Késő délután az irodában. Ólmos fáradtság, stressz, tompa fejfájás és égő nyusziszemek. Görcsbe merevedett nyakkal, görbe háttal kucorog a villódzó számítógép-monitor előtt. Éppen ideje, hogy lazítsunk egy kicsit!
1. Kezeket az égnek!
Nyújtózkodjunk! Lazítsuk el a nyakunkat, a vállunkat és az arcizmainkat, „vasaljuk ki” homlokunkon a ráncokat. Ásítsunk és sóhajtsunk nagyokat. A mély lélegzetvételek felfrissítik a vérkeringést. Így könnyebben kiereszthetjük a gőzt, szemünk és agyunk megfelelő mennyiségű oxigénhez jut.
2. Lazítsunk!
Kényelmesen üljünk le, és egész lassan ingassuk a fejünket balról jobbra és vissza. Pillantásunkkal kísérjünk végig mindent, ami a látószögünkbe esik. Képzeljük azt, hogy az orrunk hegyén van egy tollpihe, gyengéden simítsunk vele mindent, amit látunk.
3. Engedjük szabadjára a képzeletünket!
Dörzsöljük össze a tenyereinket, amíg fel nem forrósodik a bőrünk. Ezután helyezzük a tenyereinket a –szemünkre valóságos felüdülés ez a fáradt szemeknek. (Ha van rá mód, legjobb, ha kényelmesen lefekszünk, és úgy végezzük a gyakorlatot.) Lelegezzünk mélyeket, és gondoljunk valami szépre: képzeljünk magunk elé gyönyörűséges kék selymet (a kék szín megnyugtat), vagy idézzük fel egy kedves emlékünket, például a legutóbbi nyaralás képeit..
4. Mozgassuk át a szemizmokat!
Egy képzeletbeli ecsettel lassan haladjunk végig a környezetünkben, a 20-30 cm távolságban, majd a messzebb lévő tárgyak kontúrjain. Ezután színezzük ki a részleteket.
5. Ide-oda
Fussuk ki magunkból a stresszt – még ha csak helyben is! Lendítsük váltakozva jobb kezünket a bal lábunkhoz, bal kezünket a jobb lábunkhoz. Aztán húzzuk a bal térdünket a hasunkhoz, a jobb könyökünkkel érintsük meg, majd fordítva. A lényeg, hogy a mozdulat mindig keresztben történjen, így mindkét testfél mozgásba kerül. Ez megdolgoztatja mindkét agyféltekünket, segíti a koncentrációt, felfrissíti szemünket.
6. Szemséta
Az egyik szemünket takarja el a kezünkkel . Másik kezünkbe fogjunk egy fényképet, nyújtsuk előre, körülbelül kartávolságnyira, szemmagasságunknál valamivel lejjebb. Majd közelítsük a képet az orrunk hegyéhez. Eközben mindvégig egy kiválasztott pontot nézzünk a fotón. Pár perc múlva tegyük ugyanezt a másuk szemünkkel. Végül csukjuk be a szemeinket, és idézzük vissza a képet.
1. Kezeket az égnek!
Nyújtózkodjunk! Lazítsuk el a nyakunkat, a vállunkat és az arcizmainkat, „vasaljuk ki” homlokunkon a ráncokat. Ásítsunk és sóhajtsunk nagyokat. A mély lélegzetvételek felfrissítik a vérkeringést. Így könnyebben kiereszthetjük a gőzt, szemünk és agyunk megfelelő mennyiségű oxigénhez jut.
2. Lazítsunk!
Kényelmesen üljünk le, és egész lassan ingassuk a fejünket balról jobbra és vissza. Pillantásunkkal kísérjünk végig mindent, ami a látószögünkbe esik. Képzeljük azt, hogy az orrunk hegyén van egy tollpihe, gyengéden simítsunk vele mindent, amit látunk.
3. Engedjük szabadjára a képzeletünket!
Dörzsöljük össze a tenyereinket, amíg fel nem forrósodik a bőrünk. Ezután helyezzük a tenyereinket a –szemünkre valóságos felüdülés ez a fáradt szemeknek. (Ha van rá mód, legjobb, ha kényelmesen lefekszünk, és úgy végezzük a gyakorlatot.) Lelegezzünk mélyeket, és gondoljunk valami szépre: képzeljünk magunk elé gyönyörűséges kék selymet (a kék szín megnyugtat), vagy idézzük fel egy kedves emlékünket, például a legutóbbi nyaralás képeit..
4. Mozgassuk át a szemizmokat!
Egy képzeletbeli ecsettel lassan haladjunk végig a környezetünkben, a 20-30 cm távolságban, majd a messzebb lévő tárgyak kontúrjain. Ezután színezzük ki a részleteket.
5. Ide-oda
Fussuk ki magunkból a stresszt – még ha csak helyben is! Lendítsük váltakozva jobb kezünket a bal lábunkhoz, bal kezünket a jobb lábunkhoz. Aztán húzzuk a bal térdünket a hasunkhoz, a jobb könyökünkkel érintsük meg, majd fordítva. A lényeg, hogy a mozdulat mindig keresztben történjen, így mindkét testfél mozgásba kerül. Ez megdolgoztatja mindkét agyféltekünket, segíti a koncentrációt, felfrissíti szemünket.
6. Szemséta
Az egyik szemünket takarja el a kezünkkel . Másik kezünkbe fogjunk egy fényképet, nyújtsuk előre, körülbelül kartávolságnyira, szemmagasságunknál valamivel lejjebb. Majd közelítsük a képet az orrunk hegyéhez. Eközben mindvégig egy kiválasztott pontot nézzünk a fotón. Pár perc múlva tegyük ugyanezt a másuk szemünkkel. Végül csukjuk be a szemeinket, és idézzük vissza a képet.
Okos tanács, csak ne felejtsük el a szemtornát.......
VálaszTörlés