A Naprendszerünk negyedik bolygója, a Mars, különleges helyet foglal el az emberiség érdeklődési körében. A Föld után a legvalószínűbb hely, ahol az élet kialakulhatott vagy jelenleg is létezhet, a Mars az utóbbi évtizedekben számtalan űrszondának és robotikus járműnek adott otthont. A Mars vizsgálata nem csak azért fontos, mert betekintést nyújt bolygónk saját múltjába és jövőjébe, hanem azért is, mert elősegíti a hosszú távú emberi űrutazás előkészítését.
A Mars jellegzetes vöröses színét a talajának vas-oxid tartalma köszönheti, innen kapta a Vörös Bolygó becenevét. Ez az asztrád szomszédunk a Naprendszer belsejében található, a Jupiter óriásbolygó és a Föld között. Jelenleg a Mars a legfontosabb célpont a Naprendszerünkben a űrkutatásban, különösen a NASA, ESA (Európai Űrügynökség) és a SpaceX (egy magáncég) számára.
Mars Természeti Jellemzői
A Mars éghajlata és geológiája jelentősen eltér a Földétől, bár vannak hasonlóságok. Az egyik legmeglepőbb közülük, hogy a Mars nappala csaknem azonos hosszúságú a Föld napjával, mindössze 24 óra és 37 perc. A Marsnak szintén van négy évszaka, mivel tengelyének dőlésszöge nagyon hasonló a Földéhez.
A Mars Felszíne
A Mars felszíne nagyon változatos és bonyolult. A bolygó északi féltekét alacsonyan fekvő síkságok, a délit pedig magas, sziklás területek uralják. A Mars bolygón található az Olympus Mons, a Naprendszer legnagyobb ismert vulkánja, amely majdnem háromszor magasabb, mint a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest.
A Valles Marineris, a Mars egyik legjellegzetesebb jelensége, a Naprendszer legnagyobb ismert szakadéka, hossza meghaladja a 4000 kilométert, ami majdnem háromszor hosszabb, mint a Föld Grand Canyonja.
Mars Időjárása
A Mars időjárása is különleges, előfordulnak viharok, de a leggyakoribb időjárási esemény a porvihar. Ezek a viharok olyan erősek lehetnek, hogy teljesen beborítják a bolygó felszínét, és napokig vagy hetekig is eltarthatnak.
Mars és az Élet
Talán a legfontosabb kérdés, amit a Marsról fel lehet tenni: létezett-e élet a Mars felszínén, és ha igen, akkor van-e még ma is? Még nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a Marson élet létezett, de számos olyan leletet találtak, amelyek ezt a lehetőséget valószínűsítik. Például a NASA Mars-roverei találtak olyan ásványokat, amelyek a Földön csak víz jelenlétében alakulnak ki.
A jelenlegi Mars felszínén a víz jég formájában létezik, főként a bolygó sarkvidéki területein, de bizonyítékok vannak arra, hogy a múltban folyékony víz jelen volt a felszínén. Ez azt jelenti, hogy a Mars feltételezhetően alkalmas volt az élet kialakulására.
Mars Kutatás
Az űrkutatás terén a Mars fontos célpont. A NASA, az ESA, a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA), az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO), és még sok más szervezet és cég, beleértve az Elon Musk által vezetett SpaceX-et is, már küldtek szondákat, rovereket, és műholdakat a Marsra.
A jövőbeli tervek között szerepel a Mars felszínének emberi felfedezése is. A NASA tervei szerint az Artemis program keretében a 2030-as években embereket küldenek a Marsra. A SpaceX vezére, Elon Musk még ambiciózusabb terveket sző, célja, hogy már a 2020-as évek végén elindítsa az első emberi küldetést a Marsra, és hosszú távú célja a bolygó terraformálása, azaz életképessé tétele.
Érdekességek a Marsról
1. A Naprendszerünk bolygói közül a Mars az, amelyen a legvalószínűbbnek tartják az élet jelenlétét.
2. A marsi nap hossza 24 óra 37 perc.
3. A Marsnak, akárcsak a Földnek, vannak sarki jégsapkái, amelyek fagyasztott szén-dioxidot és egy kis vizet is tartalmaznak.
4. Úgy vélik, hogy a Marsnak valamikor, mint a Földnek, folyó vizei voltak. Elképzelhető, hogy akkor kék égboltja is volt.
5. A Marsnak, mint a Földnek, vannak évszakai. Ezt a bolygó tengelyének dőlésszöge okozza, amely hasonló szögben dől, mint a Föld tengelye.
6. A Mars tengelyének dőlése 25,19°.
7. A Nap a Marsról nézve körülbelül a Földről látott méretének a felét teszi ki.
8. A Marsról származó kövek a Földre érkeztek meteorbecsapódások következtében, amelyek űrbe lökték a törmeléket.
9. A Mars bolygót a Rómaiak a háború istene után nevezték el, mert színe hasonlít a vérre.
10. A Görögök Mars néven Aresnek hívták.
11. A Marsra irányuló összes küldetésnek csak a harmada volt sikeres.
12. A Marst gyakran a Vörös Bolygónak nevezik, mert a Mars felszíne vörös.
13. A tudósok 1971-ben először tudták meg, hogy a bolygónak van képessége víz előállítására, mivel nagy vulkánokat fedeztek fel a felszínén. Ez arra utal, hogy a bolygó valószínűleg felmelegedett, ami lehetetlenné tette az élet számára a hőviselést.
14. A rómaiak és az ókori egyiptomiak az égbolt tanulmányozásával rájöttek, hogy a Mars, mint a Föld, bolygó. Ők és a babilóniaiak rájöttek, hogy a Mars távolabb van a naptól, mint a Föld.
15. A Mars vörös színét annak köszönheti, hogy felszínén vas-oxid van, amit általában rozsdának ismerünk. Ez adja a Mars vöröses megjelenését.
16. A bolygó kéreg vastagsága 50km és 125km között változik. Ez vastagabb, mint a Föld kérgének vastagsága, ami körülbelül 40km.
17. A vegetáció hiánya azt sugallja, hogy a Mars-on gyakoriak a porviharok. Ezek a viharok hasonlóak a Földön tapasztalhatókhoz, és valószínűleg hosszú távon talajeróziót okoznak.
18. A Mars körülbelül 227 millió kilométerre van a Naptól.
19. A Mars-on kevés védelem van az ultraibolya sugárzás ellen, mint a Földön.
20. A hőmérséklet -140°C és 70.7°C között ingadozik az év során.
21. A Mars nagyjából a Föld méretének egytizede, sűrűsége 3.933 gramm/köbcentiméter.
22. A kisebb tömeg azt sugallja, hogy a Mars gravitációja is kisebb, mint a Földé. Ez azt jelenti, hogy egy személy vagy tárgy, amely a Földön 100 kg, a Marson valószínűleg 38 kilót nyom.
23. Ha a Szabadság-szobrot a Mars-on pontosan úgy építenék fel, mint a Földön, akkor 84,825 kg-mal kevesebbet nyomna, mint a Földön.
24. A Marson a Föld gravitációjának körülbelül egyharmada érvényesül, ami azt jelenti, hogy háromszor olyan magasra lehet ugrani.
25. Egy marsi évben 687 földi nap van.
26. A Marson az évszakok hasonlóak a földi évszakokhoz, azzal a különbséggel, hogy kétszer hosszabbak. Ez azt jelenti, hogy a Marsnak olyan évi ciklusa van, amit az emberiség megérthet és alkalmazkodhat hozzá.
27. Sokkal valószínűbb, hogy a Vénuszon van élet, mint a Mars-on.
28. Az 1970-es években a Viking űrszonda felvételeket készített a bolygó felszínére vésett, óriási arcoknak és piramisoknak tűnő alakzatokról.
29. A Marson uralkodik a Naprendszer legvadabb időjárása. Hatalmas szélviharok, porviharok és kisebb tornádók is vannak.
30. 2001-ben egy hatalmas porvihar több földi napra beborította az egész bolygót.
31. A Marson több vihar van, amikor a bolygó közelebb van a Naphoz.
32. A Marsnak két holdja van, ezek neve Deimosz és Phobosz.
33. A Phobos hold rendkívül közel kering a Mars légköréhez. Ez azt jelenti, hogy egy napon a gravitációs erő darabokra törheti a holdat. A törmelék a Mars körül marad, ami gyűrűt hoz létre, mint a Szaturnusz gyűrűit.
34. A Phobos és a Deimos Arész fiai után lettek elnevezve.
35. 1971. november 13-án a Mariner 9 elérte a Marsot, és hivatalosan is az első mesterséges műhold lett, amely Mars körüli pályára állt.
36. A Mariner 9 képes volt 100%-ban feltérképezni a Mars felszínét, és elsőként készített közeli képeket a Mars holdjairól, a Phoboszról és a Deimoszról.
37. A Mariner 9 összesen 7,329 képet készített a Marsról, és 349 napig volt pályán.
38. A Viking 1 és 2 az első olyan Mars-misszió, amelynek leszállóegysége 1976-ban sikeresen elérte a Mars felszínét.
39. A Viking 1 és 2 indulásakor még senki sem tudta, hogyan néz ki a Mars felszíne.
40. A Mars Global Surveyor volt az első sikeres Mars-misszió két évtized után. 1996. november 7-én indult.
41. A Mars Global Surveyor több ezerk képet készített a Marsról.
42. Ha valaki űrruha nélkül próbálna kiállni a Mars felszínére, szinte azonnal meghalna.
43. A Mars a Naptól számított 4. bolygó és a 7. legnagyobb bolygó.
44. A Naprendszer legnagyobb vulkánja a Marson található. A neve Olympus Mons, ami latinul Olympus-hegyet jelent.
45. Az Olympus Mons 27 km magas és 600 km széles. Ez 8,85 km-rel magasabb, mint a Mount Everest.
46. Az Olympus Mons egy pajzsvulkán, ami azt jelenti, hogy a kitörések során a lávafolyások miatt egyre nagyobbra nőtt.
47. A március (angolul March) hónap neve a Mars szóból származik.
48. A Mars holdjait egy Asaph Hall nevű amerikai csillagász fedezte fel 1877-ben.
49. A Mars átmérője nagyjából 6791 kilométer.
50. Az első űrszonda, amely meglátogatta a Marsot, a Mariner 4 volt 1965-ben.
51. Egy marsi év 1 földi évnek, 320 napnak és 18,2 órának felel meg.
52. A Marsra 2011 végén indítottak küldetést. Ez a Mars Exploration Rovers nagyobb és fejlettebb változata.
53. Jelenleg 12 ember alkotta objektum található a Marson.
54. Állítólag egy idegen koponyát találtak a Marson.
55. A Mars nagyjából 1,5-szer távolabb van a Naptól, mint a Föld.