Az álom és a hit az egész ókori világban szorosan összefonódott Úgy tűnik fel, az álmok jelentős szerepet játszottak számos nagy világvallás kialakulásában: történelmük és szent könyveik részeként jelennek meg. Ezeknek az álmoknak egy része kinyilatkoztatás vagy vízió formáját öltötte, tele szimbolikus megjelenítéssel és hasonlattal. Ezek a tapasztalatok nem azonosak azokkal az álmokkal, amelyekkel legtöbbünk általában megél – bár számunkra is lehetséges olyan mély értelmű jelentéssel bíró álmot átélni, amely alapjaiban megváltoztatja az életünket.
A Buddhista megvilágosodás
Már jóval Gautama Buddha (Kr. e. kb. 563-483) megszületése előtt számos jóslat foglalkozott azzal, hogy eljön a „kiválasztott”. Gautama anyja a terhessége alatt álmot látott, hogy egy fényes, ezüstfehér elefánttal terhes, amelynek hat agyara van. Az álomfejtők az álmot úgy értelmezték, hogy az a kiválasztott eljövetelét jelenti. Az elefántokat szent állatoknak tekintették Indiában: a hindu istent, Ganesát, az akadályok legyőzőjét elefántfejjel ábrázolták.
Az álomban szereplő elefánt különleges színének is jelentőséget tulajdonítottak. Később, már Buddha életében, az apja, egy előkelő ember azt álmodta, hogy a fia elhagyta a családot, hogy szerzetes legyen. Ez meg is történt, amikor Gautama harmincéves lett, lemondott világi rangjáról, hogy a megvilágosodást keresse.
Bibliai látomások
Nagy számban szerepelnek álmok mind az Ótestamentumban, mind az Újtestamentumban. Az Ótestamentumban a fontos álmok rendszerint egybeesnek a zsidóság sorsának kritikus időszakaival. Az egyiptomi száműzetés alatt például József megfejti a fáraó álmait. A fáraó azt álmodta, hogy hét sovány tehát megevett hét kövér tehenet, azután hét elszáradt kalász tönkretett hét érett búzakalászt.
József elmagyarázta, hogy mindkét álom ugyanazt jelenti: hogy hét év gazdag termését hét szűk esztendő követi, ami felemészti az előző hét bő esztendő áldását. A fáraó József tanácsa szerint cselekedett: a hét bő esztendő alatt jelentős mennyiségű gabonát tárolt. Az álom értelmezése nemcsak a lakosságot és az uralkodó rendszert mentette meg, hanem József számára is nagy politikai befolyást eredményezett.
Az Újtestamentumban az isteni eredetű üzenetek gyakran álmok formájában jelennek meg. Gábriel arkangyal megjelenik az áldott állapotban lévő Máriának, és hírül adja, hogy a Szentlélek gyermekének fog életet adni. Az arkangyal Józsefnek is megjelenik álmában, és közli vele, fogadja el Mária terhességét, és nevezze el a gyermeket Jézusnak, minthogy meg fogja óvni népét a bűntől.
Az álmok figyelmeztetést is tartalmazhatnak. Józsefnek például az álom azt jelezte, hogy vigye családját Egyiptomot, hogy elkerülje Heródesnek azt a rendelkezését, amely szerint minden újszülött fiúgyermeket meg kell ölni. Később ugyanez az angyal visszatért, és hírül adta, hogy már biztonságban visszatérhetnek, mert Heródes király meghalt.
Iszlám álmok
Az álmok az iszlám vallás kialakításában is fontos szerepet játszottak. A hagyomány szerint Mohamedet (Kr. u. 570-632) többször is meglátogatta Gabriel arkangyal éjszaka, amikor egyedül volt, elmélkedett és imádkozott. Egy ilyen látogatás alkalmával az arkangyal lediktálta neki az iszlám szent könyvének, a Koránnak első fejezetét, azaz szúráját. A Korán szó eredete szerint előadást vagy beszédet jelent. A hagyomány szerint Mohamed sem írni, sem olvasni nem tudott, de a koránt szóról szóra úgy adta vissza, ahogyan Gábriel mondta el neki.
Később Mohamednek volt egy látomása vagy álma, amelyben Gábriellel és más angyalokkal utazott. Különböző szent helyeken jártak, elvitték az ég és a pokol hét szintjére, ahol a múlt fontos vallási vezetőivel és prófétáival találkozott. Ez az élmény, amely Mohamed „éjszakai utazás”-ából következik, számos írót és művészt ihletett meg.
A Buddhista megvilágosodás
Már jóval Gautama Buddha (Kr. e. kb. 563-483) megszületése előtt számos jóslat foglalkozott azzal, hogy eljön a „kiválasztott”. Gautama anyja a terhessége alatt álmot látott, hogy egy fényes, ezüstfehér elefánttal terhes, amelynek hat agyara van. Az álomfejtők az álmot úgy értelmezték, hogy az a kiválasztott eljövetelét jelenti. Az elefántokat szent állatoknak tekintették Indiában: a hindu istent, Ganesát, az akadályok legyőzőjét elefántfejjel ábrázolták.
 |
| Gábriel, egy univerzális archetípus, aki különböző hagyományokban megjelenik, jelentős szerepet játszott Mohamed álmaiban, aki azt álmodta, hogy együtt bejárták az ég hét szintjét. |
Bibliai látomások
Nagy számban szerepelnek álmok mind az Ótestamentumban, mind az Újtestamentumban. Az Ótestamentumban a fontos álmok rendszerint egybeesnek a zsidóság sorsának kritikus időszakaival. Az egyiptomi száműzetés alatt például József megfejti a fáraó álmait. A fáraó azt álmodta, hogy hét sovány tehát megevett hét kövér tehenet, azután hét elszáradt kalász tönkretett hét érett búzakalászt.
 |
| József mint a fáraó álomfejtője az ország egyik legfontosabb személyisége lett. Az egyiptomiak hittek abban, hogy az álmok az istenektől származó üzenetek. |
Az Újtestamentumban az isteni eredetű üzenetek gyakran álmok formájában jelennek meg. Gábriel arkangyal megjelenik az áldott állapotban lévő Máriának, és hírül adja, hogy a Szentlélek gyermekének fog életet adni. Az arkangyal Józsefnek is megjelenik álmában, és közli vele, fogadja el Mária terhességét, és nevezze el a gyermeket Jézusnak, minthogy meg fogja óvni népét a bűntől.
 |
| Angyalok számos álomban megjelentek: vajon ezek álmok vagy víziók? Az őrület pillanatai vagy isteni híradások? Az egyik legismertebb ezek közül Mária álma, amikor Jézus megszületését jövendölte meg neki az angyal. |
Iszlám álmok
Az álmok az iszlám vallás kialakításában is fontos szerepet játszottak. A hagyomány szerint Mohamedet (Kr. u. 570-632) többször is meglátogatta Gabriel arkangyal éjszaka, amikor egyedül volt, elmélkedett és imádkozott. Egy ilyen látogatás alkalmával az arkangyal lediktálta neki az iszlám szent könyvének, a Koránnak első fejezetét, azaz szúráját. A Korán szó eredete szerint előadást vagy beszédet jelent. A hagyomány szerint Mohamed sem írni, sem olvasni nem tudott, de a koránt szóról szóra úgy adta vissza, ahogyan Gábriel mondta el neki.
Később Mohamednek volt egy látomása vagy álma, amelyben Gábriellel és más angyalokkal utazott. Különböző szent helyeken jártak, elvitték az ég és a pokol hét szintjére, ahol a múlt fontos vallási vezetőivel és prófétáival találkozott. Ez az élmény, amely Mohamed „éjszakai utazás”-ából következik, számos írót és művészt ihletett meg.