A Kr. e. IV. században a görög történetíró Hérodotosz így írt a perzsa küldöncszolgálatról: „Sem a hó, sem az eső, sem a hőség vagy az éj sötétje nem tudta megakadályozni ezeket a futárokat a kitűzött cél elérésében.” A modern postának ezek szerint még van mit fejlődnie.
A hatalmas ókori birodalmak mindegyike futárszolgálatot szervezett, amelyet általában a legfontosabb útvonalak mentén állomásozó küldöncökkel működtettek. Hérodotosz görög történetíró elismerően nyilatkozott hatékonyságukról, de a Római Birodalom bukásával a futárszolgálatok is megszűntek. A középkori Európában aztán újra felbukkannak a küldöncök, de magánszolgálatot teljesítenek, így elégítve ki a kereskedők, a céhek, az egyetemek és az egyház igényeit. Őket követték a hivatalos állami futárszolgálatok, amilyet például XI. Lajos francia király hozott lére 1477-ben, illetve VIII. Henrik angol király 1512-ben.
A XVII. századra a legtöbb európai országban már volt hivatalos postaszolgálat, és emellett bizonyos városokban működött magánposta is. Az egyik egyéni kezdeményezés a franciaországi Petite Poste, amelyet Jean-Jacques Renouard de Villayer állított fel Párizsban 1653-ban. De Villayer vezette be azt is, hogy a postadíjat előre meg kell fizetni, és ezt egy szalad vagy egy papírcsík jelezte a levélen. Korábban a címzettnek kellett megfizetnie a postaköltséget. Nagy-Britanniában William Dockwra vezette be a feladáskor történő fizetést. Az 1680-tól működő London Penny Postnál kézi bélyegzővel jelölték, hogy a postadíjat már megfizették.
Dockwra egységes díjszabása jól bevált helyi viszonylatban, de a városok között szállítás díját ekkor is a távolság alapján kellett megfizetni. 1837-ben az angol Rowland Hill megjelentette Post-Office Reform című kiadványát, amelyben kimutatta, hogy a levelek szortírozásának költsége lényegesen nagyobb, mint magáé a szállításé. Ezért a többletadminisztráció, amely során kikalkulálják a messzebbre küldött csomagok árát, lényegében teljesen gazdaságtalannak bizonyult.
A megoldást az úti céltól független egységes díjszabásban látta, amely hasonlít Dockwra rendszeréhez. Hill továbbá azt javasolta, hogy a postaköltséget előre kelljen megfizetni felragasztható bélyeg formájában, amelyet a skót James Chalmers is ajánlott 1834-ben. Chalmers ki is nyomtatott egy mintapéldányt, amely a világ legelső bélyegként ismert. 1840-ben a brit posta, elfogadva Hill javaslatát, kibocsátja a világ első felragasztható bélyegét, a Penny Blacket. (A Twopenny Blue két nappal később jelent meg.)
Tudtad?
A legértékesebb bélyeg az 1857-es svéd Treskiling Yellow, amely 1,4 millió fontért kelt el egy árverésen? Tekintetbe véve a súlyát, a világ legdrágább árucikke. A háromschillinges bélyeg nyomdai hiba következtében zöld helyett sárga lett, és mindössze ez az egy példány készült belőle.
Ausztrália első postamestere Isaay Nichols volt 1809-ben, aki azért került a büntető gyarmatra, mert ellopott egy szamarat.
Az egyetemes Postaegyesület 1874-es szabálya arról rendelkezett, hogy minden bélyegen rajta kell lennie a kibocsátó ország nevének? Ez alól egyedül Nagy-Britannia kivétel, mivel ott bocsátották ki a legelső bélyeget.
 |
| "Még éppen sikerült elérni a postát." Dátum nélküli rajt Lance Thackeray-től. |
 |
| "Bedlow kapitány leveleket visz a Forraigne Partshoz." W. Faithorne tervezte kártyajáték 1684-ből |
Dockwra egységes díjszabása jól bevált helyi viszonylatban, de a városok között szállítás díját ekkor is a távolság alapján kellett megfizetni. 1837-ben az angol Rowland Hill megjelentette Post-Office Reform című kiadványát, amelyben kimutatta, hogy a levelek szortírozásának költsége lényegesen nagyobb, mint magáé a szállításé. Ezért a többletadminisztráció, amely során kikalkulálják a messzebbre küldött csomagok árát, lényegében teljesen gazdaságtalannak bizonyult.
A megoldást az úti céltól független egységes díjszabásban látta, amely hasonlít Dockwra rendszeréhez. Hill továbbá azt javasolta, hogy a postaköltséget előre kelljen megfizetni felragasztható bélyeg formájában, amelyet a skót James Chalmers is ajánlott 1834-ben. Chalmers ki is nyomtatott egy mintapéldányt, amely a világ legelső bélyegként ismert. 1840-ben a brit posta, elfogadva Hill javaslatát, kibocsátja a világ első felragasztható bélyegét, a Penny Blacket. (A Twopenny Blue két nappal később jelent meg.)
Tudtad?
A legértékesebb bélyeg az 1857-es svéd Treskiling Yellow, amely 1,4 millió fontért kelt el egy árverésen? Tekintetbe véve a súlyát, a világ legdrágább árucikke. A háromschillinges bélyeg nyomdai hiba következtében zöld helyett sárga lett, és mindössze ez az egy példány készült belőle.
 |
| Az 1840-es Penny Black |
Az egyetemes Postaegyesület 1874-es szabálya arról rendelkezett, hogy minden bélyegen rajta kell lennie a kibocsátó ország nevének? Ez alól egyedül Nagy-Britannia kivétel, mivel ott bocsátották ki a legelső bélyeget.