A kilélegzett levegő sok mindent elárul az ember egészségi állapotáról.
A háziorvosnál a vér- és vizeletminta mellett nemsokára illatvizsgálatokat is végeznek majd? Párhuzamosan több kutatócsapat is dolgozik a gyakorlatban is pontosan működő elektronikus „szimatolókon”, amelyek képesek kiszagolni a betegségeket.
A beteg emberek által kilélegzett levegőben ugyanis megváltozik a 400-600 anyagcsereterméket tartalmazó molekulakeverék összetétele.
A dortmundi ISAS – Institute for Analytical Sciencesben a Jörg Ingo Baumbach köré gyűlt kutatócsapat olyan eljárást dolgozott ki, ami az „ion-mobilitási-spektometrián” (IMS) alapul. A kilélegzett levegőt először átáramoltatják egy ezerdarabos, vékony, párhuzamosan elrendezett csővel teli dobozkán.
Majd megkezdődik a molekulák versenyfutása: elektromosan feltöltődnek, áthaladnak egy rácson, végül egy elektromos mezőn átsodródnak, amíg elérik a célt jelentő érzékelőt. Utóbbi azt méri, mennyi időre volt szüksége a molekuláknak, hogy eljussanak idáig a rácstól.
Ez az idő ugyanis a molekuláris szerkezetek méretétől, alakjától és kémiai összetételétől függően változik, pontosan elárulja, milyen fajta molekuláról van szó. A fújástól a szoftveres diagnózisig pedig mindössze tíz percnek kell eltelnie.
Mindez jelentős előrelépés, például a mesterségesen lélegeztetett betegek kezelésében. Náluk ugyanis különösen nagy a tüdőgyulladás veszélye, a kórokozók azonosítása azonban jelenleg még néhány napot is igénybe vehet. A módszer emellett az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található Hemer városának tüdőklinikáján elvégzett, rákos megbetegedéseket kutató tanulmányban is bizonyított: a vizsgálatot végzők jellemző illatmintákat ismertek fel tüdőkarcinómás betegeknél.
A háziorvosnál a vér- és vizeletminta mellett nemsokára illatvizsgálatokat is végeznek majd? Párhuzamosan több kutatócsapat is dolgozik a gyakorlatban is pontosan működő elektronikus „szimatolókon”, amelyek képesek kiszagolni a betegségeket.
A beteg emberek által kilélegzett levegőben ugyanis megváltozik a 400-600 anyagcsereterméket tartalmazó molekulakeverék összetétele.
A dortmundi ISAS – Institute for Analytical Sciencesben a Jörg Ingo Baumbach köré gyűlt kutatócsapat olyan eljárást dolgozott ki, ami az „ion-mobilitási-spektometrián” (IMS) alapul. A kilélegzett levegőt először átáramoltatják egy ezerdarabos, vékony, párhuzamosan elrendezett csővel teli dobozkán.
Majd megkezdődik a molekulák versenyfutása: elektromosan feltöltődnek, áthaladnak egy rácson, végül egy elektromos mezőn átsodródnak, amíg elérik a célt jelentő érzékelőt. Utóbbi azt méri, mennyi időre volt szüksége a molekuláknak, hogy eljussanak idáig a rácstól.
Ez az idő ugyanis a molekuláris szerkezetek méretétől, alakjától és kémiai összetételétől függően változik, pontosan elárulja, milyen fajta molekuláról van szó. A fújástól a szoftveres diagnózisig pedig mindössze tíz percnek kell eltelnie.
Mindez jelentős előrelépés, például a mesterségesen lélegeztetett betegek kezelésében. Náluk ugyanis különösen nagy a tüdőgyulladás veszélye, a kórokozók azonosítása azonban jelenleg még néhány napot is igénybe vehet. A módszer emellett az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található Hemer városának tüdőklinikáján elvégzett, rákos megbetegedéseket kutató tanulmányban is bizonyított: a vizsgálatot végzők jellemző illatmintákat ismertek fel tüdőkarcinómás betegeknél.