A kastély bonyolult elrendezésű tornyai a bajor erdő közepén törnek az ég felé. Romantikus épület? Talán még inkább a fantasztikus, vagy épp fantazmagórikus jelzők illenek rá. Szertelen, lehetetlent nem ismerő képzelet szüleménye. A kastély építtetőjét merész tervek vezették. Valami igazán látványosat szeretett volna létrehozni. Ez sikerült is neki – nem csoda, hogy a mesebeli kastély képét Walt Disney rajzfilmjeiben rendre viszontlátjuk! És teljes joggal, hiszen e lakhely sokkal jobban illik Csipkerózsikához, tündérekhez és törpékhez, mintsem egy igazi királyhoz!
 |
| Álomszerű díszlet: II. Lajos e mesebeli építménnyel teremtette meg azt a fantasztikus világot, amelyben élni akart. A díszlet tökéletes: a háttérben a Bajor-Alpok pompás csúcsai láthatók, a hóbortos kastély magasba szökő tornyai alatt lebegő köd pedig misztikussá teszi a képet. |
Az ifjú herceget megrendítette Wagner zenéje, amely a germán szellemnek éppen azokat a húrjait pendítette meg, amelyekre mindig is nagyon érzékeny volt. A gyönge, magányos, romantikus hőshöz méltóan sápadt fiatalember akkor sem szakított szenvedélyeivel, amikor pontosan tizennyolc éves korában elfoglalta a bajor trónt. Nagylelkűen finanszírozta a bayreuthi színház felépítését – s különben is szeretett építeni.
A hohenschwanaui családi rezidenciával szemben, egy erdők övezte 965 m magas, sziklás kiszögellés tetején, 1869-ben kezdte építtetni a színpadi díszletnek is beillő, egyetlen művészettörténeti korba sem besorolható, középkort idéző kastélyát. Bástyák és tornyocskák, harangtornyok és kémények törnek az ég felé. Ez a túldíszítettség feltehetően a megrendelő mentális zavarairól tanúskodik…
 |
| Mélyen ülő szempár, különös szépség: a herceg képzeletben egy más világban jár… A különleges érzékenységet és a homoszexualitást se a kor, se ő magas nem fogadta el, ezért a bajor II. Lajos (1845-1886) a valóságtól távol élte életét, majd 41 éves korában a halált választotta. |
Az építkezés dantei méreteket öltött. Szét kellett robbantani a hegyet, új utakat kellett építeni, fel kellett vezetni a vizet, 465 t márványt, 400 ezer téglát kellett a helyére tenni! Bajorország ebben az időben porosz gyámság alatt állt, így a fiatal uralkodónak nem volt más dolga, mint hogy a kastélyaival és Wagnerrel foglalkozzon. Lajos nappal aludt, éjjel kóborolt. Környezet nagyon aggódott is amiatt, hogy csapongó fantáziája mikor lépi át az őrület határát.
 |
| „E hely szent és sérthetetlen, méltó temploma az isteni barátnak, aki áldást és üdvösséget hozott e világra.” II. Lajos így írta le Wagnernek az épülő Neuschwanstein kastélyról alkotott vízióját. Három építész és egy színházi díszlettervező dolgozott folyamatosan a terveken. A helyiségek az antik, az iszlám és a középkor világát idézik. Egyedül talán a trónterem az, amely kevéssé teátrális jellegű. Vajon II. Lajos kívánta így, aki számára az élet nem jelentett mást, mint a lét wagneri díszletek között játszódó drámáját? |
A hívságok hívságaként épült Neuschwanstein kastélyban az ifjú király mindössze 102 napot töltött, mert 1886. június 12-én félreállították, és Berg kastélyába zárták. Néhány nappal később a Starnbergi-tóba fulladt, pszichiáterével együtt…
 |
Dúsan virágzó eklekticizmus. A kastélybelső díszítésében az őrült király régi korok romantikus emlékeit idézi. A trónteremben, az apszis falfestményein megjelenik Krisztus és az egyház által kanonizált hat király képe – talán épp a Grál-legendára utalva?
|
