A torokban időnként érezhető, kellemetlen szagú, apró fehér darabkák sok ember életében felbukkannak, ám kevesen beszélnek róluk. Ezek a furcsa kis golyók, amelyeket néha ki is köhöghetünk, mandulaköveknek vagy tonsillolithoknak nevezik őket.
Bár a jelenség meglehetősen gyakori, a legtöbben nem tudják, hogy mi okozza, és gyakran szégyellik a bűzös, undorító kinézetű darabokat. Sokan azt gondolják, hogy ezek az előző esti vacsora maradványai, holott egy teljesen más, és meglepően gyakori állapotról van szó.
Mi is az a mandulakő?
A mandulakövek, vagy más néven tonsillolithok, apró, bűzös, fehér vagy sárgás göbök, amelyek a mandulák felszínén található kis zsebekben, az úgynevezett mandulakriptákban alakulnak ki. Ezek a kövek elsősorban nyálkából, elhalt sejtekből, ételmaradékokból és baktériumokból állnak. Ahogy ezek az anyagok felhalmozódnak a mandulákban, idővel megkeményedhetnek, és egy apró, kemény csomót képeznek. Külsőre gyakran hasonlítanak egy miniatűr karfiolra, és szaguk rendkívül kellemetlen, amelyet főként a kéntermelő baktériumok okoznak. Ezek a baktériumok felelősek a mandulakövek hírhedt bűzéért is.
Hogyan alakulnak ki ezek a kövek?
A kövek kialakulása során a bent rekedt törmelék körül baktériumok szaporodnak el, különösen olyan kéntermelő baktériumok, amelyek kellemetlen szagot árasztanak. Ezek a baktériumok hidrogén-szulfidot, metil-merkaptánt és más erős szagú vegyületeket termelnek, amelyek miatt a mandulakövek rendkívül büdösek lehetnek. Méretük változó lehet: néha apró, borsméretű, máskor viszont nagyobb, ami torokfájdalmat vagy egyéb kellemetlen tüneteket okozhat.
Kinek van nagyobb esélye mandulakövek kialakulására?
A mandulakövek bárkinél kialakulhatnak, de bizonyos emberek nagyobb eséllyel tapasztalják meg ezt a kellemetlenséget. Azok, akik gyakori mandulagyulladásban vagy krónikus gyulladásban szenvednek, különösen hajlamosak a mandulakövek kialakulására. A krónikus gyulladás következtében a mandulák zsebei (kriptái) gyakrabban telnek meg elhalt sejtekkel és nyálkával, ami kedvez a kövek létrejöttének.
Érdekesség, hogy azok, akik már átestek a mandulák eltávolításán, szinte soha nem tapasztalják meg a mandulakövek problémáját, hiszen az eltávolítással megszűnnek a kripták is, ahol ezek a kövek kialakulnak. Ezért a mandulakövek problémája szinte kizárólag azoknál jelentkezik, akiknek még megvannak a manduláik.
Lehetséges tünetek és mellékhatások
A mandulakövek tünetei változatosak lehetnek, és sok esetben teljesen tünetmentesek maradnak, különösen, ha kisebbek. Azonban, ha a kövek nagyobbak, vagy ha több is kialakul, kellemetlen tüneteket okozhatnak. Az egyik leggyakoribb tünet a torokfájás, amely a kövek jelenlétével járó irritáció következménye. Emellett fülfájdalmat is tapasztalhatnak egyesek, mivel a torok és a fül között átfedés van az idegi érzékelés terén.
A kövek gyakran okoznak rossz leheletet (halitózist), amit a kéntermelő baktériumok idéznek elő. Ez a rossz szag egy erős, szulfúros aroma, amelyet még a száj tisztítása után is nehéz eltüntetni, ha a mandulakövek jelen vannak. Ritkább esetekben a kövek olyan nagyra nőhetnek, hogy megnehezítik a nyelést, vagy egyéb kellemetlenségeket okoznak, mint például a tartós torokgyulladás vagy tonsillitis.
Hogyan lehet megszabadulni a mandulakövektől?
Szerencsére a mandulakövek kezelésére több otthoni megoldás is létezik, amelyek segíthetnek csökkenteni a kövek kialakulásának gyakoriságát és eltávolítani a már meglévőket. Az egyik legegyszerűbb és leggyakrabban javasolt módszer a sós vízzel történő öblögetés, amely segíthet megtisztítani a mandulákat, és enyhítheti a gyulladást. Az alkoholmentes szájvíz is hatékony lehet a kövek megelőzésében és a baktériumok elpusztításában.
Egy másik praktikus eszköz a vízsugaras fogtisztító, amely erős víznyomással segíthet kitisztítani a mandulák zsebeit, és eltávolítani a bennük rekedt törmeléket. Ha a kövek már kialakultak, és könnyen elérhetők, egy vattapálca vagy fogkefe is használható arra, hogy óvatosan kinyomjuk őket a mandulákból.
A műtéti megoldás, azaz a mandulák eltávolítása csak végső esetben javasolt, mivel a mandulák fontos szerepet játszanak az immunrendszerben. Éppen ezért a legjobb, ha az egyszerű otthoni módszerekkel próbálkozunk először.
Érdekességek:
- Az emberi nyelv felszínén, a torokban és a szájpadláson körülbelül 9000 ízlelőbimbó található. Ezek az ízlelőbimbók kémiai receptorokat tartalmaznak, amelyek a nyálban feloldódott ételekből és egyéb anyagokból származó vegyi anyagokra reagálnak.
- A szánk naponta körülbelül 1 liter nyálat termel, és életünk során nagyjából 38 ezer liter nyálat termelünk. A nyál elengedhetetlen az ízleléshez – amíg az étel nem oldódik fel a nyálban, addig nem érezzük az ízét.
- Egy átlagos európai ember élete során 50 tonna ételt eszik meg, és 50 ezer liter (11 ezer gallon) folyadékot iszik meg. Az ételnek körülbelül hét másodpercbe telik, hogy a szájból a nyelőcsövön keresztül eljusson a gyomorba.