Madagaszkáron az eddig ismerteknél legalább 130-cal több békafaj él. Az is lehetséges, hogy a jövőben 200 új fajt kell majd rendszerezni. Mindezt a braunschweigi Miguel Vences professzor és csapata állapította meg. A meglévő faji sokszínűségre akkor bukkantak rá, amikor 2800 kétéltűt és azok ebihalait vizsgálták meg az afrikai sziget több mint 170 pontján – eddig példa nélküli állományfelmérésként.
Az elemzés a küllem mellett a békák lelőhelyét és genetikai felépítését is figyelembe veszi. a kutatók régóta bevált módszerekkel, szabványosított génvizsgálatokkal azonosítják az állatokat, amelyek egyszerre alkalmasak a fajok, illetve az alakok és színek megkülönböztetésére.
Az Afrika keleti partjainál fekvő sziget hozzávetőleg 150 millió éve szakadt le a szárazföldről, s ennek köszönhetően egyedülálló növény- és állatvilág fejlődött ki. Számos itt élő faj endemikus, vagyis kizárólag itt fordul elő.
Madagaszkáron eddig kétszáznegyvennégy békafajt ismertek. Ez a szám most már 373, vagy akár 465 is lehet. Az új leletek többségéből alkoholban konzerválva már példaegyedek is eljutottak a müncheni Állami Zoológiai Gyűjteménybe. Ezeket a begyűjtött példányokat, amint a kutatók tudományos nevet adnak neki és részletes leírást készítettek róluk, úgynevezett holotípussá nyilvánítják.
Vences és munkatársai többnyire az esős évszakban, december és február között jártak Madagaszkáron. Éjjelente hallgatták a párzásra kész állatok hangjait. A szúnyogok, piócák, az átázott cipők és ruhák, a fárasztó autóutak és a 40 kilométeres menetelések igazi fizikai kihívássá tették az expedíciót az evolúciókutatók számára.
A tudósok azonban nem tudnak annyira örülni a felfedezésüknek, mint amennyire szeretnének. Madagaszkár békáit ugyanis veszély fenyegeti. „Az élettér jelenleg zajló pusztítása minden veszélybe sodorhat” – figyelmeztetnek Vences és kollégái.
A WWF környzetvédő alapítvány arról számol be, hogy a sziget trópusi erdeinek már csak mindössze 10 százaléka maradt meg, s a fakitermelés tovább folyik. Számos új fajt már csak olyan, nagyon szűk erdős területekről ismerünk, amelyek mind a mai napig, a nemzetközi természetvédő szervezetek sürgetése ellenére sem állnak védelem alatt.
„Egy új, a Platypelis törzshöz tartozó béka például, feltehetően csakis egy százszor száz méteres erdőrészen él, s időközben talán már kihalt” – mondja Vences. A fekete-fehér állat mindössze 2,5 centiméteres hosszú. A Ranomafana Nemzeti Park turistabejáratának közelében is felfedeztek egy új fajt a kutatók, ez a Boophis törzshöz tartozik. A békák azonban még a park kapujában sincsenek biztonságban: Madagaszkár nemzeti parkjaiból is nagy kiterjedésű tarvágásokról érkeznek híradások.
 |
| A 130 új békafaj egyike a Föld negyedik legnagyobb szigetéről |
Az Afrika keleti partjainál fekvő sziget hozzávetőleg 150 millió éve szakadt le a szárazföldről, s ennek köszönhetően egyedülálló növény- és állatvilág fejlődött ki. Számos itt élő faj endemikus, vagyis kizárólag itt fordul elő.
Madagaszkáron eddig kétszáznegyvennégy békafajt ismertek. Ez a szám most már 373, vagy akár 465 is lehet. Az új leletek többségéből alkoholban konzerválva már példaegyedek is eljutottak a müncheni Állami Zoológiai Gyűjteménybe. Ezeket a begyűjtött példányokat, amint a kutatók tudományos nevet adnak neki és részletes leírást készítettek róluk, úgynevezett holotípussá nyilvánítják.
Vences és munkatársai többnyire az esős évszakban, december és február között jártak Madagaszkáron. Éjjelente hallgatták a párzásra kész állatok hangjait. A szúnyogok, piócák, az átázott cipők és ruhák, a fárasztó autóutak és a 40 kilométeres menetelések igazi fizikai kihívássá tették az expedíciót az evolúciókutatók számára.
A tudósok azonban nem tudnak annyira örülni a felfedezésüknek, mint amennyire szeretnének. Madagaszkár békáit ugyanis veszély fenyegeti. „Az élettér jelenleg zajló pusztítása minden veszélybe sodorhat” – figyelmeztetnek Vences és kollégái.
 |
| A tarvágás különösen veszélyezteti a békákat, például ezt a Mantidactylus törzshöz tartozó egyedet. |
„Egy új, a Platypelis törzshöz tartozó béka például, feltehetően csakis egy százszor száz méteres erdőrészen él, s időközben talán már kihalt” – mondja Vences. A fekete-fehér állat mindössze 2,5 centiméteres hosszú. A Ranomafana Nemzeti Park turistabejáratának közelében is felfedeztek egy új fajt a kutatók, ez a Boophis törzshöz tartozik. A békák azonban még a park kapujában sincsenek biztonságban: Madagaszkár nemzeti parkjaiból is nagy kiterjedésű tarvágásokról érkeznek híradások.