A száraz vegytisztítás előnye, hogy az öltönyök, gyapjúholmik és kényes selyemruhák tisztán, vasaltan érkeznek vissza, nem fakulnak ki és nem mennek össze. Vannak azonban árnyoldalai is: a vegytisztítás folyamán mérgező vegyszereket alkalmaznak, ami egészségügyi veszélyeket rejt nemcsak az ügyfelek és az alkalmazottak, hanem a tisztítók fölött vagy szomszédságában lakók számára is.
A vegytisztítás piszkos munka. A folyamat valójában nem „száraz”, csak abban az értelemben, hogy nagyon kevés vizet használnak hozzá. A ruhákat folyékony vegyszeres oldatba merítik, amely kioldja a foltokat anélkül, hogy felszívódna a szövetbe. Elterjedt vegytisztító anyag a triklór-etilén, a benzol és a formaldehid, de leginkább egy szénhidrogén származék, a perklór-etilén. Ez utóbbi anyagról korábban feltelezték, hogy rákkeltő is lehet. Egyéb hatásai közé tartozik, hogy izgatja a bőrt, a szemet és az orrmelléküregeket, ill. fejfájást, szédülést és hányingert okozhat. Tartós belélegzése károsíthatja a központi idegrendszert, a májat, valamint a vesét.
A vegyszerrel való érintkezés minimalizálása érdekében vegyük le a nylonzsákot a frissen tisztított ruháról, és néhány órára akasszuk ki a szabad levegőre vagy egy jól szellőző helyiségbe (ne a zsúfolt gardróbba vagy a hálószobába). Ha a tisztítóból rendszeresen különösen erős vegyszerszagot árasztva jönnek vissza a ruhák, akkor keressünk másik vegytisztítót.
A perklór-etilén
Aki vegytisztító közelében él vagy vegytisztítóban dolgozik, jobban ki van téve a mérgező anyagoknak. Az olyan lakóépületekben, ahol vegytisztító működik, valószínűleg magasabba a levegő perklór-etilén-szintje. Bár az EU-ban és hazánkban is a vizsgálatok eredményeként törölték a perklór-etilént a rákkeltő anyagok közül, az egészség- és környezetvédelem érdekében szigorúan szabályozzák a kibocsátási határértékeket.
Kevesebbet tisztíttassunk
Az alábbi hasznos tippek segítségével csökkenthetjük a tisztítandó ruhák mennyiségét és a velük járó egészségügyi kockázatokat.
• Csak azokat a ruhákat tisztíttassuk, amelyek ezt kifejezetten igénylik. Ha lehet, válasszuk inkább a kímélő kézi mosást.
• Az öltönyök rendszeres kikefélésével és vasalásával elérhetjük, hogy ritkábban kelljen tisztíttatni őket.
• Vásároljunk inkább otthoni mosással tisztítható ruhákat
A távlatok
Hamarosan találkozhatunk néhány új, nem mérgező tisztítási eljárással. Már működnek „nedves tisztítók”, ahol vizet, gőzt és biológiailag lebomló szappanokat használnak. A vizsgálatok szerint ez a módszer a ruhák mintegy 80%-ánál sikeres. Egy napon talán a ruhatisztító cégek is inkább a környezetbarát anyagokat választják, pl. a folyékony szén-dioxidot.
A vegytisztítás piszkos munka. A folyamat valójában nem „száraz”, csak abban az értelemben, hogy nagyon kevés vizet használnak hozzá. A ruhákat folyékony vegyszeres oldatba merítik, amely kioldja a foltokat anélkül, hogy felszívódna a szövetbe. Elterjedt vegytisztító anyag a triklór-etilén, a benzol és a formaldehid, de leginkább egy szénhidrogén származék, a perklór-etilén. Ez utóbbi anyagról korábban feltelezték, hogy rákkeltő is lehet. Egyéb hatásai közé tartozik, hogy izgatja a bőrt, a szemet és az orrmelléküregeket, ill. fejfájást, szédülést és hányingert okozhat. Tartós belélegzése károsíthatja a központi idegrendszert, a májat, valamint a vesét.
A vegyszerrel való érintkezés minimalizálása érdekében vegyük le a nylonzsákot a frissen tisztított ruháról, és néhány órára akasszuk ki a szabad levegőre vagy egy jól szellőző helyiségbe (ne a zsúfolt gardróbba vagy a hálószobába). Ha a tisztítóból rendszeresen különösen erős vegyszerszagot árasztva jönnek vissza a ruhák, akkor keressünk másik vegytisztítót.
A perklór-etilén
Aki vegytisztító közelében él vagy vegytisztítóban dolgozik, jobban ki van téve a mérgező anyagoknak. Az olyan lakóépületekben, ahol vegytisztító működik, valószínűleg magasabba a levegő perklór-etilén-szintje. Bár az EU-ban és hazánkban is a vizsgálatok eredményeként törölték a perklór-etilént a rákkeltő anyagok közül, az egészség- és környezetvédelem érdekében szigorúan szabályozzák a kibocsátási határértékeket.
Kevesebbet tisztíttassunk
Az alábbi hasznos tippek segítségével csökkenthetjük a tisztítandó ruhák mennyiségét és a velük járó egészségügyi kockázatokat.
• Csak azokat a ruhákat tisztíttassuk, amelyek ezt kifejezetten igénylik. Ha lehet, válasszuk inkább a kímélő kézi mosást.
• Az öltönyök rendszeres kikefélésével és vasalásával elérhetjük, hogy ritkábban kelljen tisztíttatni őket.
• Vásároljunk inkább otthoni mosással tisztítható ruhákat
A távlatok
Hamarosan találkozhatunk néhány új, nem mérgező tisztítási eljárással. Már működnek „nedves tisztítók”, ahol vizet, gőzt és biológiailag lebomló szappanokat használnak. A vizsgálatok szerint ez a módszer a ruhák mintegy 80%-ánál sikeres. Egy napon talán a ruhatisztító cégek is inkább a környezetbarát anyagokat választják, pl. a folyékony szén-dioxidot.