjobb, ha rendszeres életet élünk, lehetőleg feküdjünk le korán, és keljünk korán.
Érdekességek a melatoninról
• Kutatások szerint a szervezetben lévő túl kevés melatonin emeli a vérnyomás értékét, ráadásul a kedvünk is búskomor lesz.
• A tél, korai sötétedésben a megemelkedett melatoninszint miatt lelassulunk, több pihenést kívánunk.
• Az állatvilágban a melatonintól függ a párásodás képessége és ideje, de például a bunda növekedését is ez az anyag szabályozza.
• Már a méhben is alszik a magzat, de csak a 2-3 hónapos korú csecsemőknél kezd fokozódni a melatoninképzés, ami gyermekkorban a legmagasabb. Ilyenkor a legnagyobb az alvásigényünk.
• Néhány elmélet szerint a melatonin lassítja az öregedési folyamatot. Ez még csak feltételezés, de az biztos, hogy hatékony antioxidáns, növeli a stressztűrő képességünket és erősíti immunrendszerünket.