A képek legalább annyit árulhatnak el a múltról, mint az írásos feljegyzések – sőt néha többet is. Az alábbi tíz festmény és fénykép amellett hogy önmagukban is nagyszerű alkotások, az élet és a művészet új megközelítéseit ösztönözték, illetve tükrözték. - ©Tudtad.com
1. A lascaux-i barlangfestmények
A Franciaország délnyugati részén lévő Lascaux-barlangok mészkőfalain talált festmények mintegy 16 ezer évvel ezelőtt készülhettek, és azokat csak véletlenül fedezték fel 1940-ben. Őseink egy csoportja úgy vélte, hogy a ma hihetetlenül nehéznek tűnő körülmények ellenére is itt lesz érdemes képi formában megörökíteni gondolataikat és tapasztalataikat. Mi volt a szándékuk? Vajon megjeleníteni akarták a világukat, vagy ünnepelni azt, kiűzni belőle a gonoszt, vagy arról biztosítani magukat, hogy a vadállatok nem is olyan vadak? Nem tudhatjuk. De az ember itt kezdett képeket alkotni.
2. Kellsi evangeliárium
Ezt a csodálatosan illusztrált kéziratot, amely a négy evangéliumot tartalmazza, ismeretlen szerzetescsoport
készítette Skócia és Írország távoli vidékein, még a VIII. század végén. 340 vastag pergamenlapból áll, amelyek többségét parányi ékszerű képek díszítik – a kora középkori jelképrendszer páratlanul gazdag gyűjteményeként. Máté evangéliumának nyitó oldala négy szárnyas alakot ábrázol: Mátét, az Embert; Márkot, az Oroszlánt, Lukácsot, a Borjút; és Jánost, a Sast.
3. Az Alhambra
A Granada fölé emelkedő Alhambra palota nagyrészt a XIV. században épült az utolsó spanyolországi mór királyság két uralkodója, I. Juszuf és V. Mohamed alatt. Az épületegyüttes a mór kultúra mesébe illően szép emlékműve, a keleti és a nyugati vizuális nyelv találkozása. Arra emlékeztet bennünket, hogy az európai középkor és reneszánsz milyen nagy mértékben függött az iszlám műveltségétől és kreativitásától.
4. Ádám teremtése
Michelangelo Buonarroti 1508 és 1512 között egy gigászi freskóval díszítette a római Vatikánban lévő
Sixtus-kápolna mennyezetét. A festmény a Biblia Ószövetségéből vett jeleneteket ábrázol. A Teremtést ábrázoló központi részen Isten látható, amint előrenyúl, hogy életet és erőt adjon Ádámnak. Ádám, a reneszánsz szépségideál megtestesítője, a földön fekszik. Teste egy része már feltöltődött, a többi még ernyedt. Azóta sem készítettek csodálatosabb művet a teremtésről.
5. Az udvarhölgyek
Az Udvarhölgyek (Las Meninas) című festményt Diego Velázquez készítette 1656-ban. A kép Velázquez hatalmas, félhomályos, a madridi királyi palotában lévő műtermében ellesett pillanatot ábrázol; főszereplője az ötesztendős Margit hercegnő és két kísérője. Velázquez éppen a király és a királyné kettős arcképét festi – ők a szoba hátsó falán lévő tükörben láthatók. A művész mintegy kipillant alanyaira és nézőire, így a kompozíció központja valahol és festmény előtt helyezkedik el. Sokan „minden idők legmerészebb festői kísérletének” nevezték az alkotást.
6. Marat halála
Jacques-Louis David 1793 júliusa és októbere, a francia forradalom „rémuralmi” időszaka alatt festette meg a Marat halála című képét, amely a forradalmár Jean-Paul Marat-t ábrázolja egy gyógyvízzel teli kádban, tüdején a halálos szúrt sebbel. Kezében lúdtollat tart, íróasztalaként pedig egy felfordított láda szolgál. A kompozíció és a világítás is egy késő reneszánsz stílusú, keresztről levett Krisztust ábrázoló festményt idéz; az alak olyan, mint egy klasszikus szobor. A művész azonban itt arra használta fel ezeket a hatásokat, hogy egy nagyon is földi, modern hőst és mártírt mutasson be.
7. Muybridge lovai
Mielőtt a fényképezés felfedte volna, hogy a vágtató ló lábai egymástól függetlenül mozognak, a művészek „hintalószerűen” ábrázolták ezeket a száguldó állatokat. Az angool Eadweard Muybridge volt az első, akinek az USA-ban, 1878-ban sikerült állófénykép-sorozatot készítenie a „végtagok mozgás közbeni helyzetváltoztatásáról”. A képeket Párizsban mutatták be, és a XIX. század végének képkészítői nagyon sokat tanultak belőlük. Valaki a következőket mondta, amikor első alkalommal pillantotta meg a felvételeket: „A festészet halott!” A fénykép azonban nem szorította ki a festményeket, inkább egy újfajta látásmódot fejlesztett ki.
8. A sikoly
Edvard Munch norvég festő 1893-ban készült Sikoly című alkotásán az előtérben egy szenvedő alak látható
a ritmikus sárga és vörös sávokkal megfestett alkonyati égbolt háttere előtt. Az ekkor 29 esztendős Munch a következő szavakkal írta le azt az élményt, amely a kép megfestésére ösztönözte: „Fáradt voltam, és beteg… Úgy éreztem, mintha az egész természet sikoltana.” Festményét „a modern élet szorongásai legfájdalmasabb kifejezésének” nevezték: a csontvázszerű arc, a színekből áradó kétségbeesés, az ég hullámzó vonalai mind a belső zavar külső jeleinek tűnnek. Sigmunc Freud nagyjából ugyanebben az időben kezdett a pszichoanalízis kutatásával foglalkozni.
9. A Patyomkin páncélos
Ez a híres kép Szergej Eizenstein szovjet filmművész Patyomkin páncélos című filmjéből (1925) származik: egy asszonyt ábrázol, akire egy kozák kard sújtott le. Az asszony a fekete-tengeri Odessza városának kikötőjéhez vezető lépcsősoron áll, és a Patyomkin fedélzetén zajló lázadást figyeli. A film, és különösen az odesszai lépcső-jelenet a filmbeli vágás újszerű megközelítésének a modellje lett: a vad, lovas kozákokat ábrázoló jelenetek közé a menekülő áldozatokat és a csatahajón zajló eseményeket bemutató képsorokat vágták. Az alkotás mérföldkövet jelentett a modern elbeszélő filmművészetben. A filmből származó állóképek – amelyek gyakran a rendező vázlatai alapján készültek – önmagukban is nagy hatást gyakoroltak a XX. század vizuális művészetére.
10. Ember a holdon
Azok a képek, amelyeken a Holdra lépő amerikai űrhajósok voltak láthatók, 1969. július 21-én járták be a világot. A kicsinynek tűnő Földet ábrázoló felvételekkel együtt rendkívül nagy hatással voltak arra, ahogyan önmagunkra tekintünk, és a korszak tudományos és műszaki eredményeinek legfőbb jelképeivé váltak. A tudományos fantasztikus ezután már soha nem lehetett ugyanolyan, mint azelőtt, és a cowboyok helyett immár az űrhajósok vették át a nagy amerikai hős szerepét. - ©www.tudtad.com
1. A lascaux-i barlangfestmények
2. Kellsi evangeliárium
Ezt a csodálatosan illusztrált kéziratot, amely a négy evangéliumot tartalmazza, ismeretlen szerzetescsoport
készítette Skócia és Írország távoli vidékein, még a VIII. század végén. 340 vastag pergamenlapból áll, amelyek többségét parányi ékszerű képek díszítik – a kora középkori jelképrendszer páratlanul gazdag gyűjteményeként. Máté evangéliumának nyitó oldala négy szárnyas alakot ábrázol: Mátét, az Embert; Márkot, az Oroszlánt, Lukácsot, a Borjút; és Jánost, a Sast.
3. Az Alhambra
4. Ádám teremtése
Michelangelo Buonarroti 1508 és 1512 között egy gigászi freskóval díszítette a római Vatikánban lévő
5. Az udvarhölgyek
Az Udvarhölgyek (Las Meninas) című festményt Diego Velázquez készítette 1656-ban. A kép Velázquez hatalmas, félhomályos, a madridi királyi palotában lévő műtermében ellesett pillanatot ábrázol; főszereplője az ötesztendős Margit hercegnő és két kísérője. Velázquez éppen a király és a királyné kettős arcképét festi – ők a szoba hátsó falán lévő tükörben láthatók. A művész mintegy kipillant alanyaira és nézőire, így a kompozíció központja valahol és festmény előtt helyezkedik el. Sokan „minden idők legmerészebb festői kísérletének” nevezték az alkotást.
6. Marat halála
7. Muybridge lovai
Mielőtt a fényképezés felfedte volna, hogy a vágtató ló lábai egymástól függetlenül mozognak, a művészek „hintalószerűen” ábrázolták ezeket a száguldó állatokat. Az angool Eadweard Muybridge volt az első, akinek az USA-ban, 1878-ban sikerült állófénykép-sorozatot készítenie a „végtagok mozgás közbeni helyzetváltoztatásáról”. A képeket Párizsban mutatták be, és a XIX. század végének képkészítői nagyon sokat tanultak belőlük. Valaki a következőket mondta, amikor első alkalommal pillantotta meg a felvételeket: „A festészet halott!” A fénykép azonban nem szorította ki a festményeket, inkább egy újfajta látásmódot fejlesztett ki.
8. A sikoly
Edvard Munch norvég festő 1893-ban készült Sikoly című alkotásán az előtérben egy szenvedő alak látható
a ritmikus sárga és vörös sávokkal megfestett alkonyati égbolt háttere előtt. Az ekkor 29 esztendős Munch a következő szavakkal írta le azt az élményt, amely a kép megfestésére ösztönözte: „Fáradt voltam, és beteg… Úgy éreztem, mintha az egész természet sikoltana.” Festményét „a modern élet szorongásai legfájdalmasabb kifejezésének” nevezték: a csontvázszerű arc, a színekből áradó kétségbeesés, az ég hullámzó vonalai mind a belső zavar külső jeleinek tűnnek. Sigmunc Freud nagyjából ugyanebben az időben kezdett a pszichoanalízis kutatásával foglalkozni.9. A Patyomkin páncélos
Ez a híres kép Szergej Eizenstein szovjet filmművész Patyomkin páncélos című filmjéből (1925) származik: egy asszonyt ábrázol, akire egy kozák kard sújtott le. Az asszony a fekete-tengeri Odessza városának kikötőjéhez vezető lépcsősoron áll, és a Patyomkin fedélzetén zajló lázadást figyeli. A film, és különösen az odesszai lépcső-jelenet a filmbeli vágás újszerű megközelítésének a modellje lett: a vad, lovas kozákokat ábrázoló jelenetek közé a menekülő áldozatokat és a csatahajón zajló eseményeket bemutató képsorokat vágták. Az alkotás mérföldkövet jelentett a modern elbeszélő filmművészetben. A filmből származó állóképek – amelyek gyakran a rendező vázlatai alapján készültek – önmagukban is nagy hatást gyakoroltak a XX. század vizuális művészetére.
10. Ember a holdon