A Hírközlés Forradalma

A postagalambok és a gyors lábú küldöncök ideje végleg leáldozott. Az üvegszálas kábelek és a Föld körül keringő műholdak hálózatán keresztül ma már szinte a világ bármely pontja azonnal elérhető.

Az I. világháború alatt nagyot fejlődött a haditechnika - s mégsem tette feleslegessé a postagalambokat.
Lord Salisbury, XIX. századi brit miniszterelnök jól tudta, melyik találmány változtatta meg leginkább a világot az élete folyamán. 1889-ben kijelentette: “Az elektromos távíró érte el ezt a nagy és ellentmondásos hatást. Olyan, mintha az egész emberiség egyetlen hatalmas síkra gyűlt volna, ahol mindent megláthatunk, amit tesznek, s mindent meghallhatunk, amit mondanak, s minden célkitűzés azonnal megítélteti, mégpedig abban a pillanatban, amikor ezekre az eseményekre sor kerül.” Nyolcvan évvel később lényegében ugyanezt állította Marshall McLuhan, a “világfalu” kifejezést bevezető kanadai gondolkodó.

Szemaforjelek

Az egész történelem során kisebb-nagyobb távolságok választották el egymástól az emberi közösségeket. A hírek a küldönc, a postagalamb vagy a hajó sebességével terjedhettek. A birodalmakat karnyújtásnyi távolságból kormányozták - az igazi hatalom mindig a helyi hatalmasságok birtokában volt. A csatamezőn maguk a királyok vezették seregeiket, mert csak úgy parancsnokolhattak hatékonyan, ha személyesen voltak jelen.

Az első változást a nyomtatás, a másodikat a karos távíró feltalálása hozta el. Európában tornyok sorát építették a hegycsúcsokra, jelzőoszlopokkal a tetejükön - két kisebb kart szereltek egy vízszintes gerenda átellenes végeire. E jelzőkarok helyzetét változtatva küldhetek kódolt üzeneteket hegytetőről hegytetőre. Azzal a rendszerrel, melynek építését Napóleon 1804-ben rendelte el, 30 perc alatt jutott el Párizsból a 625 km-re fekvő Milánóba egy üzenet.

Claude Chappe karos távírójával 9999 szót lehetett továbbítani - ezeket 1794-ben jegyezte le.
Samuel Morse 1837-ben szabadalmaztatott találmánya, az elektromos távíró a vezetékben folyó áram segítségével már késedelem nélkül juttatta célba a jeleket. Nagy Britanniában a londoni King’s College professzora, Charles Wheatstone és egy William Fothergill Cooke nevű vállalkozó épített elsőként távíróvonalat. A Paddington pályaudvarról induló Great Western vasútvonal mentén futó vezeték segítségével a londoni The Times elsőként tudósíthatott Viktória királynő második fiának megszületéséről a windsori kastélyból.

A következő évben egy gyilkos elfogását segítette a távíró. John Tawell megölt egy nőt annak Londontól 32 km-re fekvő, Slough környéki otthonában, majd látták őt beszállni a Paddingtonra tartó 7 óra 42 perces esti vonatba. Távírón riasztották a rendőröket, akiknek sikerült elfogniuk Tawellt.

A távbeszélőt - amely hangokat továbbított a kódolt üzenetek helyett - Alexander Graham Bell skót feltaláló  szabadalmaztatta 1876-ban. A távíró sikere után a telefon már gyorsan elterjedt. Az első, 467 km-es távolsági vonalat 1884-ben építették ki Amerikában Boston és Providence (Rhode Island) között, hidegen húzott rézhuzalból.

Kezdetben telefonközpontos alkalmazottak kapcsolták a hívott számokat. Az automatikus kapcsolást 1889-ben találta fel egy kansasi temetkezési vállalkozó, Almon Brown Strowger, aki úgy gondolta, hogy a telefonoskisasszonyok a konkurenciához irányítják a hívásokat. “Lánymentes, szitokmentes, szünetmentes és várakozásmentes” központjai kiválóan működtek - egészen az 1960-as évekig, a teljesen elektronikus telefontközpontok megjelenéséig.

Optikai vonalak

A Leasat távközlési műhöldat 1984-ben
állították pályára a Discovery űrrepülő-
géppel. A legtöbb ilyen hold 35 900 kilo-
méter magasan "áll" az Egyenlítő felett.
A távközlési műholdak 1960-as években történt felbocsátása és a rézvezetékeknél jóval több beszélgetést
átvivő optikai szálak bevezetése mérhetetlenül kitágította a telefon hatókörét. Ma már hatalmas adattömegek áramolhatnak telefonvonalon a számítógépek között, s így jöhetett létre az internet, amely a számítógépek közötti inkompatibilitás miatt létrehozott szabvány segítségével mindenki számára hozzáférhetővé tette az adatokat. A rohamosan gyarapodó számítógépes hálózat kábelein napi 24 órán át folyhat a csevegés és az adatforgalom.

Végeredményben nagy hatalom összpontosult a kormányok kezében - lehetővé vált, hogy információkat gyűjtsenek, s azonnali utasításokat adjanak. Ugyanakkor az egyén ma jóval szabadabban kommunikálhat, mint korábban bármikor. Amint a hírközlés forradalma egyre kisebbé tette a világunkat, sokszorosára nőtt a vállalkozás és a kereskedelem.
Megjegyzés küldése (0)
Újabb Régebbi