A baleseti statisztikák szerint a repülés kétszer olyan biztonságos, mint a vonaton vagy buszon való utazás és harmincszor biztonságosabb, mint autópályán közlekedni. Akkor vajon mitől kell tartani?
A repülés kockázatai
A légi utazással számos egészségügyi kockázat jár együtt, amelyeket megfelelő elővigyázatossággal elkerülhetünk.
Áporodott levegő. Az 1980-as évek óta épített repülőgépek szellőzőrendszere fele részben friss, fele részben pedig újrahasznosított levegőt juttat az utastérbe. Értelemszerűen tehát a kevésbé zsúfolt gépeken jobb a levegő. Ha szédülést vagy bágyadtságot érzünk, kérdezzük meg az utaskísérőt, hogy a pilóta nem növelhetné-e a friss levegő mennyiségét.
Bedugult fül. A légnyomás változásai miatt bedugulhat a fülünk. E kellemetlen érzés enyhítésére rágjunk rágógumit vagy ásítsunk, míg a fülünk nem „pukkan” egyet. A csecsemők fülproblémáit úgy előzhetjük meg, ha leszállás közben megetetjük őket.
Kiszáradás. A száraz utastéri levegő hatásának ellensúlyozására igyunk sok folyadékot. Kerüljük az alkoholt és a szénsavas vagy koffeintartalmú üdítőket: mindkét típusú utal további kiszáradást okozhat.
Orrdugulás. Ha meg vagyunk fázva vagy allergiásak vagyunk, ne feledjük, hogy a légnyomás változása akut fájdalmat okozhat a melléküregekben. A gép leszállása előtt egy órával vegyünk be egy duguláscsökkentő tablettát, és földet érés előtt fél órával használjunk orrsprayt.
Megfázás és vírusok. A repülőgépek légszűrői megakadályozzák, hogy baktériumok nagyobb mennyiségben keringjenek az utastérben, de nem használnak az egyéni megfázás és influenzavírusok ellen. Ha köhögő, tüsszögő ember a szomszédunk, lehetőleg üljünk át máshová. Gyakran mossunk kezet, és ne érjünk az orrunkhoz, szemünkhöz. Emellett sós orrsprayvel tartsuk nedvesen az orrjáratainkat.
Légibetegség. Előfordulhat a mozgástól való rosszullét, amikor a repülőgép légörvénybe kerül. Ha hajlamosak vagyunk a rosszullétre, kérjünk a szárnyhoz közeli ülést, ahol stabilabb az utazás. Vegyünk be tengeribetegség tüneteinek kezelésére szolgáló gyógyszert a repülés előtt és közben, vagy próbáljuk ki a friss gyömbért vagy gyömbértablettát.
Ételek a gépen. A felszolgált étek gyakran ízetlen, magas zsír- és alacsony tápanyatartalmú. Legjobb, ha saját készítésű uzsonnát viszünk az útra.
„Turistaosztály-szindróma”. A légnyomás változása és az áporodott levegőben ülve eltöltött hosszú idő okozta kellemetlen állapot jellemzői a megmerevedett ízületek, megduzzadt boka és láb. Ne tegyük keresztbe a lábunkat, ha lehet, sétáljunk pár lépést és nyújtózkodjunk. Viseljünk kényelmes cipőt, amelyik nem szorít, ha megduzzad a lábunk.
„Jet lag”. Ezt az állapotot a biológiai órának az időzónák átlépése miatta zavara, nyugtalanság vagy kimerültség jellemzi. Keleti vagy nyugati irányú utazás esetén is előfordulhat, de keleti irányban utazva gyakoribb. Az utazás előtti héten módosítsuk étkezési és alvási időnket úgy, hogy valamennyire igazodjon a célállomás időzónájához. Repülés közben kerüljük az alkoholt és a koffeint. Megérkezés után (ha nappal van) menjünk napfényre, és mozogjunk egy kicsit. Legyünk türelmesek: idő kell az átálláshoz.
A repülés kockázatai
A légi utazással számos egészségügyi kockázat jár együtt, amelyeket megfelelő elővigyázatossággal elkerülhetünk.
Áporodott levegő. Az 1980-as évek óta épített repülőgépek szellőzőrendszere fele részben friss, fele részben pedig újrahasznosított levegőt juttat az utastérbe. Értelemszerűen tehát a kevésbé zsúfolt gépeken jobb a levegő. Ha szédülést vagy bágyadtságot érzünk, kérdezzük meg az utaskísérőt, hogy a pilóta nem növelhetné-e a friss levegő mennyiségét.
Bedugult fül. A légnyomás változásai miatt bedugulhat a fülünk. E kellemetlen érzés enyhítésére rágjunk rágógumit vagy ásítsunk, míg a fülünk nem „pukkan” egyet. A csecsemők fülproblémáit úgy előzhetjük meg, ha leszállás közben megetetjük őket.
Kiszáradás. A száraz utastéri levegő hatásának ellensúlyozására igyunk sok folyadékot. Kerüljük az alkoholt és a szénsavas vagy koffeintartalmú üdítőket: mindkét típusú utal további kiszáradást okozhat.
Orrdugulás. Ha meg vagyunk fázva vagy allergiásak vagyunk, ne feledjük, hogy a légnyomás változása akut fájdalmat okozhat a melléküregekben. A gép leszállása előtt egy órával vegyünk be egy duguláscsökkentő tablettát, és földet érés előtt fél órával használjunk orrsprayt.
Megfázás és vírusok. A repülőgépek légszűrői megakadályozzák, hogy baktériumok nagyobb mennyiségben keringjenek az utastérben, de nem használnak az egyéni megfázás és influenzavírusok ellen. Ha köhögő, tüsszögő ember a szomszédunk, lehetőleg üljünk át máshová. Gyakran mossunk kezet, és ne érjünk az orrunkhoz, szemünkhöz. Emellett sós orrsprayvel tartsuk nedvesen az orrjáratainkat.
Légibetegség. Előfordulhat a mozgástól való rosszullét, amikor a repülőgép légörvénybe kerül. Ha hajlamosak vagyunk a rosszullétre, kérjünk a szárnyhoz közeli ülést, ahol stabilabb az utazás. Vegyünk be tengeribetegség tüneteinek kezelésére szolgáló gyógyszert a repülés előtt és közben, vagy próbáljuk ki a friss gyömbért vagy gyömbértablettát.
 |
| Félünk a repüléstől? Ez nem egyedi eset. Bár a légi utazás a legbiztonságosabb közlekedési mód, az emberek 90%-a beismeri, hogy kissé tart tőle. |
„Turistaosztály-szindróma”. A légnyomás változása és az áporodott levegőben ülve eltöltött hosszú idő okozta kellemetlen állapot jellemzői a megmerevedett ízületek, megduzzadt boka és láb. Ne tegyük keresztbe a lábunkat, ha lehet, sétáljunk pár lépést és nyújtózkodjunk. Viseljünk kényelmes cipőt, amelyik nem szorít, ha megduzzad a lábunk.
„Jet lag”. Ezt az állapotot a biológiai órának az időzónák átlépése miatta zavara, nyugtalanság vagy kimerültség jellemzi. Keleti vagy nyugati irányú utazás esetén is előfordulhat, de keleti irányban utazva gyakoribb. Az utazás előtti héten módosítsuk étkezési és alvási időnket úgy, hogy valamennyire igazodjon a célállomás időzónájához. Repülés közben kerüljük az alkoholt és a koffeint. Megérkezés után (ha nappal van) menjünk napfényre, és mozogjunk egy kicsit. Legyünk türelmesek: idő kell az átálláshoz.