Ahogy beállt a hidegebb időjárás, remélhetőleg mindenki elvitte az autóját gumicserére, ugyanis akkor, ha a nappal mért hőmérséklet már nem haladja meg a plusz 7 fokot, ajánlott autónkat téli gumiabronccsal felszerelni. A gumiabroncs az egyetlen pont (azaz éppen csak négytenyérnyi felület), ahol az autó találkozik az úttesttel. Ebből kiindulva egyáltalán nem mindegy az, hogy mikor milyen gumiabroncs van a járművünk kerekein.
De mégis hogyan állítják elő a gumiabroncsokat? Mik a legnagyobb eltérések a különböző típusú abroncsok között? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseknek próbált utána járni az AutógumiAkció.
Így gyárták a gumiabroncsokat
A ma gyártott, modern gumiabroncsok elkészítése során csúcstechnológiákat és többféle alapanyagot is alkalmaznak, a természetes gumitól kezdve az acélszálon át, a nagy sűrűségű szintetikus textíliáig. Az abroncs magasságát az oldalfal határozza meg. Ahhoz, hogy az oldalfal megfelelő merevséget biztosítson, gyártás során ennél a lépésnél a textilrostok között alkalmaznak kitöltő rétegeket is, ez főleg a defektmentes modelleknél jelenik meg. A gumi oldalfalának inzerter alapanyaga egy speciálisan előállított gumipolimer, ez köti meg a hozzáadott szénport, ami később a súrlódásból eredő felmelegedést csökkenti le.
A gumigyártáshoz felhasznált (természetes és szintetikus) gumit összekeverik adalékokkal és olajjal, majd a fent említett rétegeket a gyártósoron egy alapformába viszik fel, ezeket a rétegeket pedig nagy nyomáson préselik össze. Így jön létre az ügynevezett „zöld gumi”, melynek oldalfala még kidudorodik, felülete pedig teljesen sima. A végleges kialakítást a vulkanizálás fogja megadni. A félkész zöld gumit ugyanis 149 Celsiusfokra hevítik fel, majd belepréselik egy formába. Ebben a lépésben kerül rá az abroncs oldalfalára a feliratok is. Ez után jön a minőségvizsgálat, majd az elkészült abroncs már gurulhat is ki a gyárból.
Mik a legnagyobb különbségek a gumiabroncsok között?
A gumiabroncsok közül alapvetően három típust tudunk megkülönböztetni: Léteznek a téli és nyári gumik, melyeket értelemszerűen évente kétszer cserélnünk kell, illetve vannak még a négyévszakos gumiabroncsok, melyek remek alternatív megoldást nyújthatnak sok autóvezető számára. A szezonális gumiabroncsok alapanyagukban és mintázatukban is eltérnek egymástól.
A téli abroncsok mintázata szélesebb lamellákból, és mélyebb barázdákból áll. Ez teszi lehetővé azt, hogy ezek a gumik jól tapadnak a csúszós útfelülethez is. A szilika tartalom miatt ezek a gumik nem válnak rugalmatlanná még nagyon alacsony hőmérsékleten sem. Ellenállnak tehát a nagyon hidegnek, viszont nyáron nagyon gyorsan elkopnak a forró aszfalton. A nyári abroncsok kifejezetten a nyári közlekedésre lettek kifejlesztve, a legtöbb esetben kisebb lamellák és blokkok találhatóak rajta. Így ezek a gumik télen nem tudnak megfelelő tapadást biztosítani.
Ha valaki viszonylag keveset ül a volán mögött, és meg akarja úszni az szezonális abronccserét, melyre tavasszal és ősszel mindenképpen sort kell keríteni, akkor számukra lehet jó választás az a négyévszakos gumiabroncs, melyet évszaktól függetlenül addig tudunk használni, míg az teljesen tönkre nem megy. Ezek a gumik ugyanis olyan kialakításúak, és olyan összetételűek, hogy azok egész évben jó teljesítményt tudnak nyújtani legyen szó télről, vagy nyárról.