Gandhi – India Lelke

Fiatal ügyvédként Gandhi - a képen irodájának
személyzetével - jogi ismereteit felhasználva küzdött
a rasszizmus ellen Dél-Afrikában

Mohandász Gandhi, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja egész életét hazája békéjének, önrendelkezésének és megújulásának szentelte.

Mohandász Karamcsand Gandhi (1869-1948), a tanító és reformer, akit mindmáig a Mahátma, azaz ’Nagy Lélek’ megtisztelő címmel emlegetnek, a nyugat-indiai Porbandurban született. 1888-ban joghallgatóként Londonba ment, ahol érdeklődése a vallás felé fordult. Elsősorban a Bhagavad-Gítát tanulmányozta, a hinduizmus szent szövegét, melyből ezután egész életén keresztül ösztönzést merített. Később Dél-Afrikában telepedett le, s ügyvédként kezdett dolgozni. Hamarosan széles rétegeket mozgósított az ázsiaiakat érintő hátrányos megkülönböztetés elleni harcához, s némi engedményeket is elért a kormánytól.

Gandhi 1915-ben tért vissza Indiába, miután írott formában is közzétette az indiai közigazgatás szükségességéről vallott nézeteit. Ekkor tért át az egyszerű életvitelre a személyes példamutatás és a szociális reform legalább olyan fontos volt, mint a politika. Küzdött a legalsó társadalmi réteg, az érinthetetlenek kasztjának felszámolásáért, a nők jogaiért, s hitt a hindu-muszlim jó viszonyban.

Passzív ellenállás

1920-ban Gandhi rábeszélésre az Indiai Nemzeti Kongresszus, a felszabadulásért küzdő erőket tömörítő szervezet az angolokat bojkottáló kampányba kezdett. A mozgalom hatalmas támogatottságra talált. Gandhi az olcsó indiai pamutból készült angol ruhák bojkottjára is felszólított, s a rokkát választotta az önállóság jelképéül. Ekkor letartóztatták és hat évre bebörtönözték.

1930-ban Gandhi megkezdte második passzív ellenállási kampányát. Menetet szervezett Nyugat-Indián keresztül a partvidékre, hogy ott saját kezével pároljon le sót, dacolva a kormánymonopóliummal. Ekkor újra letartóztatták. 1931-ben részt vett azon a londoni konferencián, amelyen India jövőjét vitatták meg, de ezek a tárgyalások hamarosan kudarcba fulladtak.

A II. világháború alatt Gandhi meghirdette „Hagyjátok el Indiát!” nevű kampányát. Az angolok válaszul letartóztatták a Kongresszus vezetőit, ám nélkülük a békés mozgalom erőszakba  torkolott, s a kormány az ország nagy területei felett elvesztette uralmát.

A 77 éves Gandhit világszerte tisztelték békés ellenállási mozgalmáért.

1944 után Gandhi mindinkább arra törekedett, hogy nyugalmat teremtsen a hindu-muszlim összecsapásoktól sújtott területeken, s az angolokkal való tárgyalást a Kongresszusra hagyta. Ellenezte India megosztását, vagy a hinduk és muszlimok lakta területek szétválasztását, ami Pakisztán létrehozásához vezetett. A függetlenség kikiáltásának napján, 1947. augusztus 15-én Gandhi böjtölt és a békéért imádkozott. 1948. január 30-án Gandhi épp nekikezdett szokásos esti nyilvános imájának, amikor egy hindu szélsőséges a közelébe férkőzött és agyonlőtte.