Az ésszerűen kialakított lakótér gondolata már a Nyugatot is meghódította. Vajon mi húzódik meg a harmóniáról, a jólétről és a hosszú életről szóló ősi kínai tanítás, a feng shui hátterében?
Az ártó energiák létezését hangoztató ősi kínai tanítás szorongással töltötte el Hongkong, az egykori brit nagygyarmat utolsó brit kormányzóját. A kommunista pekingi kormány vezette Bank of China új épületének bántóan élesre tervezett sarka ugyanis fenyegetően meredt rezidenciája felé. A brit kormányzónak nem maradt más választás, nyomban földgátat emeltetett palotája elé, hogy eltérítse az épület sarka felől sugárzó ártó energiát.
Őfelsége képviselője nagyon is józan embert volt, aki nem sokat adott holmi babonákra, de mit lehet tudni… Végül is előfordulhat, hogy van valami igazság a feng shui, azaz „a térrendezés bölcsességéről” szóló, az elmúlt néhány évben nálunk is egyre több követőre talált tanítás évezredes szabályaiban.
A feng shui alapelve ugyanis megdöbbentő hasonlóságot mutat a pszichológia, a geológia és az építészetbiológia tudományosan alátámasztott ismereteivel. Ez az ősi tudomány Kínában és a nyugati országokban is egyre inkább külön foglalkozási ágként jelenik meg, és sokak számára biztosít munkát és megélhetést.
Az ártalmas energiák távol tartása
Hongkong a feng shui szabályait követő építészeti megoldások kincsestára. A legtehetősebb üzletemberek és politikusok villái például az előkelő Mount Davis negyedben csak zegzugos, a hegyoldalra felkúszó, kanyargós utcákon és lépcsőkön keresztül közelíthetők meg. Az újonnan terjedő tanok szerint ugyanis csak így lehet kivédeni a negatív energiák áramlását, mivel az egyenes utak szinte hívogatják azokat, hogy pusztító hatásukat kifejtsék a házak között.
A lágyan kanyargó utak azonban – s erről még az amúgy igen józan gondolkodású kínaiak is meg vannak győződve – távol tartják az ártalmas energiákat, és megvédik a házat a gonosz szellemtől. Ha pedig a káros energia mégis eljutna egészen a házig, a nyolcsszögletű báguatükör még mindig távol tartja azt.
Jin és jang
Mi is tulajdonképpen a feng shui lényege és értelme? Mint gyakorlatilag valamennyi távol-keleti tanításban, úgy ebben a filozófiai világképben is a jin és a jang, a pozitív és a negatív energia, valamint az elemek mindent átfogó rendszere játssza a központi szerepet.
A távol-keleti filozófiák és vallások szerint a Föld és rajta minden élet a csí, a pozitív életenergia folyamatos, harmonikus áramlása révén keletkezett, és csak akkor marad fenn, ha ez az energia állandóan átfolyik rajta. Ha az energiaáramlást megszakítják vagy egyéb módon megzavarják, ez betegségek és más káros tényezők keletkezéséhez vezet. A negatív energiát sának nevezik.
A feng shui szó szerinti jelentése: szél és víz. Sok ezer nemzedék élettapasztalata rejlik e tanításban. Némelyik szabálya meglepően egyszerű és közérthető; például azt hangoztatja, hogy a házakat lehetőleg mindig a terep kiemelkedő részére kell építeni. E felismerés abban a tapasztalatban gyökeredzik, hogy Kína jelentős területét időtlen idők óta pusztító árvizek sújtják, s ezért a legjobb védelmet az biztosítja, ha a ház minél magasabban áll.
„A sárkány lehelete”
Más szabályok viszont távol állnak az európai ember gondolkodásmódjától. Számunkra már a csí mibenléte és tulajdonságai is nehezen értelmezhetők. A mindenre kiterjedő életenergiát „a sárkány lehelete” metaforával szoktál körülírni, mivel a sárkányt a kínaiak a legfőbb szerencsehozónak tartják.
Azt talán még elfogadjuk, hogy a sárkány lehelete egyenes irányban és zavaró szűkületektől mentes úton árad a legjobban. Ám arra már nem találunk ésszerű magyarázatot, miért épp északról délre áramlik a szerencse, s miként védi meg az északi hegyeket az ártó szellemektől.
Ami megmagyarázhatatlan
A talányos magyarázatok ellenére már nálunk is megjelentek az „ingások”, azaz földsugárzás-kutatók, akiknek tanácsát alkalomadtán még a szigorúan természettudományos gondolkodásmódon nevelkedett menedzserek is kikérik, ha például föld alatti vízeret kell keresni kútfúráshoz.
Viszont továbbra is megmagyarázhatatlan, hogy milyen mechanizmus alapján működik a vízforrást kereső inga, és hogy miért alszanak az emberek sok esetben jobban, ha egy a padlóba ágyazott kis rézdrót semlegesíti az ágyuk alatt húzódó – ám tudományos eszközökkel kimutathatatlan – zavaró mezőt.
Mellesleg az ősi kínai tanok szerint a csí áramlása is föld alatti vízfolyásokat, illetve mágneses mezőket követ. Itt egy újabb, a honkongi városrendezésből vett példát említhetünk. A Victoria-hegy csúcsáról a feng shui ismeretei szerint öt úgynevezett sárkányvonal fut a kikötő, a nagyváros központja felé. Ezért a legfontosabb épületeket tudatosan e vonalak mentén építették, annak ellenére, hogy itt a telekárak még a hongkongi viszonyokhoz képes is csillagászati magasságokba emelkedtek. A már említett Bank of Chine és a kormányzói palota épületén kívül e vonalak mentén épült például a tőzsde, sok más üzletház és néhány minisztérium is.
Szabad utat a sárkánynak
Egy feng shui-tanácsadó keresztülvitte, hogy a szintén az egyik sárkányvonalon álló Regent szálló előcsarnokát üvegből és acélból építsék, mert állítólag ezen az úton jár a sárkány a kikötőbe fürdeni, és ha a betonfalak e ténykedésében megakadályozzák, az beláthatatlan következményekkel járna a szálloda vendégeire és személyzetére nézve.
Meglepő az is, amit a feng shui egyik mestere a szingapúri Hyatt szállóban kieszközölt. Meglátása szerint amiatt, hogy a szálloda bejárata, hallja és recepciója párhuzamosan épült az utcafronttal, az ártalmas energiák beáramolhattak, és tönkretették a szálloda „bőség és gazdagság” területét. Mindennek fatális következményeként pedig a szálloda sok szobája üresen áll. A mester tanácsai szerint az egész épületrészt átépítették, s a szálloda azóta virágzik.
A mérvadó bágua
A vízerek, az elektromágneses mezők és az égtájak meghatározásán kívül a bágua jelentős szerepet játszik a lakóterek kialakításában is. A bágua tulajdonképpen egy kilenc mezőre felosztott négyzet. Mindegyik mező az élet egy-egy fontos területének felel meg. A lakótér adott részének elrendezése ezekre az életterületekre lesz hatással.
A középső mezőben található az energiaközpont, a külső négyszögekben pedig olyan, mindannyiunk számára fontos értékek, mint jólét, hírnév, szerelem-párkapcsolat-kapcsolatok, gyermekek-alkotóerő, barátok-segítőkész emberek, karrier, tudás, család, egészség
A feng shui mestereinek művészetéhez tartozik a lakó-, illetve dolgozóhelyiségek olyan tudatos megtervezése, hogy azok elrendezése, funkciói összhangban legyenek a báguával. A tervezéskor mindig a bejárati ajtó jelenti a kiindulópontot, amelynek a tudás, a karrier vagy a barátok négyszögébe kell esnie.
Miért fontos az ajtó?
A lakóterek kialakítása során ügyelni kell bizonyos szabályokra. Az ajtó például nem lehet szemben az ablakkal, mert akkor az ott belépő csí gyorsan kiáramlik a helyiségből, és nem tudja kifejteni pozitív hatását. Ha ez a térrendezési elv mégsem valósítható meg, akkor legalább egy szélcsengőt, egy zászlócskát vagy valami hasonló dolgot kell az ablak elé akasztanunk, ezek a tárgyak ugyanis szétoszlatják az energiát az egész szobában.
Alapszabály az is, hogy a ház vagy a lakás bejárati ajtaja ne nyíljon közvetlenül egy átellenes falfelületre, mert az leblokkolja az energia szabad áramlását. A hálószobában pedig a feng shui szerint az ágy nem állhat az ajtóval szemben, mivel az nyugtalanságot és idegességet okoz, és alvászavarokat idézhet elő.
Ugyanakkor, ha nem látjuk az ajtót, nem érezzük magunkat biztonságban. Tehát ügyelnünk kell arra, hogy ha nem is pont szemből, de mégis rálássunk az ajtóra. A legjobb megoldás, ha a szoba bejárata mellé tesszük az ágyat, így mire odaért a csí, már kellőképpen lecsillapodott, és az ajtót is szemmel tudjuk tartani.
A feng shui a munkahelyek számára is előír bizonyos alapszabályokat, annak érdekében, hogy munka után frissen és kipihenten mehessünk haza. Az íróasztalt például úgy kell elhelyezni, hogy láthassuk az ajtót. Ha ugyanis az ajtó a hátunk mögött található, nem érhet el hozzánk a csí, értékes életenergia megy veszendőbe, és döcögve halad a munka. Amennyiben viszont az íróasztal keresztben áll egy sarokban, így a sarkot valamivel (szalagok, álfal) ki kell „párnázni”, különben megreked az energia, hátfájást és egyéb panaszokat okozva.
Minként már említettük, a feng shui számos szabálya nehezen érhető az európai kultúrkörben felnőtt emberek számára, mivel nem ismerjük az energiaáramlás mindenre kiterjedő és számunkra idegen rendszerét.
Az öt elem
Az európai kultúra négy elemet ismert: a tüzet, a földet, a vizet és a levegőt. Kínában vsizont öt elem alkotja a hagyományos rendszert: fa, tűz, föld, fém és víz. A fa a tavasz és a növekedés jelképe, és zöld színnel, az égtájak közül pedig a kelettel azonosítják. A tűz jelenti a nyarat, a delet és a vöröset, valamint a maximális energiát.
A föld a nyárutóban, a nyárban és az őszben, a színek közül a sárgában és a barnában, a fogalmak szintjén a nyugalomban, az oltalomban és az állandóságban jelenik meg. A fém az ősz szimbóluma, égtájként a nyugat megjelenési formája, a fejér és a pasztell színárnyalatok, valamint a lelki gazdagság és a jólát kifejeződése. Végezetül a vízhez mint őselemhez sötét tónus, az észak mint égtáj, és valamennyi érzelem.
Az életvitel és a térrendezés 3000 éves szabályai
Kínában idestova 3000 éve a feng shui szabályai szerint építik fel a házakat és alakítják ki a termőföldeket. Ez a térrendezési művészet körülbelül 2000 évvel ezelőtt vált átfogó tanítássá.
A feng shui mestereinek a kínai mitológia és filozófia alapos ismereti mellett mindenekelőtt földrajzi, geológiai és csillagászati tudást kellett elsajátatínaiuk ahhoz, hogy valóban használható tanácsokat adhassanak arról, miként áramlik a pozitív enerfia, a csí, és hogyan tehető ártalmatlanná a negatív, a sá. A feng shui tanait követőknek ugyanis szilárd meggyőződésük, hogy csakis így érhető el a boldogság, a jólét és a hosszú élet, illetve így hárítható el a betegség és a szerencsétlenség.
A kínai gondolkodásmód természetéből fakad, hogy még az elhunytakra is gondolnak, a végső nyugalom helyszínének kialakításánál is figyelmbe vesznek bizonyos alapelveket. A temetőket dombos terepre tervezik, ahol harmonikusan áramlik a csi, és pozitív hatást fejt ki a shui, vagyis a víz.
Az ártó energiák létezését hangoztató ősi kínai tanítás szorongással töltötte el Hongkong, az egykori brit nagygyarmat utolsó brit kormányzóját. A kommunista pekingi kormány vezette Bank of China új épületének bántóan élesre tervezett sarka ugyanis fenyegetően meredt rezidenciája felé. A brit kormányzónak nem maradt más választás, nyomban földgátat emeltetett palotája elé, hogy eltérítse az épület sarka felől sugárzó ártó energiát.
Őfelsége képviselője nagyon is józan embert volt, aki nem sokat adott holmi babonákra, de mit lehet tudni… Végül is előfordulhat, hogy van valami igazság a feng shui, azaz „a térrendezés bölcsességéről” szóló, az elmúlt néhány évben nálunk is egyre több követőre talált tanítás évezredes szabályaiban.
A feng shui alapelve ugyanis megdöbbentő hasonlóságot mutat a pszichológia, a geológia és az építészetbiológia tudományosan alátámasztott ismereteivel. Ez az ősi tudomány Kínában és a nyugati országokban is egyre inkább külön foglalkozási ágként jelenik meg, és sokak számára biztosít munkát és megélhetést.
Az ártalmas energiák távol tartása
Hongkong a feng shui szabályait követő építészeti megoldások kincsestára. A legtehetősebb üzletemberek és politikusok villái például az előkelő Mount Davis negyedben csak zegzugos, a hegyoldalra felkúszó, kanyargós utcákon és lépcsőkön keresztül közelíthetők meg. Az újonnan terjedő tanok szerint ugyanis csak így lehet kivédeni a negatív energiák áramlását, mivel az egyenes utak szinte hívogatják azokat, hogy pusztító hatásukat kifejtsék a házak között.
A lágyan kanyargó utak azonban – s erről még az amúgy igen józan gondolkodású kínaiak is meg vannak győződve – távol tartják az ártalmas energiákat, és megvédik a házat a gonosz szellemtől. Ha pedig a káros energia mégis eljutna egészen a házig, a nyolcsszögletű báguatükör még mindig távol tartja azt.
Jin és jang
Mi is tulajdonképpen a feng shui lényege és értelme? Mint gyakorlatilag valamennyi távol-keleti tanításban, úgy ebben a filozófiai világképben is a jin és a jang, a pozitív és a negatív energia, valamint az elemek mindent átfogó rendszere játssza a központi szerepet.
A távol-keleti filozófiák és vallások szerint a Föld és rajta minden élet a csí, a pozitív életenergia folyamatos, harmonikus áramlása révén keletkezett, és csak akkor marad fenn, ha ez az energia állandóan átfolyik rajta. Ha az energiaáramlást megszakítják vagy egyéb módon megzavarják, ez betegségek és más káros tényezők keletkezéséhez vezet. A negatív energiát sának nevezik.
A feng shui szó szerinti jelentése: szél és víz. Sok ezer nemzedék élettapasztalata rejlik e tanításban. Némelyik szabálya meglepően egyszerű és közérthető; például azt hangoztatja, hogy a házakat lehetőleg mindig a terep kiemelkedő részére kell építeni. E felismerés abban a tapasztalatban gyökeredzik, hogy Kína jelentős területét időtlen idők óta pusztító árvizek sújtják, s ezért a legjobb védelmet az biztosítja, ha a ház minél magasabban áll.
„A sárkány lehelete”
Más szabályok viszont távol állnak az európai ember gondolkodásmódjától. Számunkra már a csí mibenléte és tulajdonságai is nehezen értelmezhetők. A mindenre kiterjedő életenergiát „a sárkány lehelete” metaforával szoktál körülírni, mivel a sárkányt a kínaiak a legfőbb szerencsehozónak tartják.
 |
| A bágua felfedi az egyensúlya zavarait A feng shui az energiák egyensúlyba hozásának ősi kínai művészete, amelynek célja, hogy megteremtse az ember, épületek és a tájak harmonikus egységét. A jó energia, vagyis a csí áramlásának ábrázolására szolgál a bágua, az épület alaprajzára helyezendő, nyolc úgynevezett "házból" álló sablon. Ha a bágua valamely részegysége a lakásunkban nem megfelelő elrendezésű, akkor gondok léphetnek fel életünk hozzá kapcsolódó területén. |
Ami megmagyarázhatatlan
A talányos magyarázatok ellenére már nálunk is megjelentek az „ingások”, azaz földsugárzás-kutatók, akiknek tanácsát alkalomadtán még a szigorúan természettudományos gondolkodásmódon nevelkedett menedzserek is kikérik, ha például föld alatti vízeret kell keresni kútfúráshoz.
Viszont továbbra is megmagyarázhatatlan, hogy milyen mechanizmus alapján működik a vízforrást kereső inga, és hogy miért alszanak az emberek sok esetben jobban, ha egy a padlóba ágyazott kis rézdrót semlegesíti az ágyuk alatt húzódó – ám tudományos eszközökkel kimutathatatlan – zavaró mezőt.
Mellesleg az ősi kínai tanok szerint a csí áramlása is föld alatti vízfolyásokat, illetve mágneses mezőket követ. Itt egy újabb, a honkongi városrendezésből vett példát említhetünk. A Victoria-hegy csúcsáról a feng shui ismeretei szerint öt úgynevezett sárkányvonal fut a kikötő, a nagyváros központja felé. Ezért a legfontosabb épületeket tudatosan e vonalak mentén építették, annak ellenére, hogy itt a telekárak még a hongkongi viszonyokhoz képes is csillagászati magasságokba emelkedtek. A már említett Bank of Chine és a kormányzói palota épületén kívül e vonalak mentén épült például a tőzsde, sok más üzletház és néhány minisztérium is.
Szabad utat a sárkánynak
Egy feng shui-tanácsadó keresztülvitte, hogy a szintén az egyik sárkányvonalon álló Regent szálló előcsarnokát üvegből és acélból építsék, mert állítólag ezen az úton jár a sárkány a kikötőbe fürdeni, és ha a betonfalak e ténykedésében megakadályozzák, az beláthatatlan következményekkel járna a szálloda vendégeire és személyzetére nézve.
Meglepő az is, amit a feng shui egyik mestere a szingapúri Hyatt szállóban kieszközölt. Meglátása szerint amiatt, hogy a szálloda bejárata, hallja és recepciója párhuzamosan épült az utcafronttal, az ártalmas energiák beáramolhattak, és tönkretették a szálloda „bőség és gazdagság” területét. Mindennek fatális következményeként pedig a szálloda sok szobája üresen áll. A mester tanácsai szerint az egész épületrészt átépítették, s a szálloda azóta virágzik.
A mérvadó bágua
A vízerek, az elektromágneses mezők és az égtájak meghatározásán kívül a bágua jelentős szerepet játszik a lakóterek kialakításában is. A bágua tulajdonképpen egy kilenc mezőre felosztott négyzet. Mindegyik mező az élet egy-egy fontos területének felel meg. A lakótér adott részének elrendezése ezekre az életterületekre lesz hatással.
A középső mezőben található az energiaközpont, a külső négyszögekben pedig olyan, mindannyiunk számára fontos értékek, mint jólét, hírnév, szerelem-párkapcsolat-kapcsolatok, gyermekek-alkotóerő, barátok-segítőkész emberek, karrier, tudás, család, egészség
A feng shui mestereinek művészetéhez tartozik a lakó-, illetve dolgozóhelyiségek olyan tudatos megtervezése, hogy azok elrendezése, funkciói összhangban legyenek a báguával. A tervezéskor mindig a bejárati ajtó jelenti a kiindulópontot, amelynek a tudás, a karrier vagy a barátok négyszögébe kell esnie.
Miért fontos az ajtó?
A lakóterek kialakítása során ügyelni kell bizonyos szabályokra. Az ajtó például nem lehet szemben az ablakkal, mert akkor az ott belépő csí gyorsan kiáramlik a helyiségből, és nem tudja kifejteni pozitív hatását. Ha ez a térrendezési elv mégsem valósítható meg, akkor legalább egy szélcsengőt, egy zászlócskát vagy valami hasonló dolgot kell az ablak elé akasztanunk, ezek a tárgyak ugyanis szétoszlatják az energiát az egész szobában.
 |
| Feng shui ház A Repulse Bay mellett álló apartmanház Hongkong egyik leghíresebb, feng shui szellemében tervezett építménye. A mérnökök egy nagy lyuknak is helyet hagytak az épületben, hogy a ház mögötti hegyekben lakozó sárkánynak szabad kilátása legyen a tengerre. |
Ugyanakkor, ha nem látjuk az ajtót, nem érezzük magunkat biztonságban. Tehát ügyelnünk kell arra, hogy ha nem is pont szemből, de mégis rálássunk az ajtóra. A legjobb megoldás, ha a szoba bejárata mellé tesszük az ágyat, így mire odaért a csí, már kellőképpen lecsillapodott, és az ajtót is szemmel tudjuk tartani.
A feng shui a munkahelyek számára is előír bizonyos alapszabályokat, annak érdekében, hogy munka után frissen és kipihenten mehessünk haza. Az íróasztalt például úgy kell elhelyezni, hogy láthassuk az ajtót. Ha ugyanis az ajtó a hátunk mögött található, nem érhet el hozzánk a csí, értékes életenergia megy veszendőbe, és döcögve halad a munka. Amennyiben viszont az íróasztal keresztben áll egy sarokban, így a sarkot valamivel (szalagok, álfal) ki kell „párnázni”, különben megreked az energia, hátfájást és egyéb panaszokat okozva.
Minként már említettük, a feng shui számos szabálya nehezen érhető az európai kultúrkörben felnőtt emberek számára, mivel nem ismerjük az energiaáramlás mindenre kiterjedő és számunkra idegen rendszerét.
Az öt elem
Az európai kultúra négy elemet ismert: a tüzet, a földet, a vizet és a levegőt. Kínában vsizont öt elem alkotja a hagyományos rendszert: fa, tűz, föld, fém és víz. A fa a tavasz és a növekedés jelképe, és zöld színnel, az égtájak közül pedig a kelettel azonosítják. A tűz jelenti a nyarat, a delet és a vöröset, valamint a maximális energiát.
A föld a nyárutóban, a nyárban és az őszben, a színek közül a sárgában és a barnában, a fogalmak szintjén a nyugalomban, az oltalomban és az állandóságban jelenik meg. A fém az ősz szimbóluma, égtájként a nyugat megjelenési formája, a fejér és a pasztell színárnyalatok, valamint a lelki gazdagság és a jólát kifejeződése. Végezetül a vízhez mint őselemhez sötét tónus, az észak mint égtáj, és valamennyi érzelem.
Az életvitel és a térrendezés 3000 éves szabályai
Kínában idestova 3000 éve a feng shui szabályai szerint építik fel a házakat és alakítják ki a termőföldeket. Ez a térrendezési művészet körülbelül 2000 évvel ezelőtt vált átfogó tanítássá.
 |
| A feng shui tanaihoz tartozó "tértisztítás" elvégezhető füstölőedénnyel, füstölőpálcákkal és kristályokkal. |
A kínai gondolkodásmód természetéből fakad, hogy még az elhunytakra is gondolnak, a végső nyugalom helyszínének kialakításánál is figyelmbe vesznek bizonyos alapelveket. A temetőket dombos terepre tervezik, ahol harmonikusan áramlik a csi, és pozitív hatást fejt ki a shui, vagyis a víz.