A véletlen jót-rosszat egyaránt hozhat. Egyes véletlenek megváltoztatták a történelem menetét vagy kegyetlen figyelmeztetőül szolgáltak, mások pedig a haladás vagy a nagy felfedezések előtt nyitották meg az utat.
Eltájolta magát
1492. augusztus 3-án bontott vitorlát a spanyolországi Palos kikötőjében a genovai hajós, Kolumbusz
Kristóf, hogy Santa Maria nevű zászlóshajóján nekivágjon az Atlanti-óceánnak. Izabella királynő pénzelte a vállalkozást, hogy nyugat felé hajózva jussanak el Keletre, a mesés kincsek, a fűszerek és a selyem birodalmába.
Kolumbusz úgy vélte, India nem lehet messzebb hat és fél ezer km-nél. Október 12-én szálltak partra Guanahanin, a Bahamák egyik szigetén (az „Indiákon”, ahogy Kolumbusz hitte), aztán Kuba következett, s végül Quisqueya szigete, amelyet elkereszteltek Hisponiolának. Kolumbusz „az általa az Indiákon felfedezett szigetek alkirályaként és kormányzójaként” tért vissza Spanyolországba, s később még három nyugati útra vállalkozott. 1506-ben úgy halta meg, hogy fel sem fogta, egy „új világot” fedezett fel.
A megrezdült acélmembrán
„Teljesen véletlenül óriási jelentőségű felfedezést tettem… Ma mindenféle áramforrásforrás nélkül sikerült jeleket továbbítanom!” – írta egyik üzlettársának 1875. június 2-án Alexander Bell. Az amerikai Bostonban élő, skót származású fiatal kutató és tanár lelkesedése teljesen érthető volt. Már évek óta foglalkozott az akusztikával, s kereste az elektromos hangtovábbítás lehetőségeit. S most, egy forró délutánon segédjével, Thomas Watsonnal rátalált a megoldásra.
A döntő pillanat akkor következett be, amikor Bell véletlenül a füléhez tartotta az általa kifejlesztett egyik hallgató mágnesezett acélmembránját, épp abban a pillanatban, amikor segédje a másik szobában megpiszkálta a hallgatóval összeköttetésben álló másik membránt. Bell meglepetten ismerte fel Watson membránjának hangját. Nyolc hónappal később Bell az első érthető szavakat mondhatta bele készülékébe. Megszületett hát a telefon, és megkezdődött a személyes kommunikáció forradalma.
Rossz irányba kanyarodott
1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd osztrák főherceg és trónörökös a boszniai hadsereget készült
megszemlélni Szarajevóban. Nyitott autón haladt a városban a feleségével, amikor gránátot hajítottak a kocsija felé. Ferdinánd ragaszkodott a program folytatásához; a sofőr azonban véletlenül rossz helyen kanyarodott, s hirtelen lefékezett.
A közelben ólálkodó Gavrilo Princip szerb terrorista kapott az alkalmon és a kavarodásban két lövéssel megölte a főhercegi párt. Ez a merénylet indította el aztán az I. világháború kitöréséhez vezető eseményeket.
A nyitott ablakon át
1928 szeptemberében egy londoni kórház első emeleti laboratóriumában nyitott ablakok mellett dolgozott Alexander Fleming. Éppen ki akart dobi egy tálka baktériumtenyészetet, amely véletlenül valamilyen penészgombával fertőződött meg, amikor észrevette, hogy a gomba hatására – amelynek spórái a nyitott ablakon szállhattak be – a gennykeltő baktériumok elpusztultak.
Megállapította, hogy ennek a Penicillium notatum nevű penészgombának antibiotikus hatása van, s az elkövetkező évtized alatt másokkal együtt előállította az új gyógyszert, a penicillint. A felfedezés forradalmasította a gyulladásos betegségek kezelését.
Ólmos eső
1986. április 26-án egy rosszul végrehajtott biztonsági próbát követően a Kijev melletti Csernobil
atomerőművének negyedik blokkja felrobbant. Ezer hirosimai bomba sem tudott volna annyi nukleáris szennyeződést a légkörbe lökni, mint amennyi most szétszóródott, megfertőzve a levegőt, a talajt, és megbetegítve emberek tízezreit. Csernobil az egész világ számára bizonyítja: az atomenergiával óvatosabban kell bánni.
Eltájolta magát
 |
| Kolumbusz Kristóf nem jutott el Indiába. |
Kristóf, hogy Santa Maria nevű zászlóshajóján nekivágjon az Atlanti-óceánnak. Izabella királynő pénzelte a vállalkozást, hogy nyugat felé hajózva jussanak el Keletre, a mesés kincsek, a fűszerek és a selyem birodalmába.
Kolumbusz úgy vélte, India nem lehet messzebb hat és fél ezer km-nél. Október 12-én szálltak partra Guanahanin, a Bahamák egyik szigetén (az „Indiákon”, ahogy Kolumbusz hitte), aztán Kuba következett, s végül Quisqueya szigete, amelyet elkereszteltek Hisponiolának. Kolumbusz „az általa az Indiákon felfedezett szigetek alkirályaként és kormányzójaként” tért vissza Spanyolországba, s később még három nyugati útra vállalkozott. 1506-ben úgy halta meg, hogy fel sem fogta, egy „új világot” fedezett fel.
A megrezdült acélmembrán
 |
| Alexander Graham Bell 1892-ben üzembe helyezi a New York-Chicago Telefonvonlat |
A döntő pillanat akkor következett be, amikor Bell véletlenül a füléhez tartotta az általa kifejlesztett egyik hallgató mágnesezett acélmembránját, épp abban a pillanatban, amikor segédje a másik szobában megpiszkálta a hallgatóval összeköttetésben álló másik membránt. Bell meglepetten ismerte fel Watson membránjának hangját. Nyolc hónappal később Bell az első érthető szavakat mondhatta bele készülékébe. Megszületett hát a telefon, és megkezdődött a személyes kommunikáció forradalma.
Rossz irányba kanyarodott
 |
| Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása után elfogják Gavrilo Princip szerb terroristát. |
megszemlélni Szarajevóban. Nyitott autón haladt a városban a feleségével, amikor gránátot hajítottak a kocsija felé. Ferdinánd ragaszkodott a program folytatásához; a sofőr azonban véletlenül rossz helyen kanyarodott, s hirtelen lefékezett.
A közelben ólálkodó Gavrilo Princip szerb terrorista kapott az alkalmon és a kavarodásban két lövéssel megölte a főhercegi párt. Ez a merénylet indította el aztán az I. világháború kitöréséhez vezető eseményeket.
A nyitott ablakon át
 |
| Fleming eredeti feljegyzése és rajza a baktériumtelepeket elpusztító penicillinről. |
Megállapította, hogy ennek a Penicillium notatum nevű penészgombának antibiotikus hatása van, s az elkövetkező évtized alatt másokkal együtt előállította az új gyógyszert, a penicillint. A felfedezés forradalmasította a gyulladásos betegségek kezelését.
 |
| A kutatók levegőből mérik a radio-aktivitás szintjét Csernobil felett az 1986-os katasztrofális robbanás után. |
1986. április 26-án egy rosszul végrehajtott biztonsági próbát követően a Kijev melletti Csernobil
atomerőművének negyedik blokkja felrobbant. Ezer hirosimai bomba sem tudott volna annyi nukleáris szennyeződést a légkörbe lökni, mint amennyi most szétszóródott, megfertőzve a levegőt, a talajt, és megbetegítve emberek tízezreit. Csernobil az egész világ számára bizonyítja: az atomenergiával óvatosabban kell bánni.