Talán a legkedveltebb hazai gyümölcsünk, mégis nehéz csodás tulajdonságai teljében élvezni. A napsütötte érett, illatos magyar kajszi ma már szinte csak közvetlenül a fáról leszedve létezik, a boltokba, piacokra alig jut el - külföldön viszont kapva kapnak rajta.
A köznyelvben sárgabaracknak nevezett kajszi (Prunus armeniaca) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa termése, a szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona. Latin nevében az „armeniaca” arra utal, hogy a selyemúton az örmények közvetítésével jutott el Európába, egészen a Földközi-tenger térségéig.Bár már honfoglaló őseink is ismerték apró termésű, vas ősét, a mostani fajtákat csak a török hódoltság idején kezdték termeszteni.
A második világháború előtt az ország gyümölcstermésének egyhatodát a kajszi adta. Manapság termesztése méltatlanul visszaszorult, talán mert fajtától függően június végétől, július elejétől augusztus elejéig csupán 2-3 hétig terem, szüretelése, szállítása, tárolása, értékesítése bonyolult és pénzigényes, a vesztés pedig jelentős.
A 4-7 m magasra növő, víz- és melegigényes sárgabarackfa tőlünk északabbra nemigen marad meg, nálunk azonban akár 90 évig is elél. Évente átlagosan 100-120 kg gyümölcsöt hoz a rövid érési időszakban, bár nem minden évben terem egyformán. Kora tavasszal, amikor fehéren virágzik, a fagyok komoly kárt tehetnek benne.
Gyümölcse gömbölyű vagy kissé lapított, egy barázdával a közepén. Héja bársonyos, narancsos sárga, a Nap felé forduló oldalon bíborszínű, az őszibarack szőrénél finomabb, selymes-bársonyos tapintású pelyhekkel. Illata jellegzetes, megérett húsa krémesen lágy, édes, héja fanyarabb, savanykásabb. Csonthéjas magja sima, a szélén barázdált.
Szeretjük, mert serkentőleg hat
• A gyümölcs 85 százaléka víz, szénhidráttartalma 8,5 százalék körüli, 100 g barack energiatartalma 44-51 kcal.
• A- és C-vitamin-tartalma igen magas. Két három szem elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin-igényünket, ami késlelteti az időskori látásromlást, érvédő hatású, kedvezően hat a zsíranyagcserére és a máj méregtelenítő működésére.
• A természetes antioxidánsok közül likopint és flavonoidokat tartalmaz, színét a béta-karotin adja, amely a szervezetben alakul át A-vitaminná. Ezek a vegyületek gyulladáscsökkentő és – mivel közömbösítik a szervezetben felszabaduló káros szabad gyököket – rákmegelőző hatásúak.
• Hasznos niacin- és folsavforrás. A benne lévő kénnek köszönheti jellegzetes, fanyarédes ízét. Napi káliumigényünket 10 dkg sárgabarack bőven fedezi. Található benne még kalcium, foszfor és sok más fontos elem.
• Jó élelmirost-forrás (3,6 g/100 g), ezért friss és aszalt formában is enyhe hashajtó. Immunerősítő és stresszoldó hatása miatt gyors idegnyugtató.
Nem szeretjük, mert keresztallergiát okozhat
• Az allergiára hajlamos egyéneknél a barack keresztallergiát válthat ki: ilyen például asz őszibarack-sárgabarack-szilva-cseresznye keresztallergia vagy az őszibarack-sárgabarack-szilva-banán és fűfélék vagy a nyírpollen jelenléte melletti keresztallergia. Jelentkezhet paradicsom-sárgabarack-őszibarack és főpollen jelenléte esetén is.
• Cukorbetegeknek nem ajánlott a magas szénhidráttartalmú aszalt barack fogyasztása, a friss gyümölcs viszont annál inkább.
• A megtört mag bele nagy mennyiségben fogyasztva arzén- és ciántartalma miatt életveszélyes mérgezést okozhat. A kesernyés magokból nem szabad pár szemnél többet enni, az édes magok viszont ártalmatlanok.
Szépít, mert fiatalít
Már a jelzői is összekapcsolódnak a szépséggel: a hamvas, bársonyos, finom, üde sárgabarack, valamint a magja valóban jó hatással van a bőrre, a hajra és a körömre.
• Bőrfiatalító hatást tulajdonítanak neki, mert magjának olaja zsírsavakban gazdag, természetes módon regenerálja a bőrt, a kötőszöveteket, ezért hidratáló készítményekben, tusfürdőkben, bőrradírokban és egyéb kozmetikai termékekben is felhasználják.
• Kéntartalma a bőrt simává és fiatalossá teszi. Belsőleg, élelmiszerként fogyasztva megoldja a szervezet kénpótlását. Megfelelő mennyiségű kén hiányában a haj elvékonyodik, a köröm törékennyé válik.
• Különösen kedvelt alapanyag szemránckrémekhez, a szem alatti karikák eltüntetésére. A sárgabarackos „arc lifting” kisimítja a petyhüdt, kontúrtalan, megereszkedett bőrt, habkrémként azonnal hidratál, táplál, feltölti vitaminokkal a normál (nem érzékeny) bőrt. A magból préseléssel előállított és finomított zsíros olaj viszont alkalmas valamennyi bőrtípus, különösen a száraz, érzékeny, gyulladásra hajlamos bőr kezelésére és a korai öregedései tünetek megelőzésére javasolják.
• Masszázsolajként a terhességi csíkok megelőzésére használják.
Konyhai felhasználása
Nyersen a legfinomabb és a legegészségesebb, de az érési időszak után a friss gyümölcs helyes tárolással
egy-két hétig méh eltartható.
Hibátlan, barna foltok nélküli szemeket vásároljunk! A sárgabarackot gyakran éretlenül szedik le, amikor még egyáltalán nem édes, viszont kemény, jobban bírja a szállítást – ilyen állapotban azonban csak befőttnek alkalmas. A megvásárolt barack elfogyasztásával és feldolgozásával nem szabad várni, mert utánérő, ezért még az éretlen szemek is gyorsan megpuhulnak, szottyadtak lesznek, és már csak lekvárnak jók
Lekvár vagy dzsem készítésekor viszont a vízben oldódó vitaminok – elsősorban a C-vitamin – koncentrációja erősen csökken. Gyorsfogyasztás és aszalás során kevésbé károsodik az érett gyümölcs: nedvességtartalma jó részét elveszíti, de szárazanyag-tartalma nő, és így hosszú ideig eltartható.
Az aszalt barack rostanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag marad, ám megnő az energia- és szénhidrát (gyümölcscukor)-tartalma. A nem tartósított , erjedésnek indult friss barackból a szeszipar pálinkát állít elő, mandulához hasonló ízű magjából pedig az édesiparban a marcipánhoz hasonló és azt helyettesítő perszipán készül.
B17 vitamin - pro és kontra
A Kína és Pakisztán határán élő hunza népcsoport tagjai állítólag a sárgabaracknak köszönhetik matuzsálemi életkorukat és jó egészségüket. Nagy becsben tartják ezt az egyetlen megtermő gyümölcsüket: aszalt sárgabarackkal édesítenek, főzőolajukat a kajszi édes magjából hideg préseléssel nyerik, a magbél szárított pora pedig univerzális gyógyszerüknek számít.
Dr. Robert McCarrison brit orvos az amerikai orvosszövetség lapjában 1922-ben ezt írta: „A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarackligetek vannak. A sárgabarackot napon szárítják, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják. A nők bőre feltűnően sima még idősebb korban is, 15-20 évvel fiatalabbnak tűnnek, mint más vidéken élő asszonyok”.
A feltételezések szerint mindezeket az előnyöket a sárgabarack magjában található B17-vitaminnak köszönhetik, amely megfelelő mennyiségben gátolja a sejtek rákos elváltozását, ezért különféle formákban rákellenes gyógyszerként terjesztik. Ilyen vitamin azonban a nemzetközi orvostársadalom nem ismer és nem ismer el.
A B17vitamin (laetril, amigdalin) megnevezésű készítményeket sem az Országos Gyógyszerészeti Intézet, sem az EU nem engedélyezi gyógyszerként, de még gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítményként sem. Clanidtartalma miatt az Egyesült Államokban kifejezetten toxikusnak minősítették.
A köznyelvben sárgabaracknak nevezett kajszi (Prunus armeniaca) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa termése, a szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona. Latin nevében az „armeniaca” arra utal, hogy a selyemúton az örmények közvetítésével jutott el Európába, egészen a Földközi-tenger térségéig.Bár már honfoglaló őseink is ismerték apró termésű, vas ősét, a mostani fajtákat csak a török hódoltság idején kezdték termeszteni.
A második világháború előtt az ország gyümölcstermésének egyhatodát a kajszi adta. Manapság termesztése méltatlanul visszaszorult, talán mert fajtától függően június végétől, július elejétől augusztus elejéig csupán 2-3 hétig terem, szüretelése, szállítása, tárolása, értékesítése bonyolult és pénzigényes, a vesztés pedig jelentős.
A 4-7 m magasra növő, víz- és melegigényes sárgabarackfa tőlünk északabbra nemigen marad meg, nálunk azonban akár 90 évig is elél. Évente átlagosan 100-120 kg gyümölcsöt hoz a rövid érési időszakban, bár nem minden évben terem egyformán. Kora tavasszal, amikor fehéren virágzik, a fagyok komoly kárt tehetnek benne.
Gyümölcse gömbölyű vagy kissé lapított, egy barázdával a közepén. Héja bársonyos, narancsos sárga, a Nap felé forduló oldalon bíborszínű, az őszibarack szőrénél finomabb, selymes-bársonyos tapintású pelyhekkel. Illata jellegzetes, megérett húsa krémesen lágy, édes, héja fanyarabb, savanykásabb. Csonthéjas magja sima, a szélén barázdált.
Szeretjük, mert serkentőleg hat
• A gyümölcs 85 százaléka víz, szénhidráttartalma 8,5 százalék körüli, 100 g barack energiatartalma 44-51 kcal.
• A- és C-vitamin-tartalma igen magas. Két három szem elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin-igényünket, ami késlelteti az időskori látásromlást, érvédő hatású, kedvezően hat a zsíranyagcserére és a máj méregtelenítő működésére.
• A természetes antioxidánsok közül likopint és flavonoidokat tartalmaz, színét a béta-karotin adja, amely a szervezetben alakul át A-vitaminná. Ezek a vegyületek gyulladáscsökkentő és – mivel közömbösítik a szervezetben felszabaduló káros szabad gyököket – rákmegelőző hatásúak.
• Hasznos niacin- és folsavforrás. A benne lévő kénnek köszönheti jellegzetes, fanyarédes ízét. Napi káliumigényünket 10 dkg sárgabarack bőven fedezi. Található benne még kalcium, foszfor és sok más fontos elem.
• Jó élelmirost-forrás (3,6 g/100 g), ezért friss és aszalt formában is enyhe hashajtó. Immunerősítő és stresszoldó hatása miatt gyors idegnyugtató.
Nem szeretjük, mert keresztallergiát okozhat
• Az allergiára hajlamos egyéneknél a barack keresztallergiát válthat ki: ilyen például asz őszibarack-sárgabarack-szilva-cseresznye keresztallergia vagy az őszibarack-sárgabarack-szilva-banán és fűfélék vagy a nyírpollen jelenléte melletti keresztallergia. Jelentkezhet paradicsom-sárgabarack-őszibarack és főpollen jelenléte esetén is.
• Cukorbetegeknek nem ajánlott a magas szénhidráttartalmú aszalt barack fogyasztása, a friss gyümölcs viszont annál inkább.
• A megtört mag bele nagy mennyiségben fogyasztva arzén- és ciántartalma miatt életveszélyes mérgezést okozhat. A kesernyés magokból nem szabad pár szemnél többet enni, az édes magok viszont ártalmatlanok.
Szépít, mert fiatalít
Már a jelzői is összekapcsolódnak a szépséggel: a hamvas, bársonyos, finom, üde sárgabarack, valamint a magja valóban jó hatással van a bőrre, a hajra és a körömre.
• Bőrfiatalító hatást tulajdonítanak neki, mert magjának olaja zsírsavakban gazdag, természetes módon regenerálja a bőrt, a kötőszöveteket, ezért hidratáló készítményekben, tusfürdőkben, bőrradírokban és egyéb kozmetikai termékekben is felhasználják.
• Kéntartalma a bőrt simává és fiatalossá teszi. Belsőleg, élelmiszerként fogyasztva megoldja a szervezet kénpótlását. Megfelelő mennyiségű kén hiányában a haj elvékonyodik, a köröm törékennyé válik.
• Különösen kedvelt alapanyag szemránckrémekhez, a szem alatti karikák eltüntetésére. A sárgabarackos „arc lifting” kisimítja a petyhüdt, kontúrtalan, megereszkedett bőrt, habkrémként azonnal hidratál, táplál, feltölti vitaminokkal a normál (nem érzékeny) bőrt. A magból préseléssel előállított és finomított zsíros olaj viszont alkalmas valamennyi bőrtípus, különösen a száraz, érzékeny, gyulladásra hajlamos bőr kezelésére és a korai öregedései tünetek megelőzésére javasolják.
• Masszázsolajként a terhességi csíkok megelőzésére használják.
Konyhai felhasználása
Nyersen a legfinomabb és a legegészségesebb, de az érési időszak után a friss gyümölcs helyes tárolással
Hibátlan, barna foltok nélküli szemeket vásároljunk! A sárgabarackot gyakran éretlenül szedik le, amikor még egyáltalán nem édes, viszont kemény, jobban bírja a szállítást – ilyen állapotban azonban csak befőttnek alkalmas. A megvásárolt barack elfogyasztásával és feldolgozásával nem szabad várni, mert utánérő, ezért még az éretlen szemek is gyorsan megpuhulnak, szottyadtak lesznek, és már csak lekvárnak jók
Lekvár vagy dzsem készítésekor viszont a vízben oldódó vitaminok – elsősorban a C-vitamin – koncentrációja erősen csökken. Gyorsfogyasztás és aszalás során kevésbé károsodik az érett gyümölcs: nedvességtartalma jó részét elveszíti, de szárazanyag-tartalma nő, és így hosszú ideig eltartható.
Az aszalt barack rostanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag marad, ám megnő az energia- és szénhidrát (gyümölcscukor)-tartalma. A nem tartósított , erjedésnek indult friss barackból a szeszipar pálinkát állít elő, mandulához hasonló ízű magjából pedig az édesiparban a marcipánhoz hasonló és azt helyettesítő perszipán készül.
B17 vitamin - pro és kontra
A Kína és Pakisztán határán élő hunza népcsoport tagjai állítólag a sárgabaracknak köszönhetik matuzsálemi életkorukat és jó egészségüket. Nagy becsben tartják ezt az egyetlen megtermő gyümölcsüket: aszalt sárgabarackkal édesítenek, főzőolajukat a kajszi édes magjából hideg préseléssel nyerik, a magbél szárított pora pedig univerzális gyógyszerüknek számít.
Dr. Robert McCarrison brit orvos az amerikai orvosszövetség lapjában 1922-ben ezt írta: „A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarackligetek vannak. A sárgabarackot napon szárítják, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják. A nők bőre feltűnően sima még idősebb korban is, 15-20 évvel fiatalabbnak tűnnek, mint más vidéken élő asszonyok”.
A feltételezések szerint mindezeket az előnyöket a sárgabarack magjában található B17-vitaminnak köszönhetik, amely megfelelő mennyiségben gátolja a sejtek rákos elváltozását, ezért különféle formákban rákellenes gyógyszerként terjesztik. Ilyen vitamin azonban a nemzetközi orvostársadalom nem ismer és nem ismer el.
A B17vitamin (laetril, amigdalin) megnevezésű készítményeket sem az Országos Gyógyszerészeti Intézet, sem az EU nem engedélyezi gyógyszerként, de még gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítményként sem. Clanidtartalma miatt az Egyesült Államokban kifejezetten toxikusnak minősítették.