A zenével kifejezett érzelmeket a világon mindenütt ugyanúgy értelmezik.
Tudományosan eddig alig vizsgálták, hogy veleszületett képesség-e a zenei érzék. A lipcsei Max Planck Intézet kognitív és neurotudományos részlegének kutatói viszont most nagy lépést tettek, hogy megtalálják a választ. Két kísérlettel derítették ki, hogy a természeti népek, amelyek még semmilyen kapcsolatba nem kerültek a nyugati zenével, azonnal felismerik azok érzelmi üzenetét.
 |
| A mafa nép tagjai azonnal megértik a nyugati zenék érzelmi üzenetét. |
A tudósok az észak-kameruni mafa törzs tagjainak játszottak le számítógép által generált zongoradarabokat, valamint tánczenéket az elmúlt négy évszázadból – köztük tangót, rock ’n’ roll számokat, de Johann Sebastian Bach műveit is. A 21 kísérleti személynek aztán érzelmekhez rendelhető arckifejezésekkel kellett párosítaniuk a hallott zenéket. 19-en a nyugaton megszokottaknak megfelelően azonosították be a zenei alaphangulatokat, vidám, szomorú, vagy fenyegető hangulatúként. A kutatók ezért biztosra veszik, hogy léteznek veleszületett érzelmi hangminták.
Annak megítélése, hogy a zene kellemes-e, szintén átível a kultúrákon: a kutatók először egyszólamú zeneművet játszottak le a mafa törzs tagjainak, majd több zenét egymásra játszva tartalmazó felvételeket mutattak nekik, számos disszonanciával. Az eredmény egy nyugati kontrollcsoporthoz hasonlóan arról tanúskodott, hogy a mafák is kellemetlenebbnek ítélték meg a disszonanciákat a harmonikus darabokkal szemben – még ha nem is olyan mértékben, mint a nyugati hallgatóság.