A világ első fénymásolója – egy 1903-as találmány – lefényképezte a lemásolandó dokumentumokat. A hosszú, nehézkes és drága eljárás nem lett túl népszerű. A modern elektrosztatikus fénymásoló Chester F. Carlson 1938-as találmánya.
Az amerikai Chester F. Carlson születésekor, 1906-ban már számos másolási módszer létezett, köztük például az indigó. Az amerikai George C. Beidler 1903-ban még az első fénymásolót, az úgynevezett Rectigraph-ot is feltalálta, de ez rendes, előhívott fényképeket készített a másolandó dokumentumról, és nem vált sikeressé. Igazán Carlson 1938-as találmánya, az általa „elektronfotográfiának” nevezett eljárás hozta meg az igazi áttörést a dokumentumok másolásában.
Carlson a Bell Telefon Laboratórium kutatómérnökeként dolgozott, amíg a gazdasági válság miatt el nem veszítette az állását. Ezután szabadalmi ügyvéd lett, majd New York-i elektronikai cég, a P.R. Malloy és tsa. szabadalmi osztályán kezdett dolgozni, ahol a munkája felgyorsítására miatt valamilyen gyorsmásoló gépen kezdett gondolkozni. A New York-i Közkönyvtárban kutatva fedezte fel a magyar Selényi Pál által vázolt jelenséget, mely szerint az anyagok elektromos vezető tulajdonságát befolyásolja a fény. Carlson alkalmazta a Selényi által felfedezetteket a másolásra, és kíséreletezni kezdett a különböző megváltozott vezetőképességű anyagokkal, hogy leképezhető „árnyékot” rögzítsen a másolt anyagokról. Végül 1938. szeptember 8-án nyújtotta be az „elektron fotográfia” szabadalmát, és a következő hónapban sikeresen ki is próbálta a módszert, a kísérlet dátumát és helyét másolta le egy üveglapról viasszal bevont papírra: „10-22-38 Astoria”.
Carlson több mint húsz céget megkeresett találmányával, de senkit nem érdekelt a dolog egészen 1944-ig. Ekkor a Battelle Memorial Institute az ohioi Colombusban beleegyezett, hogy jogdíj megállapodás keretén belül hajlandó továbbfejleszteni a találmányt. Az eljárást Roland M. Schaffert fejlesztette ki, a gyártási jogok pedig az amerikai Haloid Corporatonnél kötöttek ki. Ez a cég keresztelte át Carlson találmányát 1948-ban „xenográfiára”, ami a görög xeros (száraz) és graphen (írni) szavak összetétele. A Haloid építette meg a világ első működő Xerox gépét 1959-ben, és a találmány olyan sikeres lett, hogy a cég nem sokkal később felvette a Xerox Corporation nevet.
Tudtad?
A Haloid-Xerox egyik legelső reklámja egy titkárnőt ábrázolt: „Nem tudok gépelni, sem gyorsírni, nem tudom, hogyan kell iktatni. A főnököm szerint nélkülözhetetlen vagyok. Nyomkodom a xerox gombját.”
Az amerikai Chester F. Carlson születésekor, 1906-ban már számos másolási módszer létezett, köztük például az indigó. Az amerikai George C. Beidler 1903-ban még az első fénymásolót, az úgynevezett Rectigraph-ot is feltalálta, de ez rendes, előhívott fényképeket készített a másolandó dokumentumról, és nem vált sikeressé. Igazán Carlson 1938-as találmánya, az általa „elektronfotográfiának” nevezett eljárás hozta meg az igazi áttörést a dokumentumok másolásában.
Carlson a Bell Telefon Laboratórium kutatómérnökeként dolgozott, amíg a gazdasági válság miatt el nem veszítette az állását. Ezután szabadalmi ügyvéd lett, majd New York-i elektronikai cég, a P.R. Malloy és tsa. szabadalmi osztályán kezdett dolgozni, ahol a munkája felgyorsítására miatt valamilyen gyorsmásoló gépen kezdett gondolkozni. A New York-i Közkönyvtárban kutatva fedezte fel a magyar Selényi Pál által vázolt jelenséget, mely szerint az anyagok elektromos vezető tulajdonságát befolyásolja a fény. Carlson alkalmazta a Selényi által felfedezetteket a másolásra, és kíséreletezni kezdett a különböző megváltozott vezetőképességű anyagokkal, hogy leképezhető „árnyékot” rögzítsen a másolt anyagokról. Végül 1938. szeptember 8-án nyújtotta be az „elektron fotográfia” szabadalmát, és a következő hónapban sikeresen ki is próbálta a módszert, a kísérlet dátumát és helyét másolta le egy üveglapról viasszal bevont papírra: „10-22-38 Astoria”.
 |
| Chester Carlson találmánya első modelljével |
Tudtad?
A Haloid-Xerox egyik legelső reklámja egy titkárnőt ábrázolt: „Nem tudok gépelni, sem gyorsírni, nem tudom, hogyan kell iktatni. A főnököm szerint nélkülözhetetlen vagyok. Nyomkodom a xerox gombját.”