Az írásműveket egészen a XV. századi fáradságos kézi munkával másolták, s csak kevesen tudták elolvasni – többnyire a papok. A nyomtatás megjelenése tág lehetőségeket nyitott meg az emberi gondolkodás előtt.
Két fontos fejleményt köszönhetünk a nyomtatásnak: közkinccsé vált az írás-olvasás, s rengeteg információt lehetett tárolni a nyomtatott oldalakon. Nyomtattak könyvet, röpiratokat, újságot és folyóiratot. Készültek kereskedelmi, vallási, irodalmi és művészi kiadványok. A nyomtatott művek vallási és politikai hatása olyan erősnek bizonyult, hogy a hatóságok cenzúrával, rendeletekkel és adókkal szabályozzák a kiadásukat.
A nyomtatást Kínában találták fel, a VII. vagy VIII. században. Kezdetben még fa nyomódúcokat használtak, s nem fémbetűket. Az első ismert könyv, a szanszkritból fordított Gyémánt Szútra 868-ból származik. Cserélhető betűket agyagból és ragasztóanyagból készítettek először a XI. századi Kínában. A XV. századi Kínában és Koreában már fémből öntött betűket használtak számos nyomtatványhoz, s Gutenberg csak ezután fejlesztette ki hasonló, kézisajtós nyomtatási eljárását a németországi Mainzban.
A gondolatok terjedése
A Mainzban nyomtatott első dokumentum egy pápai búcsúcédula volt, 1454-ben . Ezt követte 1455-ben a Biblia. A nyomdászok számos vallási tárgyú művet nyomtattak Ázsiában és Európában egyaránt. Amíg azonban a kínai nyomdászat a hagyományos értékek őrzője lett, Európában a reformáció gondolatainak fejlődését segítette a nyomtatás. A hívők immár anyanyelvükön olvashatták a Szentírást, és az eszmék gyorsan terjedhettek egyik országról a másikra.
Angliában a német földön tanult William Caxton adta ki 1477-ben az első keltezett angol nyelvű könyvet, Westminsterben. Már ő is felismerte a könyvek oktatási, szórakoztató és hitbuzgalmi értékeit. Két évvel korábban, még Belgiumban adta ki első angol nyelvű könyvét, s ő nyomtatta ki az első, fametszetekkel illusztrált (ugyancsak angol nyelvű) könyvet.
A XIX. századig kézi nyomdagépeket használtak. A napilap volt a hírközlés legújabb médiuma – londoni The Times nyomtatásához vásároltak először 1814-ben gőzhajtású sajtót, hogy gyorsabban juttathassák el a híreket a növekvő számú olvasóhoz. A nagy sebességű rotációs nyomdagépet, melynek nyomófelülete egy hengerpalást, 1847-ben találták fel az Egyesült Államokban. A távírás, a papírhajtogatás (majd később a papírgyártás) és a gépi szedés fejlődése lehetővé tette a nagy példányszámú napilapok kiadását.
A sajtó szabadsága, amelyet a költő, John Milton nyilatkoztatott ki a XVII. századi angol polgárháborúban, a XIX. századi fontos liberális kérdések egyike volt. Az írás-olvasás terjedésével ez a század egyben a könyv virágkora is lett. A demokrácia felé haladó ipari társadalmakban igen fontosnak tartották az olvasást. A XX. században a nyomdászatban és a kiadásban is felgyorsult a műszaki és kereskedelmi innováció.
A multimédia elmosta a régi határokat a nyomtatás és az elektronikus kommunikáció között, s kialakult egy új „információs társadalom”. A könyvek a halálukat elővetítő jóslatok ellenére is fennmaradtak, az újságok pedig megerősödtek. Ám abban mindenki egyetért, hogy a „kommunikáció forradalom” – amely a mozgatható és cserélhető betűkkel való könyvnyomtatást feltaláló Gutenberg kis mainzi nyomdájából indult – még korántsem ért véget.
Két fontos fejleményt köszönhetünk a nyomtatásnak: közkinccsé vált az írás-olvasás, s rengeteg információt lehetett tárolni a nyomtatott oldalakon. Nyomtattak könyvet, röpiratokat, újságot és folyóiratot. Készültek kereskedelmi, vallási, irodalmi és művészi kiadványok. A nyomtatott művek vallási és politikai hatása olyan erősnek bizonyult, hogy a hatóságok cenzúrával, rendeletekkel és adókkal szabályozzák a kiadásukat.
 |
| Caxton nyomdagépén a XV. században készült könyv. Koreában már 1403 óta használták a bronzból öntött, cserélhető szedést. |
A nyomtatást Kínában találták fel, a VII. vagy VIII. században. Kezdetben még fa nyomódúcokat használtak, s nem fémbetűket. Az első ismert könyv, a szanszkritból fordított Gyémánt Szútra 868-ból származik. Cserélhető betűket agyagból és ragasztóanyagból készítettek először a XI. századi Kínában. A XV. századi Kínában és Koreában már fémből öntött betűket használtak számos nyomtatványhoz, s Gutenberg csak ezután fejlesztette ki hasonló, kézisajtós nyomtatási eljárását a németországi Mainzban.
A gondolatok terjedése
A Mainzban nyomtatott első dokumentum egy pápai búcsúcédula volt, 1454-ben . Ezt követte 1455-ben a Biblia. A nyomdászok számos vallási tárgyú művet nyomtattak Ázsiában és Európában egyaránt. Amíg azonban a kínai nyomdászat a hagyományos értékek őrzője lett, Európában a reformáció gondolatainak fejlődését segítette a nyomtatás. A hívők immár anyanyelvükön olvashatták a Szentírást, és az eszmék gyorsan terjedhettek egyik országról a másikra.
Angliában a német földön tanult William Caxton adta ki 1477-ben az első keltezett angol nyelvű könyvet, Westminsterben. Már ő is felismerte a könyvek oktatási, szórakoztató és hitbuzgalmi értékeit. Két évvel korábban, még Belgiumban adta ki első angol nyelvű könyvét, s ő nyomtatta ki az első, fametszetekkel illusztrált (ugyancsak angol nyelvű) könyvet.
A XIX. századig kézi nyomdagépeket használtak. A napilap volt a hírközlés legújabb médiuma – londoni The Times nyomtatásához vásároltak először 1814-ben gőzhajtású sajtót, hogy gyorsabban juttathassák el a híreket a növekvő számú olvasóhoz. A nagy sebességű rotációs nyomdagépet, melynek nyomófelülete egy hengerpalást, 1847-ben találták fel az Egyesült Államokban. A távírás, a papírhajtogatás (majd később a papírgyártás) és a gépi szedés fejlődése lehetővé tette a nagy példányszámú napilapok kiadását.
 |
| Az egyik legelső rotációs nyomdagépet 1848-ban állították üzembe a The Timesnál. Segítségével gyorsan megháromszorozódott a termelés. |
A multimédia elmosta a régi határokat a nyomtatás és az elektronikus kommunikáció között, s kialakult egy új „információs társadalom”. A könyvek a halálukat elővetítő jóslatok ellenére is fennmaradtak, az újságok pedig megerősödtek. Ám abban mindenki egyetért, hogy a „kommunikáció forradalom” – amely a mozgatható és cserélhető betűkkel való könyvnyomtatást feltaláló Gutenberg kis mainzi nyomdájából indult – még korántsem ért véget.